Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)
2006-10-01 / 3. szám
Szemészet 143. évfolyam (2006) 153 A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának (igazgató: Németh János egyetemi tanár) közleménye Az aberrometria gyakorlati hasznosíthatóságának kérdései Nagy Zoltán Zsolt, Hagyó Krisztina, Csákány Béla, Németh János Összefoglalás: A szerzők a korábbi hullámfronttechnikával kapcsolatosan megjelent közlemények kiegészítéseképpen jelen közleményben áttekintik a hullámfronttechnika hasznosíthatóságát, indikációs területeit és a legújabb irodalmi eredményeket. A magasabb rendű aberrációk közül kiemelt figyelmet szentelnek a szférikus és a coma jellegű aberrációknak, amelyek a refraktív kezelések után a legtöbb, a látás minőségével kapcsolatos panaszt okozhatják. A hullámfronttechnika lehetőségeit összevetik a törőerőtérkép-vizsgálatokon alapuló kezelési módszerek hatékonyságával. Kiemelten értékelik a hullámfrontvizsgálatok eredményeinek életkori sajátságait. Kulcsszavak: hullámfronttechnika, aberrométer, harmad- és negyedrendű aberráció, szférikus aberráció, coma Questions on the practical usefulness of aberrometry Summary: The usefulness, the areas of indication and the latest results concerning wavefront technology are discussed. Special attention is paid to spherical aberration and coma, which can cause most of the problems in visual quality following refractive surgical procedures. The possibilities of wavefront technology are compared with those of topography-guided custom ablation. Age-related changes in wavefront-guided examinations are also discussed in detail. Key words: wavefront technology, aberrometer, third- and fourth-order aberrations, spherical aberration, coma Köztudomású, hogy a fénytörési hibák meghatározásakor az alacsonyabb rendű fénytörési hibák (myopia, hypermetropia, astigmia) 85%-ban, a magasabb rendű aberrációk mintegy 15%-ban tehetők felelőssé a szem optikai eltéréseiért. Utóbbiak a szem teljes optikai rendszerére értendők, azaz cornealis, lenticularis, üvegtesteredetű és a retinalis apró optikai eltérések összegződései adják a szem magasabb rendű aberrációit. A néhány évvel ezelőtt bevezetett aberrometriás mérési eljárás, amely a szem magasabb rendű aberrációit méri és fordítja le a kezelés nyelvére, gyorsan teret nyert és elterjedt a szemészeti gyakorlatban.23'24 Ma az Egyesült Államokban a refraktív sebészeti praxisok közel 90%-a rendelkezik ilyen mérőkészülékkel, és a kezelések megtervezésénél hasonló arányszámban veszik figyelembe az aberrometria eredményeit. Jelen közleményben az aberrometria gyakorlati hasznosíthatóságának kérdéseit tekintjük át az eltelt időszak alatt megjelent irodalmi adatok alapján. A magasabb rendű aberrációk mérési lehetőségén túl a technikai fejlesztések (kis sugárátmérőjű, nagy sebességű repülőpont-technikás sugáradagolás) lehetővé tették, hogy a refraktív sebészeti kezelések egyénre szabottan történhessenek, azaz a magasabb rendű aberrációkat is lehessen egy vagy akár több ülésben is kezelni. Ma a gyakorlatban kétféle eljárás létezik, az elsőben az aberrometria a szem teljes magasabb rendű aberrációit méri és kezeli, a másodikban a kezelés a topográfiás mérés (felszíni törőerőtérkép) mérési eredményén alapul.12’22 Az életkor szerepe Tudjuk, hogy az élet folyamán a magasabb rendű aberrációk értéke (pl: szférikus aberráció és coma) folyamatosan változik, ezért ebből adódik a kérdés, hogy egyáltalán szükséges-e ezen magasabb rendű aberrációk kezelése, és ha igen, milyen életkorban? A korábbi aberrometriás mérések igazolták, hogy a harmadik és negyedik rendű hullámfront-eltérések az élet folyamán növekedést mutatnak.7,36 Artal és mtsai igazolták, hogy fiatalabb életkorban a szem belső optikai struktúrái kompenzálják a harmad- és negyedrendű cornealis eredetű aberrációkat, azonban ez a kompenzálás már nem valósul meg idősebb életkorban.3 Amano és mukatársai igazolták, hogy az ocularis coma eltérés értéke az életkorral növekedést mutat, ennek oka leginkább a szaruhártya-eredetű coma aberráció növekedése. A szférikus aberráció is növekedést mutatott az életkor előrehaladásával, azonban ez nem cornealis eredetűnek bizonyult, hanem a szem belső optikai rendszerének változásából ered.1 Fujikado igazolta, hogy a szférikus aberráció életkorfüggő növekedését elsősorban a szemlencse változásai okozzák. A lenticularis eredetű szférikus aberráció növekedése 50 éves kor felett volt a legszembetűnőbb, ezért a presbyop életkorú pácienseknél a magasabb rendű aberrációk kezelése meggondolandó.14 Fentiek egyenes következménye, hogy a magasabb rendű aberrációk fiatal korban történő kezelése nem tart élethossziglan, hiszen a magasabb rendű, harmad- és negyedrendű aberrációk egy része életkorfüggő változásokat mutat. A jelenlegi álláspont szerint erről a tényről a kezelésre kerülő betegeket informálni kell. Mierdei és mtsai a szem magasabb rendű aberrációinak diurnális változásait, illetve azoknak a szem nyomással és szaruhártya vastagságával való összefüggését tanulmányozták. Megállapították, hogy a diurnális változások a magasabb rendű eltérések vonatkozásában olyan alacsony mértékűek, hogy annak direkt, gyakorlati konzekvenciája nincsen, azaz mindegy, hogy a nap mely időszakában kerülnek meghatározásra. Az intraocularis szemnyomás és a Nagy Zoltán Zsolt: Az aberrometria gyakorlati hasznosíthatóságának kérdései
