Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)

2006-03-01 / 1. szám

Szemészet riarteritis nodosa stb.), illetve a diabeteses papillopathiától kell elkülöníteni.7’1416 Bár a kórkép a Béri és mtsai által felállított kritériumok alapján jól körülhatárolt, a diagnózis felállítása könnyűnek tűnhet, a valóságban nem ez a helyzet.9 Hirtelen egyoldali látáscsökkenés, esetleg csak látótérbe­szűkülés nem mindig kerül észlelésre. A beteg nem veszi észre, vagy ha észre is veszi, nem megy szemorvoshoz, mert nem ér rá, vagy vár, hátha megjavul a látása. Tizenkét bete­günkből 6-nál nem is volt lényeges visusromlás egyik sze­men sem. Náluk a perifériás látótérdefektus jellege irányí­totta a figyelmet a NAION lehetőségére. Egyik betegünknél (8. beteg) a két éve fennálló diabetes mellitus miatti rutin szemfenékvizsgálat derített fényt a szegmentális opticus­­dekolorációra. Érdekességként említjük, hogy az édesanyja szintén diabeteses, és évek óta NAION miatt gondozzuk (5. beteg). Vannak, akik a látáscsökkenést a szürke hályog progressziójának tartják, és a műtét után már csak a deko­­lorált papillát, a NAION végállapotát látjuk. Mi magunk csupán egy esetben észleltük a papilla-oedema stádiumát, amikor is a látásvesztés egyik szemen súlyos volt, s a beteg pár napon belül jelentkezett vizsgálatra. A relatív afferens pupilladefektus mindegyik betegünknél kimutatható volt, de ez nem betegségspecifikus tünet. Több betegünknél a papilla a normálisnál kisebbnek tűnt, de az átmérő pontos mérésére nem volt lehetőségünk. Megjegyezzük, hogy a NAION rizikófaktorai között nem szerepel a nagyfokú hypermetropia, amikor a bulbus mé­rete miatt ténylegesen számíthatnánk „crowded disc”-re, a papillából kilépő axonok zsúfoltsága miatt. A betegség rizikófaktorai között a kisméretű papilla1’2’5 mellett a leggyakoribb előidéző körülmény a diabetes, a hypertonia, hypercholesterinaemia, ischaemiás szívbeteg­ség, anaemia, migrain volt.5,6’711 Ezenkívül a dohányzást, és egyes gyógyszerek mellékhatását is említi az irodalom mint kóroki tényezőt.15’20 A rizikófaktorok között a rosszul beállított hypertoniára hívjuk fel a figyelmet, amikor is az éjszakai vérnyomásesés okozza a felébredéskor észrevett látásvesztést.13 Diabeteses betegeinknél fiatalabb életkorban jelentkezett a NAION, súlyos volt a látásvesztés. Ezeknek a betegeknek viszont hosszú betegségtartam (10-12 év) után sem volt dia­beteses retinopathiájuk. Jelenleg a betegség patomechanizmusa nem teljesen tisz­tázott, a rizikótényezők csak azt jelentik, hogy az említett alapbetegségek esetén gyakrabban fordul elő, mint egészsé­geseken. Szövettani vizsgálatokkal próbálják feltérképezni a lamina cribrosa szintjében található infarctus elhelyezkedé­sét, nagyságát, a környező rostok állapotát.1 Az elektrofizio­­lógiai vizsgálatok a funkciókárosodás mértékét mutatják.10 Minthogy a patomechanizmus nem teljesen ismert, oki terápia sem lehetséges. Ha csak a papilla egy szektorát érinti az infarctus, a kezelés célja az épen maradt rostok megmen­tése a lokális kompressziótól. Vannak próbálkozások a másik szem látásának megvédé­sére is. A keringés javítására a Trentalt