Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)
2006-12-01 / 4. szám
143. évfolyam (2006) Supplementum I. Eredmények: A sérülések megoszlása a következő volt: zárt sérülés 8 esetben ebből 4 esetben contusio, 4 esetben a viszonylag enyhébb traumát jelentő lamellaris laceratio volt diagnosztizálható. Három betegénél fordult elő ruptura, 6 esetben penetratiot, 3 esetben intraocularis idegentestet találtunk: utóbbiak közül egy járt perforáló, kettő penetráló sérüléssel. Kiváló eredményt, azaz 0,5 vagy annál jobb visust a 6 esetben sikerült elérni, kedvezőtlen kimenetelű (nincs táblaolvasás) volt 4 eset. Következtetések: Az évek során a diagnosztikus és műtéttechnikai háttér javulásával a sérülések ellátásának prognózisa is javult. Ennek ellenére, valamint tudva, hogy a gyermekkori sérülések prognózisa kedvezőbb, mint a felnőtteké, a sérülések közel negyede igen súlyos látásromlást eredményezett. Ezen arány megváltoztatására jelenleg a prevenció tűnik legalkalmasabbnak. Eyeball traumas in children treated in the University of Szeged Department of Ophthalmology between 1998-2003: Retrospective study András Hári Kovács, Balázs Horpácsy, Andrea Deák, Ágnes Szabó University of Szeged, Department of Ophthalmology Purpose: to evaluate the children with globe injuries admitted to our Department from 1 January 1998 to 31 December 2002, and to compare our results to those published in the Hungarian and international literature. Methods: We performed a retrospective review and statistical analysis based on the Birmingham Eye Trauma Terminology system (BETT) of 19 patients younger than 14 years from 141 consecutive eyeball trauma cases of the observed period. The main aspects of the study were the patient’s sex and age; the laterality, localisation and circumstances of the injury; treatment modalities and follow-up period; the pre- and post-interventional, and latest visual acuity, and functional outcome. Results: The proportion of different injuries was as follows: contusion 4/19, lamellar laceration 4/19, rupture 3/19, penetration 6/19, and 3/19 intraocular foreign body, with two cases with penetration and one with perforation. Excellent visual outcome (acuity above 0.5) was found in 6 cases, and poor outcome (acuity less than 0.01) in 4 cases. The mean follow-up period was 2.4 months (range 0-10 months). Conclusions: Although, thanks to recent advances in diagnostic and surgical techniques for eyeball trauma management there is a better prognosis for childhood traumas and the functional outcomes are improving, still the overall result was poor in roughly one fourth of the cases. In order to address this unfavourable situation, emphasis on prevention seems to be the most suitable approach at the present time. Valsalva effektus által kiváltott súlyos premacularis vérzés kezelése vitrectomiával és a predisponáló tényezőkre irányuló szűrővizsgálatok Hatvani István,1 Pelle Zsuzsanna,2 Rácz Péter,3 Janovics Ágnes,1 Bátor György,3 Bódis Ilona2 1Országos Gyógyintézeti Központ, Budapest 2Pándy Kálmán Kórház, Gyula 3Markusovszky Oktató Kórház, Szombathely Célkitűzés: Valsalva effektus által kiváltott,f elszívódást nem mutató preretinalis vérömleny vitrectomiával történő kezelése és annak vizsgálata, hogy van-e különbség a hivatásos súlyemelők és a Valsalva retinopathiában szenvedő edzetlen kontroll egyének kapilláris fragilitásában. Betegek és módszer: Valsalva retinopathiás 19 beteg és 22 hivatásos súlyemelőt binocularis indirect szemtükrözéssel és capillaris fragilitási teszttel vizsgáltunk. Eredmények: A Valsalva retinopathia nem mutatott szoros összefüggést a fizikai megterhelés mértékével. Szorosabb volt a kapcsolat a retinalis vérzések és az edzetlen egyének fokozott capilláris fragilitása között.
