Szemészet, 2005 (142. évfolyam, 1-4. szám)
2005-06-01 / 2. szám
106 Szemészet A pislogási gyakoriság és a könnyfilm-felszakadási idő közötti kapcsolatra számos korábbi közlemény rámutat,1319 egyes kutatók viszont nem tudtak kimutatni szignifikáns korrelációt a számítógép-monitor nézése során mért pislogási ráta és a könnyfilm minőségi és mennyiségi jellemzői között.14 A későbbiekben érdemes a problémát egy célzott kísérletben részletesen vizsgálni. Érdekes vizsgálatot végzett Tsubota és munkacsoportja hordozható videojátékkal.17 A 24 egészséges résztvevő 10 percen keresztül használta a videojátékot polietilén alapanyagú, antireflektív réteggel bevont védőfóliával, illetve nélküle. Védőfólia nélkül a pislogások gyakorisága 5,6+3 percenként, ami 10,7 másodperces PKI-értéknek felel meg. Ezek alapján a hordozható videojáték kijelzőjének figyelése szintén jelentős mértékben növeli a pislogások között eltelt időt. A védőfólia hatására a pislogások gyakorisága jelentősen emelkedik: átlagosan 9,1±4,9 pillacsapás percenként, ami már csupán 6,6 másodperces PKI-értéket jelent. Az általunk használt számítógépes monitor esetén nem tapasztalható fényvisszaverődés, így ennek pislogást befolyásoló hatásával a saját vizsgálatunkban nem kell számolnunk, a pislogások gyakoriságának csökkenése egyéb okokkal magyarázható. A hasonló kutatásokról szóló irodalmak közül kiemelendő Doughty munkája, amelyben a spontán pislogások gyakoriságát vizsgáló tanulmányokat foglalja össze.6 Öszszegezte az olvasás alatt, előre tekintés közben, valamint beszélgetéskor mért pislogási rátákat. Olvasáskor 7,9±3,3 pillacsapás történt percenként, ez hozzávetőleg 7,6 másodperces PKI-értéket jelent, amely hasonló a kép figyelésekor általunk mért értékekhez. Olvasási feladat a mi vizsgálatunkban nem szerepelt, de minthogy általános élethelyzet, fontos viszonyítási alapnak tekintettük. Beszélgetés közben a percenkénti pislogási ráta 21,5±5,6, az átlag PKI így 2,8 másodperc. Saját vizsgálatunkban hozzávetőleg hasonló eredményeket kaptunk (3,2±1,7 mp). Feldolgozva azokat a tanulmányokat, ahol a résztvevőket előre tekintés közben vizsgálták, a percenkénti pislogások száma 14,5±3,3 ami 4,1 másodperces átlag PKI-t jelent. Hasonló tanulmányt később maga Doughty is végzett,5 el nem rejtett kamerával készített felvételeket a résztvevőkről, mialatt egy 2 m távolságban lévő, 3,5 cm magas, 350 lux-szal megvilágított objektumot, „+” jelet figyeltek 5 percen keresztül. A pislogások közötti idő 5,1±1,3 másodpercnek adódott. A körülmények leginkább a mi vizsgálatunkban a kép figyelésével hasonlíthatók össze. A saját eredményeink alapján a kép figyelésekor a PKI nagyobb volt (7,1+4,4 mp). Az eltérés azzal magyarázható, hogy a tartalommal bíró kép jobban lekötötte a résztvevők figyelmét, mint a másik vizsgálatban lévő „+” jel. Acosta és munkacsoportja vizsgálta a számítógép használatának pislogásokra gyakorolt hatását.2 A résztvevők egészséges fiatalok, 8 nő és 12 férfi, átlag életkoruk 21,1±0,5 év. A vizsgálati csoportban csupán egy személynek volt fénytörési hibája (+2 Dsph). A csoport tagjai 10, illetve 30 percig játszottak számítógépes játékkal. A 10 perces játékidőnél 7,3±1,4 pislogás történt percenként, a 30 perces időtartam esetén pedig 6,1 ±1,2. Az átszámított PKI 8,2, valamint 9,8 