előnyben részesítik a Nootropillal szemben, és nagy dózisú (300 mg/ nap) As­­pyrin protect adását hatásosnak tartják.12 Ezen tanulmányok követési ideje azonban meglehetősen rövid volt. A mi bete­geink között előfordult 12 év után másik szemen jelentkező hirtelen látáscsökkenés. A műtéti próbálkozások közül az opticushüvely dekomp­­resszió céljából történő bemetszése sokszor rontott az álla­poton.8 A lamina cribrosa szintjében elvégzett opticus neu­­rotomia viszont valóban jótékony hatású lehet,18 ha a beteg időben jelentkezik, és időben végzik el a műtétet. A szemorvosnak időben kell felismernie a kórképet, hogy segíthessen. A kórkép és a felmerülő differenciáldiagnoszti­kai problémák ismertetésére ezért vállalkoztunk. Köszönetnyilvánítás A szerzők hálás köszönetüket fejezik ki Majer Katalin asz­­szisztensnőnek lelkiismeretes munkájáért és Dósai-Molnár Gabriellának a kézirat elkészítésében nyújtott értékes se­gítségért. Irodalom 1. Arnold A.C.: Pathogenesis of nonarteritic anterior ischemic optic neuropathy. J Neuroophthalmol 2003; 23: 157-163. 2. Beck R.W., Servais G.E., Hayreh 5.5.: Anterior ischemic optic neuropathy. IX. Cup-to-disc ratio and its role in pathogenesis. Ophthalmology 1987; 94: 1503-1508. 3. Béri M.. Klugman M.R., Kohler J.A., Hayreh 5.5.: Anterior ischemic optic neuropathy. VII. Incidence of bilaterality and various influencing factors. Ophthalmology 1987; 94: 1020-1028. 4. Borchert M., Lessell 5.: Progressive and recurrent nonarteritic anterior ischemic optic neuropathy. Am J Ophthalmol 1988; 106: 443-449. 5. Bürde R.M.: Optic disk risk factors for nonarteritic anterior ischemic optic neuropathy. Am J Ophthalmol 1993; 116: 759-764. 6. Guyer D.R., Miller N.R., Auer C.L., Fine S.L.: The risk of cerebrovascular and cardiovascular disease in patients with anterior ischemic optic neuropathy. Arch Ophthalmol 1985; 103: 1136-1142. 7. Hayreh 5.5., Joos K.M., Podhajsky P.A., Long C.R.: Systemic diseases associated with nonarteritic anterior ischemic optic neuropathy. Am J Ophthalmol 1994; 118: 766-780. 8. Ischemic Optic Neuropathy Trial Research Group: Ischemic optic neuropathy decompression trial. Arch Ophthalmol 2000; 118: 793- 797. 9. Janaky M., Fulop Z., Palffy A., Benedek К., Benedek G.: Non­arteritic ischemic optic neuropathy (NAION) in patients under 50 years of age. Acta Ophthalmol Scand 2005; 83: 499-503. 10. Janaky M., Fülöp Z, Páiffy A., Benedek К., Benedek G.: Electrophysiological findings in patients with nonarteritic anterior ischemic optic neuropathy. Clin Neurophysiol 2006; Közlésre elfogadva 11. Katz B„ Bamford C.R.: Migrainous ischemic optic neuropathy. Neurology 1985; 35: 112-114. 12. Kupersmith M.J., Frohman L, Sanderson M. Jacobs J., Hirschfeld J., Ku C., Warren F.A.: Aspirin reduces the incidence of second eye NAION: a retrospective study. J Neuroophthalmol 1997; 17: 250- 253. 13. Mojon D.S., Hedges T.R., Ehrenberg В., Кагат E.Z., Goldblum D., Abou-Chebl A., Gugger M., Mathis J.: Association between sleep apnea syndrome and nonarteritic anterior ischemic optic neuropathy. Arch Ophthalmol 2002; 120: 601-605. JANÁKY MÁRTA

Next

/
Oldalképek
Tartalom