Szemészet, 2005 (142. évfolyam, 1-4. szám)
2005-10-01 / 3. szám
Szemészet ВНИИ 142. évfolyam (2005) 135 A Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest (igazgató: Németh János egyetemi tanár)1 és az Universitäts Augenklinik, Rostock (igazgató: prof. Rudolf Guthoff)2 közleménye Konfokális korneamikroszkópos vizsgálatok száraz szem betegségben Erdélyi Béla,1 Robert Kraak,2 Rudolf Guthoff,2 Németh János1 Célkitűzés: A cornea morfológiai és kvantitatív vizsgálata különböző etiológiával rendelkező száraz szemű betegekben. Módszerek: Tíz egészséges személy, 10 keratoconjunctivitis siccás beteg és 10 lagophthalmusos beteg egy-egy szemén konfokális korneamikroszkópia segítségével a cornea egyes rétegeit értékeltük. Eredmények: Az átlagos epithelsejt-sűrűség a betegcsoportokban szignifikánsan csökkent. Az epithel és a teljes cornea mindkét betegcsoportban vékonyabb volt, mint az egészségesekben. A subbasalis idegek szintjén a betegekben szabálytalan lefutást találtunk. Következtetések: Száraz szemben szignifikáns eltéréseket találtunk a cornea epitheliumában és a subbasalis idegekben. A cornea vékonyabb, mint az egészségesekben; valószínűleg az epithelsejtek fokozott desquamatiója következtében, de a megfigyelés az epithel elvékonyodásával csak részben magyarázható. Kulcsszavak: száraz szem, konfokális mikroszkópia, cornea Confocal microscopic investigations of the cornea in dry eye Purpose: Morphological and quantitative investigation of the cornea in dry eye patients with various underlying pathologies. Methods: Using confocal microscopy the different layers of the cornea were examined in ten normal subjects, 10 f patients with keratoconjunctivitis sicca and 10 patients with lagophthalmos. Results: The mean epithelial cell density was reduced in the dry eye groups. The epithelial and corneal thickness was reduced in all patient groups, compared to the normal subjects. The subbasal nerves in patients showed irregular patterns. Conclusions: The corneal epithelium and the subbasal nerves showed significant changes in dry eye. The corneal thickness was smaller in patients, presumably due to increased desquamation of the superficial cell layer. However the decrease in corneal thickness in sicca patients can only partly be explained by the epithelial thinning. Key words: dry eye, confocal microscopy, cornea A konfokális korneamikroszkópia kiegészítő diagnosztikus eljárás a szaruhártya betegségeinek in vivo vizsgálatára. Az American Academy of Ophthalmology állásfoglalása szerint legfontosabb klinikai alkalmazása az Acanthamoeba-keratitis diagnosztikájában van.6 A száraz szem az egyik leggyakoribb szemészeti probléma. Nem egyszerűen a könnyfilm csökkent mennyisége okozta betegségről van szó, hanem olyan állapotról, melynek során a teljes szemfelszín homeosztázisa felborul. A betegek típusos panaszai az égés, szúrás, idegentestérzés. A cornea a citokinek (pl. TNF-a, IL-1) lokálisan megnövekedett termelése, vagy a proteolitikus enzimek (pl. neutrofil elasztáz, gelatináz B) csökkent lebontása miatt válik érintetté.7 A jelen tanulmányban leírjuk a cornea egyes kvantitatív és morfológiai jellemzőit száraz szem betegségben. Vizsgálatunkat Rostock Cornea Modullal felszerelt Heidelberg Retina Tomograph (HRT II; Heidelberg Engineering Inc.) típusú konfokális mikroszkóp segítségével végeztük, melynek részletes bemutatása Stave és mtsai-nak nevéhez fűződik.8 Betegek és módszerek A konfokális mikroszkóp segítségével a corneát a centrumban, a felső és az alsó paralimbalis (perifériás) területen vizsgáltuk. Megszámláltuk az epithelsejtek sűrűségét három rétegben; felszínes sejtek, szárnyas sejtek, basalis sejtek. Meghatároztuk az epithel vastagságát. Megszámoltuk az egy látótérben látható idegeket, és megfigyeltük lefutásukat. Képek készültek a stromáról. A kontaktfej felszíne és az endothel közötti távolságot tekintettük a cornea vastagságának. A statisztikai számításokat nem párosított t-próbákkal és varianciaanalízissel (ANOVA+Bonferroni és Kruskal- Wallis+Dunn) kiviteleztük, Graphpad Prism 2.0 szoftver segítségével. A tanulmányban 10 egészséges személy (5 nő, 5 férfi; életkor: 61,5± 10,5 év), 10 keratoconjunctivitis siccás beteg (7 nő, 3 férfi; életkor: 62,8+8,1 év) és 10 facialis paresis okozta lagophthalmusban szenvedő beteg szerepelt (3 nő, 7 férfi; életkor: 69,2±7,0). A keratoconjunctivitis sicca diagnózisát a koppenhágai kritériumok alapján állítottuk fel.2 A szemfelszíni festődés értékeléséhez az Oxford-sémát alkalmaztuk.3 A szemhéjszéllel párhuzamos conjunctivaredőket Höh leírása szerint osztályoztuk.5 A siccás betegek közül 6, a lagophthalmusos betegek közül 4 személy használt műkönnyet. Erdélyi Béla: Konfokális korneamikroszkópos vizsgálatok száraz szem betegségben
