Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)
2006-12-01 / 4. szám
143. évfolyam (2006) pozitív valószínűségi hányados (positive likelihood ratio: szenzitivitás/[l-specificitás]) nem függ az előfordulási gyakoriságtól. Lényegében azt mutatja meg, hogy a betegség megléte hányszorosára növeli a teszt kórosságának valószínűségét. Tíz vagy annál nagyobb érték esetén szokás a vizsgálatot gyakorlati szempontból kiválónak minősíteni.2 Sajnos még a más célra kitűnően alkalmas, új glaucomadiagnosztikai eszközök sem biztosítják feltétlenül ezt az értéket a tényleges szűrés során. A korszerű eszközök újszerű kombinálásával azonban lehetőség nyílhat a korábban csak áhított határérték meghaladására.15 A negatív valószínűségi hányados (negative likelihood ratio: szenzitivitás/[l-specificitás]) arra utal, hogy a betegség megléte hányad részére csökkenti a negatív teszteredmény valószínűségét. A 0,1 alatti érték, azaz a legalább tízszeres csökkenés jelzi, hogy egy vizsgálat nagy gyakorlati értékű egy betegség kizárásában. A valószínűségi hányados gyakorlati alkalmazását segíti elő a Fagan-nomogram,2 mely megmutatja, hogy a teszt elvégzése előtti betegségvalószínűség (pretest probability) mekkorára nő vagy csökken (posttest probability) adott valószínűségi hányados esetén (1. ábra). A szűrés pontossága (accuracy; [a+d]/[a+b+c+d]) mutatja meg, hogy az alkalmazott teszt az összes vizsgált személy hány százalékát osztályozta helyesen. Gyakorlati szempontok A legkorszerűbb diagnosztikai módszerek szenzitivitását és specificitását az egyes határértékadatok módosításával a felhasználó maga is befolyásolhatja. Ennek megfelelően ma már lehetőségünk van arra, hogy magunk döntsük el, érzékenyebb, vagy specifikusabb tesztet/programot kívánunk használni az adott alkalmazásban. Ha előrehaladott állapotú betegséget keresünk, nagyobb érzékenységet követelünk meg, hiszen a súlyosabb állapot észlelésének elmulasztása a betegnek rövid időn belül nagy hátrányt okozhat, és a betegség előrehaladott jellege miatt a normálistól való elkülöníthetőség kisebb specificitás mellett is lehetséges. Ezzel szemben például glaucomaszűrés során, amikor a korai, az egészségestől még csak kismértékben különböző esetek kiemelése a cél (mivel hosszú távon ezek az esetek kezelhetők a legsikeresebben), a specifikus módszereket kell preferálni. A specifikus módszerek vagy beállítások csökkentik az álpozitív esetek számát, ezáltal elkerülhető az ellátórendszer túlterhelése a későbbi részletes kivizsgálás során. Tudnunk kell továbbá, hogy államilag szervezett, széles körű (és költséges) szűrőprogramok hiányában a szemorvos által kezdeményezett, kisebb szűrés csak akkor lehet költséghatékony és eredményes, ha kifejezetten a célcsoportra összpontosít (pl. glaucoma szempontjából a 60 évesnél idősebbekre vagy a biztosan pozitív családi anamnézisű személyekre5). így nagyobb betegségprevalenciájú populációt vizsgálhatunk, ezáltal hatékonyabbá tehetjük munkánkat. Végezetül ismételten hangsúlyozni kell, hogy egyszeri szemnyomásméréssel glaucomaszűrés nem végezhető, az ilyen „szűrés” szakmailag helytelen, és legtöbbször ártalmas. Abban a hazai vizsgálatban,15 amelyben a szemnyomásmérés legjobb pozitív valószínűségi hányadosa 1,6 volt, a korszerű, nem invazív, gyors és szakszemélyzet által működtethető tesztek kombinációjával a valószínűségi hányados 28,6-ra emelkedett. Köszönetnyilvánítás A tanulmány az ETT 001/2006 keretében készült. hányadosa 1. ábra. A Fagan-nomogram. A nomogram használata úgy történik, hogy vonalat illesztünk a teszt elvégzése előtti betegségvalószínűségre (bal oldali oszlop) és a teszt valószínűségi hányadosára (középső oszlop). A vonal a jobb oldali oszlopot metsző pontjával kijelöli a teszt elvégzése utáni, a teszteredmény figyelembevételével kapott betegségvalószínűséget (jobb oldali oszlop). A példaként berajzolt feltételezett esetben a teszt elvégzése előtti betegségvalószínűség 10%, a teszt által biztosított valószínűségi hányados 20, a teszt elvégzése utáni betegségvalószínűség pedig 70% A SZEMÉSZETI SZŰRŐVIZSGÁLATOK ELMÉLETI ALAPJAI