másodperc. Az eredmények kisebbek az általunk mérteknél (11,6±11,8 mp). A különbséget magyarázhatjuk azzal, hogy játék közben a résztvevők tevékenysége aktívabb, eltérő jellegű, mint mikor a képi részletek memorizálása a feladat. Nők és férfiak között nem mutatható ki különbség az átlagos PKI tekintetében, ezen eredmény összhangban van az irodalmi adatokkal.5 Az anamnézisfelvételekor rákérdeztünk az esetleges betegségekre, a szedett gyógyszerekre. Korábbi kutatások kimutatták, hogy pánik-szindrómában9 és skizofréniában810 szenvedő betegeknél megnő a pislogások gyakorisága, a Parkinson-kórra viszont épp a pislogások gyakoriságának csökkenése jellemző.411 A vizsgálatban résztvevő személyek anamnézisében ilyen kórképek nem szerepeltek. Az irodalmi adatok szerint antikoncipiensek szedése növeli a pislogások gyakoriságát, tehát csökkenti a pislogások között eltelt időt.18 Az általunk vizsgált csoportban mindössze két hölgy jelezte ilyen gyógyszer szedését. Az egyik hölgynek a fogamzásgátlót nem szedő hölgyek eredményeihez (3,1±1,5 mp, 7,0±4,4 mp, 11,3+12,2 mp) viszonyítva kisebb, a másik hölgynek viszont nagyobb PKI- értékei voltak minden szituációban. A két eset alapján nem lehet következtetést levonni, eredményeink az irodalmi adatokat sem alátámasztani, sem cáfolni nem tudják. A számítógép-használat esetenként már egy-két óra után szempanaszokat okozhat. Vizsgálatunk és a hasonló kutatások eredményei alapján ezen panaszok kialakulásában feltehetően jelentős szerepe van a számítógép pislogási gyakoriságot csökkentő hatásának. Természetesen más tényezők is fontos szerepet játszhatnak a száraz szem panaszok kialakulásában, így például a nagyobb szemfelszín, amely a magasabban elhelyezett monitor miatt alakulhat ki.18 A tágabbra nyílt szemrés esetén a nagyobb felszínről gyorsabban párolog el a védő könnyfilmréteg, ezáltal csökken a könnyfilm-felszakadási idő. Ezen tényező még tovább növeli a számítógép-használat során kialakuló panaszok gyakoriságát. Lengyel kutatócsoport szintén a számítógép-használatot követően fellépő szempanaszok okát kereste.16 Vizsgálatuk során számítógép-használatot követően csökkent akkomodációs képességet találtak, ami fontos szerepet játszhat a számítógép-használatkor jelentkező szempanaszok kialakulásában. A mindennapi gyakorlatba átültetve, ha számítógép-használat során rövidebb időközönként szünetet iktatunk be és betartjuk a számítógép elhelyezésére vonatkozó ajánlásokat,3 megelőzhetjük a panaszok kialakulását. Köszönetnyilvánítás A kutatás az OTKA T 034483 és a NKFP 2/020/2004 pályázatok támogatásával készült. Irodalom 1. 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet: A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről. 2. Acosta M.C., Gallar J„ Belmonte C.: The influence of eye solutions on blinking and ocular comfort at rest and during work at video display terminals. Exp Eye Res 1999; 68: 663-669. 3. Belécki L, Hódos I, Ungváry L: A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről [50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet alapján] (oktatási segédanyag). Budapest, 2000. 4. Deuschl G., Goddemeie C.: Spontaneous and reflex activity of facial muscles in dystonia, Parkinson’s disease, and in normal subjects. J Neurol Neurosurg Psychiatry 199S; 64: 320-324. Hagyó Krisztina
