Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)

2006-12-01 / 4. szám

143. évfolyam (2006) Supplementum I.

67

Orbital decompression for cosmetic reasons in patients with Graves’ orbitopathy

K. Korányi, В. Salomváry, I. Gádor

National Institute of Neurosurgery, Budapest

Graves’ orbitopathy is an autoimmune process of the retroorbital space having a close clinical association with the similarly immunogenic thyroid diseases. The clinical picture is characterised by proptosis, eyelid swelling and retraction, disturbance of eye-motility, and even by sight loss in serious cases.

The “burn out” phase rarely results in a cosmetically acceptable remission of the eye symptoms. The patient, on re-integration into the family, society and work, is often confronted with serious rejection; thus causing severe emotional and psychological strain, along with existential problems for those patients whose illness - as is well known - is in fact often evoked by stress and conflicts in family and society (divorce, unemployment). The rehabilitation of patients with disfiguring eye-symptoms can result in a significant improvement of their quality of life.

The two main groups of surgery performed with this objective are orbital decompression and eyelid surgery. In this lecture we deal with the former technique. The aim of orbital decompression is the reduction of the one- or twosided proptosis, and the elimination of the asymmetry. The surgery should not alter the vertical position of the eye globe, and should not evoke new onset diplopia. The requirement for a “hidden scar” is a justified one.

These needs are fulfilled by two-wall (balanced) decompression, and by the newly introduced surgical technique in which the lateral wall is exposed by an upper eyelid crease incision, and the medial wall by a transcaruncular approach.

Between 2003-2005 we performed orbital decompression for cosmetic reasons in 20 orbits, and because of opticopathy in another 16 orbits, applying this technique. In our lecture we present the surgical technique and demonstrate our results.

Szemfenéki eltérések és a látásfunkciók közötti összefüggés idős kori macula-degeneráció esetében

Kovács Illés,1 Schwöller Mónika,2 Kovács Bálint,2 Fehér János3

1Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest 2Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Klinika, Pécs 3“La Sapienza” Egyetem, Szemészeti Klinika, Róma

Cél: A szemfenéki eltérések és a látásfunkciók közötti összefüggések vizsgálata idős kori macula-degeneráció esetében.

Módszerek: 218 szemről készült digitális fundusfotó értékelése során meghatároztuk a drusenek által elfoglalt terület nagyságát két, a foveára centralizált sugarú körön belül (1000 és 6000 pm átmérővel), és az eredményeket az adott szemen az ETDRS szerint mért látásélességgel, valamint az automata periméterrel számított foveális érzékenységgel korreláltattuk.

Eredmények: Mind a látásélesség, mind a foveális érzékenység korrelált a 6000 pm átmérőjű körön belül mért drusen-területtel (R=-0.17, p=0.02 és R=-0.20, p=0.006), azonban nem mutatott kapcsolatot az 1000 pm átmérőjű körön belül számított drusen-területtel (p>0.05).

Következtetés: Eredményeink szerint a korai AMD esetében kialakuló látáscsökkenés hátterében inkább a szemtükrözéssel kevésbé detektálható pigmenthám / fotoreceptor réteg funkcionális zavara, mint a fovea területén elhelyezkedő drusen szerepelhet.