Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)
2006-10-01 / 3. szám
Szemészet 143. évfolyam (2006) 187 A Marosvásárhelyi Egyetem, Szemészeti Klinika (igazgató: Csiszár Anna egyetemi tanár)' és a Fül-Orr-Gégészeti Klinika (igazgató: Dra^oveanu Constantin egyetemi tanár)2 közleménye Fasciitis necrotisans Horváth Karín,1 Műhlfay György,2 Csiszár Anna1 Összefoglalás: A dolgozatban a szerzők mindennapi tevékenységük alatt felbukkant 3 fasciitis necrotisans eset bemutatásával foglalkoznak. Ismertetik a betegség kórokozóit, elősegítő, kiváltó tényezőit, valamint tünettanát. A kezelés minden esetben célzott széles spektrumú antibiotikumterápia és a nekrotizált szövetek ismételt eltávolításából állt, minden esetben pozitív kimenetellel. A gyors kórlefolyás és sokszor a tragikus kimenetel szükségessé teszi a kezelőorvosok széleskörű és tárgyilagos ismereteit a megbetegedéssel kapcsolatban. Kulcsszavak: szemhéjfertőzés, fasciitis necrotisans Necrotizing fasciitis Summary: The aetiological factors, symptomatology and treatment of necrotizing fasciitis are described. The authors report on 3 cases treated with massive, broad-spectrum antibiotic therapy combined with repeated necrectomy, with a positive outcome in all 3 cases. The rapid course and the frequently tragic outcome make it important that physicians be familiar with this disease. Key words: eyelid infection, necrotizing fasciitis A fasciitis necrotisans olyan virulens fertőzés, amely a felszínes fasciákat és a mélyebb lágy szöveteket érinti, előfordulhat azonban a mellkason és a felső végtagokon valamint rendkívül ritka esetben megjelenhet a fejen is. Megfelelő kezelési módszer hiányában, a betegség 30-36%-ban halálos kimenetelű. Etiológia Klasszikus esetekben a Streptococcus A csoportja felelős a fertőzés kialakulásáért, néha Staphylococcus aureusszal társulva. A modern tenyésztési módszerek segítségével kimutatható a társult anaerob flóra, valamint a Gram-negatív kórokozók, E. coli, Klebsiella is. A betegség kialakulását elősegítő tényezők közül megemlítjük a legfontosabbakat: immunhiányos szindrómák, gyermek- és időskori cukorbetegség, különböző lokalizációjú rosszindulatú daganatok, perifériás ischaemiát okozó keringési betegségek. A fasciitis necrotisanst kiváltó tényezők között fontos helyet kapnak az iatrogén ártalmak - sebészeti beavatkozások, a traumák, de kisebb horzsolások, sérülések is, valamint a szomszédos régiók fertőzései. Példaként említhető a dacryocystitis phlegmonosa, pharyngitis, mandula körüli — dentális —, valamint fültőmirigy-fertőzések.1 2’4,5,6'7'8 Tünettan A betegség klinikai tüneteit két fő csoportra oszthatjuk: lokális, valamint szisztémás tünetekre. A lokális tünetek közé sorolhatjuk az ödémát, a lassan fejlődő bőrpírt, a később kialakuló márványbőrt, crepitatiót. A bőrnekrózis eredményeképpen a fasciák láthatóvá válhatnak. A szisztémás tünetek között jellemző a kezdeti subfebrilitas, majd az erős fájdalom. Később toxikoszeptikus sokk alakulhat ki. Végül a hemolízis, az anémia és haemoglobinuria a beteg halálát is okozhatja. Esetismertetés В. I, 42 éves, a jobb felső szemhéj masszív, purulens nekrózisa a zygomatico-temporalis régió kifejezett beszűrődése miatt került klinikánkra (1. ábra). Anamnéziséből megtudtuk, hogy 1 évvel ezelőtt rosszindulatú vastagbéldaganat miatt volt operálva, azóta colostomával él. Felvétele előtt egy héttel elesett, arc- és fejtraumát szenvedett. A jobb felső szemhéj sérülését a sebészeti osztályon ellátták. A szemhéj gennyes váladékából Streptococcus ß haemolyticust és az E. colit lehetett kitenyészteni. A páciens kezelése szisztémásán antibiotikum: Penicillin, Vancomicin, Metronidazol illetve Hidrocortizon, Clexan, Stamicin. Dréncsövet helyeztünk az arcus zygomaticus alá és kétnaponta eltávolítottuk az elhalt szövetrészeket. A kezelés hatására a beteg állapota javult, 10 nap múlva elhagyhatta a kórházat. A későbbi ellenőrzések során állapítottuk meg a felső szemhéj szintjén kialakult retraktív adherenciákat, amelyek későbbi plasztikát tettek szükségessé (4. ábra). A következő nyilvántartásunkba vett páciens a 47 éves M. D., krónikus alkoholista. A látásélessége teljes, a szem elülső és hátulsó pólusa ép. A betegen az arc traumája következtében alakultak ki faciális léziók: az orr, az arc, valamint kétoldalt a könnytömlő környékén jelent meg nekrózis (2., 3. ábra). Itt is kimutatható volt a Streptococcus ß haemolyticus jelenléte. A kezelése a nekrotikus szövetek periodikus eltávolításából, antiszeptikus oldatokkal való átmosásából és szisztémás széles spektrumú antibiotikumterápiából állt. A klinikai kép súlyossága ellenére a páciens állapota kedvezően alakult, a nekrotikus szövetek elhatárolódásával. A kialakult szövethiányokat később lebenyes bőrplasztikával pótolták. A harmadik beteg R. M., 74 éves. Vizusa mindkét szemen 0,9, inzulinfüggő cukorbetegségben és reumatoid polyarthritisben szenved. A vércukorszint 8 mmol/1, vérsüllyedés 15/30 mm/óra. A beteg osztályun-Horváth Karin: Fasciitis necrotisans
