Szemészet, 2007 (144. évfolyam, 1-4. szám)
2007-03-01 / 1. szám
30 Szemészet A jelen közleményben a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján alkalmazott lézercsalád három különböző generációjával (Meditec MEL 60, 70, ill. 80) végzett PRK- műtétetek eredményeit hasonlítottuk össze, arra keresvén választ, hogy a technikai fejlődés ténylegesen mérhető-e a posztoperatív eredmények javulásában. Az értékelhetőség és az összehasonlíthatóság kedvéért a preoperatív fénytörési hiba alapján két különböző betegcsoportot állítottunk fel a különböző generációs excimer lézerkészülékek vonatkozásában, azaz egy alacsonyabb és egy magas dioptriájú csoportot alkottunk. Ennek oka az volt, hogy az eredmények már korábban is a +3,0 D feletti fénytörési hibával kezelt szemek között mutatták a legnagyobb szórást. Másrészt ezáltal az is megállapítható volt, hogy a különböző lézerekkel történő kezelés esetleges befolyásoló hatása mennyiben függ a preoperatív fénytörési hiba súlyosságától. Betegek és módszerek Betegcsoportok A vizsgálat során 600 hypermetropiás vagy hypermetrop asztigmiás szem excimer lézeres kezelésének adatait értékeltük. Ezen kezelések 3 eltérő típusú excimer lézerkészülékkel és 4 különböző sebészi technika alkalmazásával történtek. Az azonos sebészi technikával (PRK), de eltérő excimer lézerekkel kezelt betegek hat különböző csoportra osztottuk, egyrészt a lézer típusa, másrészt a preoperatív refrakciós hiba alapján (1. táblázat). A MEL60/A Csoportba az Aesculap Meditec MEL 60 scanning lézerrel kezelt, +0,75 D és +3,0 D közötti betegek (n=185, a MEL60/B csoportba az azonos lézerrel kezelt, de +3,5 D vagy efölötti (max. +7,0 D) refrakciós hibával rendelkező betegek (n=125) kerültek. A MEL70/A csoportba az Aesculap Meditec MEL 70 G.scan flying spot lézerrel kezelt, +0,75 D és +3,0 D közötti betegek (n=95), a MEL70/B csoportba szintén a MEL 70-es lézerrel kezelt, de +3,5 D vagy efölötti (max. +6,5 D) törési hibával rendelkező betegek (n=55) kerültek. A MEL80/A csoportba a Zeiss-Meditec MEL 80 flying spot lézerrel kezelt, +0,75 D és +3,0 D közötti betegek (n=95), és végül a MEL80/B csoportba az azonos lézerrel kezelt, de +3,5 D vagy efeletti refrakciós hibával rendelkező betegek (n=55) kerültek. 1. táblázat. A betegcsoportok besorolása, főbb jellemzői Excimer lézer Preoperatív Sebészi Csoportok típusa refrakció technika típusa (n) MEL 60/A Aesculap +0,75 D Fotorefraktív Meditec MEL- +3,0 D keratectomia n=185 MEL 60/B 60 +3,5 D felett (PRK) n=125 MEL 70/A Aesculap +0,75 D Fotorefraktív Meditec MEL- +3,0 D keratectomia n=95 MEL 70/B 70 +3,5 D felett (PRK) n=55 MEL 80/A +0,75 D Fotorefraktív Zeiss-Meditec- +3,0 D keratectomia n=95 MEL 80/B MEL 80 +3,5 D felett (PRK) n=55 Preoperatív és posztoperatív vizsgálatok A kezelés eredményessége szempontjából az alapos preoperatív kivizsgálás és a posztoperatív utánkövetés alapvető fontosságú. Magát a lézerkezelést ugyan számítógép által vezérelt lézersugár végzi, de a dioptriaérték betáplálása, az indikációk vagy éppen kontraindikációk felállítása, a beteg követése, az egyénre szabott kezelési protokoll megállapítása az orvos feladata. Emellett az említett vizsgálatok egyben szűrővizsgálatként is funkcionálnak. A tanulmány során alkalmazott, a diagnosztikus protokollnak megfelelő vizsgálatok főbb lépései a következők voltak: • Anamnézis felvétele. • A korrigálatlan legjobb látóélesség (UCVA, UnCorrected Visual Acuity) meghatározása Kettesy-féle decimális vízustábla segítségével 5 m távolságból történt. • A közeli legjobb korrigálatlan látóélesség meghatározása Csapodyféle táblák (I—XIII beosztás) alapján történt 30 cm távolságból. A legjobb eredményt a Csapody-I, a legrosszabbat a Csapody-XIII jelentette. • A legjobb korrigált távoli látóélesség (BSCVA, Best Spectacle-Corrected Visual Acuity) meghatározása, ami próbakeret és szemüvegszekrényből származó próbakorrekció segítségével történt pupillatágítás nélkül és pupillatágításban és cycloplegiában a latens hypermetropia mértékének megállapítása céljából. Amennyiben a páciens életkora 40 év közelében volt és +1,5 D-t meghaladta a latens hypermetropiája, úgy a kezelést elhalasztottuk és a beteget fél év múlva kontrollvizsgálatra visszarendeltük. ■ A legjobb közeli korrigált látóélesség meghatározása a már említett módon, Csapody-táblák használatával történt. • Az elülső szegment vizsgálata réslámpával (Haag-Streit, Svájc): a kötőhártya, szaruhártya, elülső csarnok, írisz, pupillareakciók, szemlencse állapotát a páciens törzslapján rögzítettük. • A cornealis törőerőprofil jellemzésére topográfot (Tomey Technology) használtunk. • A cornea vastagságának meghatározása Humphrey Model 855 típusú ultrahangos pachyméterrel (Humphrey, San Leandro, CA) történt. A magas dioptriájú kezelések kontraindikációt jelentettek a kezelés elvégzése szempontjából, amennyiben a centrális szaruhártya-vastagság 450 ±m-nél vékonyabb volt. • A szemnyomásmérés Goldmann-féle applanációs tonometriával történt. • A szemfenékvizsgálatot pupillatágításban és cycloplegiában végeztük. Minden betegnél elengedhetetlen a részletes, gondos felvilágosítás, valamint beleegyező nyilatkozat aláíratása. A kontaktlencsét viselő betegeknek a preoperatív vizsgálatok előtt három héttel a lencse viselését javasoltuk felfüggeszteni. A műtétet követő első ellenőrzésre másnap került sor. Ekkor a kezelt szemet réslámpával megvizsgáltuk, valamint meghatároztuk a korrigálatlan látóélességet (UCVA). Ezután a posztoperatív ötödik napon, majd 1, 3, 6 és 12 hónap elteltével végeztünk ellenőrző vizsgálatokat. Az egy hónapos vizsgálat során a korrigálatlan és a legjobb korrigált látóélesség meghatározásán, valamint a réslámpás vizsgálaton kívül az intraocularis nyomást és a szaruhártya új vastagságát is rögzítettük, valamint topográfiás vizsgálat is történt. Minden réslámpás vizsgálat során szükséges a subepithelialis homály (haze) mértékének meghatározása a Hanna szerinti skála12 alapján. Sebészi technika A fotorefraktív beavatkozások előtt a betegek helyi érzéstelenítő szemcseppet kaptak (Oxibuprocain, 0,4%). Minden egyes beavatkozás előtt a Nagy Zoltán Zsolt
