Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)
2006-12-01 / 4. szám
Szemészet Supplementum I. 42 Keratoplasztika utáni hámosodási zavarok vizsgálata / Füst Agnes, Imre László Semmelweis Egyetem AOK, Szemészeti Klinika, Tömő u., Budapest Célkitűzés: A transplantatum területén tartósan fennálló hámhiány az átültetett szaruhártya tönkremenetelének veszélyével fenyeget. Módszer: A graftban jelentkező hámosodási zavarok hajlamosító tényezőit, kezelési lehetőségeit és a kezelés eredményességet prospektiv módon gyűjtött adatokból vizsgáltuk. Eredmények: A klinikánkon 2005-ben végzett 181 perforáló keratoplasztika közül 24 esetben (19 beteg 19 szemén) tapasztaltunk elhúzódó primer hámosodási, vagy a már behámosodott corneán hámhiány kialakulását. Az átültetés mindegyik esetben „rossz prognózisú” volt (gyulladt környezet, recidiváló herpeses keratitis, ismételt keratoplasztika, autoimmun keratitis, szemfelszíni betegségek, őssejt-elégtelenség, cornea beidegzési zavara, cukorbetegség). A hámhiány végül tartósan begyógyult 10 műtét után, 6 esetben ebben amnionmembrán alkalmazása segített. A gyógyult esetekben limbuselégtelenség vagy nem állt fenn, vagy limbusátültetést is végeztünk. A nem gyógyuló 14 eset közül 9-ben re-PKP-ra kényszerültünk, és ezek után is 6-szor küszködtünk ismét hámosodási zavarokkal. Következtetés: A szaruhártya normális ütemű és minőségű hámosodását elegendő őssejt jelenléte esetén sikeresen segíthetjük elő amnionmembrán alkalmazásával, mely ellensúlyozni képes a hámosodást gátló környezeti tényezőket. Study of epithelialisation problems after keratoplasty Ágnes Füst, László Imre Semmelweis University, Budapest, Department, of Ophthalmology (Tömő St.) Background: The persistence of epithelial defect on the transplant threatens the survival of the corneal graft. We summarise our recent experiences in such cases. Method: The predisposing factors and the possibilities and result of the treatment of the epithelial defects of the graft were studied from prospectively collected data. Results: From the 181 perforating keratoplasties performed in our Department during the year 2005, slow primary epithelialisation or later development of epithelial defect was experienced in 24 cases (19 eyes of 19 patients). The transplantation was “high risk” in all these cases (inflamed environment, recurrent herpetic keratitis, repeated keratoplasty, autoimmune keratitis, ocular surface disease, stem cell deficiency, innervation defect of the cornea, diabetes mellitus). In 10 cases the epithelial defect healed and the epithelium remained stable after a second operation; of these, use of amniotic membrane helped in 6 cases. In the healed cases either there was no stem cell deficiency, or limbus transplantation was performed. In 9 of the 14 unhealed cases we had to repeat the transplant operation, and even after this the epithelialisation problem returned in 6 cases. Conclusion: In the presence of a sufficient number of stem cells, epithelialisation of normal quality and rate can be successfully facilitated by application of amniotic membrane, which is able to compensate for those environmental factors which retard epithelialisation.
