Szemészet, 2007 (144. évfolyam, 1-4. szám)
2007-11-01 / 3. szám
Szemészet 144. évfolyam (2007) 103 Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Tömő utca (igazgató: Németh János egyetemi tanár),' Országos Gyógyintézeti Központ, Hematológiai és Immunológiai Intézet, Budapest (megbízott igazgató: Dr. Sarkadi Balázs)2 HLA-A-, HLA-B-, HLA-DR-egyezés és a transzplantátum-rejekció közti összefüggés retrospektív vizsgálata perforáló keratoplasztikát követően Antalfi Viktória,1 Szentmáry Nóra,1 Csákány Béla,1 Hossó Adrienn,2 Padányi Ágnes,2 Rajczy Katalin,2 Süveges Ildikó1 Célkitűzés: A HLA-A-, -B-, -DR-kompatibilitás szerepének vizsgálata a transzplantátum-rejekció kialakulásában normális és magas kockázatú keratoplasztikák eseteiben. Módszer: Retrospektív vizsgálatunkban 45 (átlagéletkor a PKP időpontjában 56,9±14,9 év), multiorgan donorból származó cornea felhasználásával végzett perforáló keratoplasztika adatait dolgoztuk fel, 20 PKP-t (44,4%) a normál rizikójú, míg 25 esetet (55,5%) korábbi graftelégtelenség vagy több mint két kvadránsban erezett cornea miatt magas rizikójú PKP-k csoportjába soroltunk. A donor és recipiens HLA-tipizálása az Országos Gyógyintézeti Központban történt. Eredmények: A 20 normál rizikójú PKP után 7 esetben (35%) (2 eset: 3—4 mismatch, 5 eset: 5—6 mismatch) kezdődött rejekciós reakció, mely 2 esetben (10%) volt irreverzíbilis. A 25 magas rizikójú PKP után 12 esetben (48%) (1 eset: 2 mismatch, 5 eset: 3-4 mismatch, 6 eset: 5-6 mismatch) indult rejekciós reakció, mely 9 esetben (36%) volt irreverzíbilis. Rejekciós reakció a 15,8±5,3 hónap követési idő alatt átlagosan 9,1±4,2 hónap múlva jelentkezett. Következtetés: Normál és magas rizikójú keratoplasztikák után a rejekciós reakciók alacsonyabb száma volt megfigyelhető magasabb fokú HLA-A-, -B- és -DR-egyezés esetén, azonban a vizsgált esetek heterogenitása és a nagyfokú egyezést mutató esetek alacsony száma miatt ezt statisztikailag bizonyítani nem tudtuk. Kulcsszavak: HLA-tipizálás, perforáló keratoplasztika, transzplantátum-rejekció HLA class I and II matching and episodes of graft rejection following penetrating keratoplasty - a retrospective study Purpose: To investigate the roles of HLA-A, -B and -DR compatibility in rejection reactions after normal and highrisk corneal transplantations. Methods: A retrospective study was made of 45 consecutive recipients (age at the time of penetrating keratoplasty [PKP]: 56.9±14.9 years): 20 (44.4%) were regarded as of normal risk, and 25 (55,5%) as of high risk because of prior corneal graft rejection or vascularization of the native cornea in two or more quadrants. HLA typing of the recipients and donors was performed by the National Medical Center. Results: After the 20 normal-risk PKPs, rejection episodes were detected, in 7 (35%) (2 cases: 3-4 mismatches, 5 cases: 5-6 mismatches) cases, of which 2 (10%) were irreversible. Following the 25 high-risk PKPs, rejection episodes were detected in 12 cases (48%) (1 case: 2 mismatches, 5 cases: 3-4 mismatches, 6 cases: 5-6 mismatches), of which 9 (36%) were irreversible. During the 15.8±5.3 month-long follow-up, rejection episodes were detected on average 9.1 ±4.2 months following PKP. Conclusions: In cases involving a higher level of HLA- A, -B and -DR matching, a lower number of graft rejection episodes could be detected following normal and high-risk PKP, but this could not be proven statistically because of the heterogenity of the cases and the low number of highly matched corneas. Key words: HLA matching, penetrating keratoplasty, graft rejection A cornea a leggyakrabban transzplantált emberi szövet. Az USA-ban évente több mint 44000 corneatranszplantációt végeznek,23 Magyarországon évente mintegy 500 szaruhártyaátültetés történik.2 A nagy számok ellenére a corneagraftok túlélése a vesetranszplantátumokhoz képest nem jobb. Az Ausztrál Keratoplasztika Regiszter szerint a corneagraftok 5 éves túlélési rátája 60%,6 ezzel szemben a vesetranszplantációban már 1994-ben 90%-os hosszú távú túlélést értek el.20 Pleyer és mtsai szerint a különbség oka, hogy míg a parenchymás szerv transzplantációjának gyakorlatában bevezetésre kerültek a transzplantációs medicinában elért új eredmények, mint a HLA-tipizálás és újfajta immunmodulátorok alkalmazása, addig a keratoplasztika gyakorlatáról ez kevésbé mondható el.23 A szöveti antigének egyezésének jelentőségét egyre több vizsgálat támasztja alá, és nagyobb transzplantációs központokban a szaruhártya-átültetés már HLA-kompatibilis donor corneával történik. A humán leukocytaantigének (HLA) a fő hisztokompatibilitási komplex (MHC) humán megfelelői. Ezen antigének termékei genetikailag polimorf membránfehérjék. Antalfi Viktória: HLA-A-, HLA-B-, HLA-DR-egyezés és a transzplantátum-rejekció közti összefüggés...