Szemészet, 2005 (142. évfolyam, 1-4. szám)

2005-06-01 / 2. szám

112 шял Szemészet 2. táblázat. Granularis, macularis és Haab-Dimmer­­dystrophiás betegeink perforáló keratoplasztikáinak (PKP) összesített eredményei (n=ll): legjobb korrigált látóélesség (BCVA), szférikus ekvivalens (SEQ) és refraktív cylinder értékek keratoplasztika előtt, a keratoplasztikás varratszedést megelőzően és azt követően (9,5±3,2 hónap). A p-értékek a PKP-t megelőző eredményekkel végzett összehasonlítás eredményét mutatják az egyes időpontokban (varratszedés előtt és után). A legjobb korrigált látóélességet (BCVA) a Snellen­­tábla segítségével határoztuk meg SEQ Refraktív cylinder BCVA PKP előtt-1,6±3,3-0,2±1,4 0,3±0,1 (-7,0-3,0) (-3,5-1,5) (0,1-0,5) Varratszedés előtt-0,2±2,0 M,2±2,0 0,7±0,1 (-3,0-2,0) (-6,0-2,0) (0,5-0,9) p=0,5 p=0,04 p=0,002 Varratszedés után —1,5± 1,5-3,5±2,3 0,8±0,1 (-3,0-0,0) (-6,0-0,0) (0,5-1,0) II © Vj p=0,l p=0,01 Átlag±SD (minimum-maximum) csökkent (p=0,5), az átlagos refraktív cylinder érték szig­nifikánsan növekedett (p=0,04). A tovafutó varratok eltávolítását követően a PKP-t meg­előző értékekhez képest az átlagos legjobb korrigált látó­élesség tovább javult (p=0,01), az átlagos szférikus ekvi­valens érték megközelítette a preoperatív átlagos értéket (p=0,7) és a refraktív cylinder átlagos értéke már nem mu­tatott szignifikáns különbséget (p=0,l). Primer fototerápiás keratectomiát követően a teljes be­­hámosodás 6-8 nap alatt következett be, a 6-63 hónapos követési idő alatt nem alakult ki ismételten recidiváló erózió a kezelt szemeken. A preoperatív és posztoperatív BCVA- és szférikus ekvivalens értékek PTK-t követő megváltozását, valamint a követési idő végén észlelt szaruhártyahomály („haze”) mértékét a Hanna által készített beosztás szerint7 a 3. táblázat tartalmazza. A refraktív cylinder értéke a PTK- kezelést követően az egyes szemek esetében nem mutatott változást. A követési idő végén a két Haab-Dimmer-dystrophiás szemben (61 és 63 hónapos követés) a stromalis depositu­mok mennyiségének növekedését észleltük a szaruhártya centrumában. A granularis dystrophiás szem rövid követése alatt (6 hónap) a kezelt területben stroma-depositumok fel­­szaporodása réslámpás vizsgálattal nem volt kimutatható. Megbeszélés Mind a mai napig nem ismert, hogy az egyes stroma-dyst­­rophia típusokban mi okozza a szaruhártya-depositumok kialakulását, felszaporodását. Granularis dystrophiában valószínűleg epithelium- vagy endotheliumsejtek vesznek részt a hialin depositumok termelésében. Macularis dyst­rophiában az intra- és extracelluláris eredetű savas mukopo­­liszacharid depositumok képződésének oka a keratánszulfát proteoglikán szintézisének enzimatikus hibájában lehet ke­resendő. Haab-Dimmer-dystrophiában amiloidból és egyes feltételezések szerint kollagénből összetevődő depositumok megjelenése a szérum szivárgásának, vagy cornealis kolla­gén extracelluláris lerakódásának lehet a következménye. Granularis és Haab-Dimmer-dystrophiában a depositumok előbb az epithelium alatt, majd egyre fokozódó mennyiség­ben a középső és hátsó stromában is megjelennek a betegség előrehaladásával. Macularis dystrophiában a depositumok mind a keratocytákban, mind az endotheliumsejtekben int­­racellulárisan felhalmozódnak, ugyanakkor idővel plakk­­szerűen az epithelium alatt és a stromában is helyenként összegyűlnek.915 Ismert tény, hogy amennyiben a szaruhártyában jelentős mennyiségű depositum felhalmozódása látásromlást okoz, a stroma-dystrophiás betegek életminőségét javító sikeres kimenetelű perforáló keratoplasztika végezhető. Ugyanak­kor a stroma-dystrophiák alacsony incidenciája miatt nagy esetszámmal dolgozó tanulmány, mely a betegeken a kera­toplasztika eredményeit vizsgálja, nehezen készíthető, ezért kis esetszám esetén is figyelmet érdemelnek az eredmé­nyek. Mindemellett a szaruhártyák kóros anyagcseréje miatt a perforáló keratoplasztika fokozott körültekintést igényel. Korábbi felmérések szerint granularis dystrophiában az élet 4-5., macularis dystrophiában 1-2., Haab-Dimmer­­dystrophiában 2-3. évtizede körül következik be jelentős mértékű látásromlás.15 Betegeinkben mindhárom csoport­ban a fentieknél valamivel később (egy-két évtized) került sor a leromlott látóélesség miatt perforáló keratoplaszti­­kára; granularis dystrophiában 65, macularisban átlago­san 41,2± 17,6 (24-61), Haab-Dimmerben-dystrophiában 37,6±4,3 (31-43) éves korban. Sajnálatos módon a dystrop­hiás betegek egy része hosszú ideig tévesen bakteriális, ill. 3. táblázat. A szférikus ekvivalens változása a PTK-t követően, a legjobb korrigált látóélesség a műtét előtt és a követési idő végén, valamint a szaruhártyahomály („haze”) a követési idő végén az egyes szemeken Szem Követési idő (hónapok) SEQ változása (Dioptria) BCVA műtét előtt BCVA a követési idő végén „Haze” a követési idő végén Primer PTK # 1 6 +0,5 0,5 0,8 1,0 #2 61 0 0,2 0,6 1,0 # 3 63 0 0,2 0,6 1,5 PTK: fototerápiás keratectomia, BCVA: legjobb korrigált látóélesség, SEQ: szférikus ekvivalens Szentmáry Nóra

Next

/
Oldalképek
Tartalom