Szemészet, 2005 (142. évfolyam, 1-4. szám)
2005-03-01 / 1. szám
36 Szemészet 1. táblázat. A vizsgált esetszám megoszlása lencsetípus szerint (db) Lencsetípus 1. nap 7. nap 3. hónap SN60AT 67 66 42 SA60AT 78 77 53 MA60AC 21 20 12 Összesen 166 163 107 „crack-and-flip” vagy „divide-and-conquer” technikával történt. Minden műtétnél körkörös folytonos tokhasítás (CCC) történt csipesszel, az első tok nyílásának széle körben lefedte a beültetett műlencse optikáját. Az egytestű műlencse implantálása Royale injektorral, a háromtestűé csipesszel összehajtva történt. A hátsó csarnok műlencse a műtét végén minden esetben a tokzsákban rögzült, centrális volt, a zonulák körben épen maradtak. A követési idő 3 hónap volt. Valamennyi műtétnél hialuronsavtartalmú viszkoelasztikus anyagot használtunk (Amvisc Plus, Bausch & Lomb). A viszkoelasztikus anyagot a műlencse implantációja után szívás-öblítéssel eltávolítottuk, az esetek egy részében teljes egészében, azaz a műlencse mögül is. A beültetett műlencsék típusa a következő volt: ALCON AcrySof SA60AT, SN60AT egytestű és MA60AC háromtestű lencse. Valamennyi lencse hidrofób acrylat anyagból készült, az optika átmérője 6,0 mm, a teljes átmérő 13,0 mm volt. Az egytestű lencsék haptikájának nem volt angulációja, a háromtestű lencsék haptikája előrefelé 10 fokos angulációval csatlakozott a lencse optikájához. A beültetendő műlencse típusának megválasztása az egyes műtéteknél a rendelkezésre álló lencsekészletből esetleges volt. A különböző típusú műlencsék forgását külön elemeztük. A műlencse tengelyének meghatározása a műtét végén videofelvétel alapján, az első posztoperatív napon, a hetedik posztoperatív napon és a harmadik hónap leteltével réslámpás vizsgálat alapján történt. A műlencse állását a videofelvételt állóképként kimerevítve, egy 10 fokos beosztású, középpontjával a műlencsére centrált, általunk készített mérősémával (1. és 2. ábra) határoztuk meg. A réslámpás vizsgálatnál retroilluminációban, a résfényt keskenyre állítva és megfelelő irányba elforgatva a réslámpa fokskálájáról történt a szög leolvasása. A műlencse-haptika és -optika találkozásának pontjait összekötő egyenes és a külső-belső szemzugot összekötő egyenes által 2. táblázat. A rotáció előfordulási aránya Lencsetípus 1. nap 7. nap 3. hónap db (%) db (%) db (%) Egytestű 36 (25) 48 (34) 36 (38) Háromtestű 5 (24) 10 (50) 2 (17) bezárt szöget határoztuk meg. Öt fokonként határoztuk meg az elfordulás mértékét, feljegyeztük az elfordulás irányát. Megvizsgáltuk, befolyásolta-e az elfordulás irányát vagy mértékét az, hogy a viszkoelasztikus anyagot a műlencse mögül is eltávolítottuk. A műtét végén az operatőr dokumentálta, hogy részlegesen vagy teljesen távolította-e el a tokzsákból a viszkoelasztikus anyagot. Az egytestű műlencséknél 145-ből 61 esetben, a háromtestű műlencséknél 21-ből 10 esetben került a viszkoelasztikus anyag teljes eltávolításra. Vizsgáltuk továbbá, hogy kialakult-e tokfibrózis, tokzsugorodás, amely a műlencse decentrálódását, illetve elfordulását okozhatja. Három csoportba soroltuk az eseteket a műlencse elfordulásának mértéke alapján: kis fokú (<1() fok), közepes fokú (10-30 fok), nagy fokú elfordulás (>30 fok). A csoportok közti különbséget a konfidenciaintervallumok összehasonlításával számítottuk ki. Eredmények Az egytestű lencsénél első nap (145 eset) 3,21+7,65° (SD), a hetedik napon (143 eset) 4,89 ±9,28°, három hónapnál (95 eset) 5,21 ±10,44° (maximum 60 fok) elfordulás volt. Az elfordulás mértékében a viszkoelasztikus anyag maradéktalan eltávolítása nem okozott jelentős változást. Első nap (61 eset) 3,77±8,97°, a hetedik napon (61 eset) 4,34±9,19°, három hónapnál (53 eset) 5,66±10,43° volt az elfordulás mértéke (3. ábra). A háromtestű lencsénél első nap (21 eset) 1Д9±2,22°, a hetedik napon (20 eset) 4,75±6,78°, három hónapnál (12 eset) 1,67±4,43° (maximum 25 fok) elfordulás volt. Az elfordulás mértékében a viszkoelasztikus anyag maradéktalan eltávolítása itt sem okozott jelentős változást. Első nap (10 2. ábra. A lencse állásának leolvasása a mérősémával Perneczky Tamás
