Szemészet, 2007 (144. évfolyam, 1-4. szám)
2007-03-01 / 1. szám
14 Szemészet más folyadékkristályos kijelzők használatakor a percenkénti 5,6±3 pislogás gyakoriság 9,l±4,9-re növelhető amennyiben tükröződést gátló bevonattal ellátott poliészter-lemezt helyeznek a kijelző elé.85 Szárazszeműek csoportjában számítógép-monitor nézése közben mintegy felére csökkent a pislogás gyakorisága, és típusos változást lehetett megfigyelni az egyes pácienseknél: 1) viszonylag időfüggetlen, irreguláris pislogási mintázat, 2) 2-4 percig tartó bevezető fázis rövidebb pislogások közötti időtartammal, 3) hosszabb-rövidebb pislogások közötti intervallummal jellemezhető időszakok váltakozása.77 Más munkacsoport2 szerint a számítógéppel végzett munka során a pislogási frekvencia csökkenése valószínűleg központi idegrendszeri folyamatok következménye, mert mértéke független a perifériás szenzoros ingerektől. A kérdés összetettségét bizonyítja, hogy az esetek egy részében a képernyőhasználat során egyszerűbb (Gameboy játék) vagy bonyolultabb (számítógépes tervrajz-animációk elemzése) vizuális információk feldolgozása is zajlik. Himebaugh és mtsaPs egészséges személyek körében a pislogásgyakoriságát vizsgálta különböző vizuális feladatok során. Előrenézéskor az átlagos pislogási frekvencia 12/perc, filmnézéskor 10/perc alkalommal, gyors egymásutánban váltakozó jelek azonosításakor 7/perc, számítógépes játék közben pedig 5/perc. A pislogások gyakoriságának csökkenése egészségesekben a könnyfilm elvékonyodásához vezetett, illetve a jelazonosítás és a számítógépes játék közben időnként felszakadt alul a könnyfilm. Szárazszemű betegek esetében a pislogások között mind a négy vizuális feladat során felszakadt a könnyfilm, különösen a számítógépes játék közben, amikor reflexkönnyezés is előfordult. A jelenség hátterében a látó-, halló- és szomatoszenzoros kéreg colliculus superiorra konvergáló hatása állhat, mely gátló impulzusokat közvetíthet a pislogásban szerepet játszó motoneuronokra.2 Piccoli és munkacsoportja70 szerint zárt helyiségben a közeli tárgyakra való hosszan tartó és intenzív fókuszálás egyik érzékeny jellemzője a pislogás gyakorisága, mely csökken kognitív megerőltetés esetén, illetve nőhet egyes környezeti faktorok hatására. Hagyó és mtsai-пак vizsgálatában37 egészséges fiataloknál a pislogások gyakorisága csökkenő tendenciát mutatott beszélgetés, illetve kép figyelése közben. A pislogások között eltelt idők átlaga számítógép-monitor nézése közben jelentősen megnőtt (11,6± 11,8 mp), míg beszélgetés alatt (3,2±1,7 mp) és képfigyelés közben (7,1±4,4 mp) ennél szignifikánsan alacsonyabb volt (6. ábra). A szerzők felhívták a figyelmet a vizuális ingereken túl az emocionális tényezők pislogást befolyásoló szerepére, ugyanis a kérdőíves felmérés alapján a számítógépen megjelenő film nagyobb érdeklődést váltott ki, illetve az információk gyors változása nagy figyelmet és koncentrációt igényelt. A hosszas képernyőhasználat, mint például az irodai munkavégzés több, egymást kölcsönösen befolyásoló tényező miatt eredményezi, hogy az operátorok mintegy háromnegyede diszkomfortérzést tapasztal a szemben.105 Az irodákban ezek a faktorok a következők: 1) termikus faktorok (alacsony relatív páratartalom, magas szobahőmérséklet); 2) koncentrációt igénylő feladatok (figyelem során csökken a pislogás gyakorisága és nő az expozíciónak kitett szemfelszín); továbbá 3) egyéni jellemzők (úgymint: könnyfilm eltérések, pislogási anomáliák, mirigy diszfunkció, kontaktlencse használat). Németországban egy animációs programot is kifejlesztettek, mely a pislogás gyakoriságának növelését szolgálja számítógépes munka közben. 9. A pislogás változása kóros körülmények között Bár a pislogási anomáliák áttekintése olykor interdiszciplináris területekre vezet, a gyakori következményes elégtelen szemfelszín-nedvesedés és szövődményeik kezelése kifejezetten szemészeti feladat. Külön említésre méltó a nemrégiben leírt ún. lid wiper epitheliopathia,50 ahol a felső szemhéjszél epithelkárosodása okoz súlyos tüneteket, továbbá azok a rendszerbetegségek, ahol a pislogás változása lehet az első diagnosztikus jel. 9.1. Elsősorban a szem régióját érintő körfolyamatok 9.1.1. Mechanikai hibák a szemhéjakon Egyes tumorok, mint például sok esetben a szemhéj szélen jelentkező fibroma, sarcoidosis vagy gyakrabban a conjunctiváról átterjedő melanoma malignum idomtalanná tehetik a szemhéjakat, továbbá exophtalmus lehetetlenné teheti a tökéletes szemzárást. Ezenkívül a szemhéjak mozgását akadályozhatja az akut allergiás reakció folytán kialakult nagyfokú szemhéjödéma, vagy az egyre gyakrabban végzett tartós szemkontúrtetoválás miatt fellépő késői hiperszenzitivitási reakció granulomatosus gyulladása,89 illetve a pislogási apparátust érintő műtétek vagy a sérülések utáni heges szemhéj. 9.1.2. Beidegzési zavarok a szem régiójában Bár az akut egyoldali facialis paresis többnyire benignus és néhány héten belül gyógyuló állapot, mégis átmeneti vagy elhúzódó súlyos motoros diszfunkcióhoz vezethet.90 A facialis paresis megjelenésével egy időben nő a spontán pislogások gyakorisága, illetve a nem bénult izmokban tartós kisfokú kontrakció figyelhető meg esetenként blepharospasmussal. A lézió után mintegy 3 hónappal várható az axonalis regeneráció, melynek következtében a korábban bénult izmokban akár féloldali hiperaktivitás tapasztalható. A diabetes mellhúsban gyakori perifériás neuropathia gyakran érinti a n. oculomotorius (III.), a n. trochlearis (IV.), és a n. facialis (VII.) agyidegeket. Azokban a betegekben, akiknél semmi jel nem mutat központi idegrendszeri károsodásra, a pislogási reflex vizsgálatával korán ki lehet mutatni az agyidegek károsodását. A pislogási reflex R2Y és R2C válaszának latenciaideje az egészségesekhez képest megnyúlik, függetlenül a glikozilált hemoglobin szintektől, ugyanakkor pozitív összefüggést mutat a betegség idejével.63 Cukorbetegekben megnyúlt a spontán pislogások között eltelt idők átlaga, illetve maximuma, továbbá csökkent a pislogási frekvencia az egészségesekhez képest, ugyanakkor a Veres Amarilla
