Szemészet, 2005 (142. évfolyam, 1-4. szám)
2005-03-01 / 1. szám
Szemészet cornealis seb stb.1,6,10,15,18 A hátsó csarnok műlencse posztoperatív elfordulásának torikus lencse beültetésénél van jelentősége. Amennyiben a torikus hátsó csarnok műlencse 10 foknál jobban elfordul, a torikus hatás csökken, ha 30 foknál jobban fordul el, akkor az astigmatismus akár fokozódhat is.414 Az irodalom adatai szerint a forgás leggyakrabban a korai posztoperatív szakban (az első héten belül) következik be.41417 Ez esetben a műlencse még újabb műtéti beavatkozással a helyére igazítható.16 A műlencse posztoperatív elfordulásában jelentősége lehet az alkalmazott viszkoelasztikus anyag sajátosságainak is. A diszperzív viszkoelasztikus anyagok jobb bevonó képességük miatt a műlencse optikájának és a hátsó toknak az összetapadását a korai posztoperatív szakban, felszívódásukig, esetleg befolyásolhatják.4 A diszperzív viszkoelasztikus anyagoknak a műtét végén szívás-öblítéssel történő maradéktalan eltávolítása is nehezebb a kohezív viszkoleasztikus anyagokkal szemben.3 8 A hátsó toknak és az optikának az összetapadása mechanikailag nehezítheti a lencse elfordulását. Amennyiben a műtét végén a bulbus tónusát BSS-sel való feltöltéssel „keményebbre” állítjuk be, feltételezésünk szerint a hátsó tok és a lencse optikája közötti térben folyadék rekedhet meg, és ez felszívódásáig akadályozhatja a tok és az optika hátsó felszínének kontaktusba kerülését, ami lehetőséget teremt a lencse posztoperatív elfordulására.4 Torikus hátsó csarnok műlencse beültetésekor egyes szerzők a szem tónusának „puhára” való beállítását javasolják 4 Az első posztoperatív nap után a tokzsák kissé összehúzódva kezd rázsugorodni a műlencsére.4 Ez a tok és a lencse teljes átmérőjének viszonyától függően érthetővé teszi azt, hogy ha kialakul, az irodalom adatai szerint, leggyakrabban az első posztoperatív hétre figyelhető meg a lencse elfordulása.4,14,17 A torikus hátsó csarnok műlencsék posztoperatív viselkedését, elfordulását vizsgáló tanulmányok különböző lencsetípusoknál különböző mértékű elfordulást állapítottak meg.liS A műlencse rotálódásában szerepe lehet a korai szakban ritkán megfigyelhető akut tokzsugorodás szindrómának is.713 Szerepet játszat a fentieken kívül a műlencse geometriája, a haptika anyaga, kiképzése, a lencse teljes átmérője, a teljes átmérőnek a tokzsák átmérőjéhez való viszonya, valamint az, hogy milyen pozícióban helyezzük el a műlencsét, mechanikai hatások, szemmozgások, gravitáció.1,4,511,16 A nagy lencsegyártó cégeknél a lencsék geometriájának tervezése nem zárult le, sok kérdés nyitott még. Talán a haptika új (pl. „c” helyett „z”) kialakítása jelenthet előrelépést a jelenlegi eredmények javítására.1,6,11,15,16 Saját eseteinkben a műlencse elfordulása leggyakrabban már az első napon bekövetkezett, a hetedik napig ez csak kisebb mértékben fokozódott és a vizsgálati idő végére, a posztoperatív harmadik hónap elteltével már lényegesen nem változott. Azoknál az eseteinknél, amelyeknél háromtestű lencsét ültettünk be, a harmadik havi vizsgálatnál az elfordulás szöge csökkenő értéket mutatott. Ennek magyarázata az is lehet, hogy ezen a kontrollvizsgálaton a betegeink több mint fele (57%) nem jelent meg. Az elfordulás mértékét tekintve nem volt különbség a két lencsetípus között. Az elfordulás valamennyi esetet figyelembe véve nem volt nagyarányú, egytestű lencséknél 70%-ban, háromtestű lencséknél 81%-ban maradt 10 fok alatt a posztoperatív harmadik hónap végére. 30 foknál nagyobb elfordulás egytestű lencsénél mindössze 3%-ban (4 esetben) volt megfigyelhető, a háromtestű lencséknél egy esetben sem volt ilyen nagymértékű elfordulás a vizsgálati idő végéig. A forgás iránya a két lencsetípusnál kissé különbözött: az egytestű lencse gyakrabban forgott az óramutató járásával azonosan, a háromtestűnél a forgás mindkét irányban közel azonos arányban volt megfigyelhető. Az általunk minden esetben alkalmazott viszkoleasztikus anyag, az „Amvisc Plus” inkább kohezív tulajdonságokkal rendelkező anyag. Ennek lehetett jelentősége abban, hogy az elfordulás tekintetében nem volt számottevő különbség az összes esetet azokkal az esetekkel összehasonlítva, amelyeknél a viszkoelasztikus anyagot a műlencse mögül is eltávolítottuk. Tapasztalataink szerint az egytestű lencse viszonylag lágy haptikája nem mindig nyílik ki teljesen a műtét végére, a viszkoelasztikus anyagnak a tokzsák ekvatoriális részén levő maradványai ezt gátolhatják. A szűk pupilla miatt nem mindig lehet a viszkoelasztikus anyagot maradéktalanul eltávolítani. A lencse puha haptikája csak a műtét utáni napokban, a viszkoelasztikus anyag felszívódása után feszíti bele a lencsét a tokzsákba. Ennek az állapotnak a kialakulásáig a lencse még könnyebben elfordulhat a tokzsában. A háromtestű lencse merevebb anyagból készült haptikája a viszkolesztikus anyagnak a tokzsák ekvatoriális részén maradt maradványaitól függetlenül a műtét végén teljesen kifeszül a tokzsákba. A háromtestű lencsetípusnál a posztoperatív szakban történő elfordulást viszont a tokzsák átmérőjét meghaladó teljes átmérőjű, erősebb, rugalmas haptikák „rugós” hatása okozhatja. Az általunk vizsgált műlencsék esetében a posztoperatív szakban kialakuló elfordulásban szerepe lehet az AcrySof lencse anyagának eddig is már jól ismert „ragadóssága”, szintén a toknak a lencse optikájához való letapadása miatt.12 Betegeinkben nem vizsgáltuk kvantitatívan, hogy a műtét végén mennyire tonizáltuk a bulbust. Decentrálódás, tokfibrózis, tokzsugorodás nem alakult ki egy esetünkben sem a viszonylag rövid követési idő alatt. Az általunk vizsgált típusú műlencséket a harmadik hónap elteltével kialakult elfordulásuk mértéke és előfordulási gyakorisága alapján optikai felszínük torikus kiképzése esetén alkalmasnak tartanánk beültetésre cataractás és astigmiás szemek látásjavító műtété során. Az esetek kis százalékában lenne várható a posztoperatív visusértéket zavaró elfordulás, ezekben az esetekben a műlencsét újabb műtéti beavatkozással ismét a megfelelő állásba fordítva az optikai zavar korrigálható. Irodalom 1. Biró Zs., Kovács K.: Összehajtható hátsó csarnoki műlencsék posztoperatív decentrálódása és rotációja. Szemészet 2003; 140: 63-66. 2. Biró Zs.: Phacoemulsificatio: Capsulorhexis. Szemészet 1998; 135 (Suppl): 11-16. Perneczky Tamás
