Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)
2006-03-01 / 1. szám
Szemészet 143. évfolyam (2006) 31 Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum, Általános Orvostudományi Kar Szemészeti Klinikájának (igazgató: Kolozsvári Lajos egyetemi tanár) közleménye A szem hátsó szegmentumának echográfiai vizsgálatai 10 és 20 MHz-es frekvenciával* Szabó Ágnes Célkitűzés: A szemészeti ultrahangdianosztikában széleskörűen elterjedt a 10 MHz frekvenciájú vizsgálófejek használata. Célunk a 10 MHz-es vizsgálófejjel nyerte echogramok értékelése és összehasonlítása a 20 MHz-es frekvenciával kapott echográfiai leletekkel, a hátsó szegmentum elváltozások eseteiben. Betegek és módszer: 21 beteg hátsó pólusának vizsgálata 10 és 20 MHz-es vizsgálófejjel (vitreoretinalis elváltozások, macula-oedema, uveitis, tumorok stb.). Eredmények: A hátsó szegmentum betegségeiről több és részletesebb információt nyertünk a 20 MHZ-es vizsgálófejjel, mint a 10 MHZ-es frekvenciával, jól elkülönül a retina, a chorioidea és a sclera. Következtetés: A 20 MHz-es frekvencia alkalmas a hátsó szegmentum vizsgálatára, elváltozásairól - vitreoretinalis, macula-, uveafolyamatok és tumorok - több információt kapunk 20 MHZ-es vizsgálófejjel, mint a hagyományos 10 MHz-es vizsgálatokkal. Kulcsszavak: 20 MHz, echográfia, hátsó szegmentum Comparison of 10 MHz and 20 MHz ultrasound probes in examination of posterior pole pathologies Purpose: To evaluate what information on the posterior segment of the eye was obtainable with the use of ultrasound echography at 10 MHz and at 20 MHz. Patients and method: 21 patients with posterior pole pathologies were examined using the 10 MHz and 20 MHz ultrasound probes in turn. Results: In comparison to the 10 MHz probe, the 20 MHz probe better detected details at the posterior pole, and could better differentiate the retina, choroid and sclera. Conclusion: An ultrasound scan operating at 20 MHz provides a higher resolution and allows better differentiation of posterior pole pathologies, in comparison to a 10 MHz instrument. Key words: 20 MHz, ultrasonography, posterior segment Az 1960-as évek óta világszerte fokozatosan elterjedt a szemészeti diagnosztikában az ultrahangkészülékek használata. Magyarországon Bertényi munkássága1 óta hatalmas fejlődést mutat az echográfiai diagnosztika, és fokozódik az igény az egyre pontosabb képalkotó módszerek gyors, olcsó elérhetőségére. Az А-képes, nehézkesen kivitelezhető és dokumentálható szemészeti ultrahangos vizsgálómódszert felváltotta a В-képes, egyszerűbben végrehajtható, jól dokumentálható és könnyen értelmezhető vizsgálat, amelyet Kolozsvári vezetett be, és részletesen ismertette az intraocularis betegségek ultrahangdiagnosztikai jellemzőit.5 Az évek során a műszerek egyre precízebbekké és kifinomultabbá váltak, és a beültetendő műlencse dioptriaértékének ultrahangos megtervezése nagyban hozzájárult az ultrahangdiagnosztikai készülékek elterjedéséhez. Németh6 1996-ben összefoglalta a szemészeti ultrahangdiagnosztika lehetőségeit, és az orbita betegségeiről is közölt echogramokat. Manapság a 10 MHZ-es készülékek használatosak világszerte, ezzel a frekvenciával igen jól ábrázolhatok az intraocularis képletek, sőt még az orbita elülső harmada is megítélhető a gyakorlott echográfus számára. Az 1990-es évek eleje óta magas frekvenciájú készülékek is állnak a szemorvosok rendelkezésére, mivel Pavlin1 megalkotta az ultrahangos biomikroszkópot (UBM) és ismertette a szem elülső szegmentumának UBM-es normál és kóros echogramját. Jogos igényként merült fel azonban, hogy a szem hátsó szegmentumát is a 10 MHz frekvenciájú készülékeknél nagyobb felbontóképességű műszerekkel vizsgáljuk. Az utóbbi években több szerző2,9,8,3 számolt be arról, hogy a 20 MHz frekvenciájú vizsgálófejek alkalmasak mind az elülső, mind a hátsó2 szegmentum részletes megítélésére. Hewiczk és mtsai4 nemcsak a hátsó fal, hanem az orbita vizsgálatát is kivitelezhetőnek tartják 20 MHz frekvenciával. Jelen munkánkban célul tűztük ki, hogy megvizsgáljuk, több információt kapunk-e a szem hátsó szegmentumáról 20 MHz-es vizsgálófejjel a 10 MHz-essel nyert adatokhoz képest. * Kolozsvári Lajos egyetemi tanár tiszteletére Szabó Ágnes: A szem hátsó szegmentumának echográfiai vizsgálatai 10 És 20 MHz-es frekvenciával
