Szemészet, 2005 (142. évfolyam, 1-4. szám)
2005-06-01 / 2. szám
Szemészet юо 3 ábra. Korneatopográfia (TMS-2;Tomey) a PTK-kezelés előtt és utána 3 és 23 hónappal {#1 szem) Ezzel szemben II. típusú Haab-Dimmer-dystrophiában (Meretoja) 20-35 éves korban,7 III. típusú Haab-Dimmerdystrophiában 40 éves kor felett jelentkeznek az első panaszok, és jelentős látásromlás csupán 60 éves kor felett várható. Korábbi tapasztalatok szerint a PTK-kezelés, jóval kevésbé invazív módon, mint a perforáló keratoplasztika, alkalmas a stromalis dystrophiás betegek látásélességének jelentős időtartamra szóló javítására.3,16’20 Ugyanakkor, az esetleges keratoplasztikát megelőző PTK-kezelés folyamán végzett pannectomia, a szaruhártyafelszín egyenletességét növelve, javíthatja a későbbi szaruhártya-átültetés kimenetelét.25 Haab-Dimmer-dystrophiás betegeknél a stroma felső részének eltávolítása különösen hatásos lehet a látásélesség javításában, hiszen a depositumok jellemző lerakodási helye az epithelium basalmembránja és a Bowmann-réteg közötti terület, illetve az elülső stroma. A középső és hátsó stromában csupán a betegség életkorral járó előrehaladásával jelennek meg egyre szaporodó mennyiségben a depositumok. A klinikánon kezelt Haab-Dimmer-dystrophiás betegeknél 20-63 hónappal a PTK-kezelést követően a legjobb korrigált látásélességi értékek meghaladták a műtét előtti értékeket. A BCVA-értékek a követési idő végén a korábban perforáló keratoplasztikán átesett szemeken is jobbak voltak a PTK-kezelést megelőző értékeknél. A fototerápiás keratectomia (PTK) hatásos kezelési módnak bizonyult recidiváló corneaeróziók esetén, cornea-dystrophia jelenlétében és anélkül egyaránt.14,16,17,18,20,22 Ugyanakkor, korábbi vizsgálatok szerint, a recidiváló eróziós panaszok PTK-kezelést követően ritkábban, de ismételten megjelenhetnek a stromalis dystrophiás betegeknél.24 Az általunk vizsgált négy szemben a lézerkezelést megelőzően recidiváló eróziós panaszok jelentkeztek, azonban a műtétet követő 20-63 hónapban a betegek egyetlen alkalommal sem jeleztek hasonló tüneteket. Haze kialakulását a PTK-kezelést követően 3 hónappal, a korábban perforáló keratoplasztikán átesett beteg mindkét szemén tapasztaltuk. A korábban szaruhártya-átültetésen át nem esett szemekben haze kialakulását 3 hónappal a műtét után nem észleltünk. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy az átültetett szaruhártyák lézerkezelést követő regenerációja a kóros anyagcseréjű dystrophiás betegekben nem megfelelő, és ez vezetett a corneahomály korai kialakulásához. A követési idő végén három szemben szaruhártyahomály megjelenését, ill. mértékének fokozódását (#2 szem kivételével) a dystrophia recidivájával hoztuk összefüggésbe. A #2 szem esetében, a depositumok mennyiségének fokozódása ellenére, a haze értéke a PTK-kezelést követő harmadik hónap és a követési idő vége között nem változott. A fototerápiás lézerkezelés során a szaruhártya görbületének megváltozását követően kialakulhat a szem fénytörésének hypermetropia irányába való kismértékű eltolódása.12,14,18 Betegeinknél a korábban perforáló keratoplasztikán átesett szemek esetében észleltük a fénytörés 1,0, ill. 1,5 D-val hypermetropia irányába történő eltolódását. Ezen szemekben az első generációs excimer lézerkészülék segítségével, koncentrikusan szűkülő myopiás maszk felhasználásával 30 pm vastag szaruhártyaréteg eltávolítását végeztük. Ezzel szemben az újabb generációs, repülő pont technikát és állandó átmérőjű felszínt kezelő terápiás software-t alkalmazó készülékkel történt kezelést követően 60 pm vastag corneaszövet eltávolítása sem okozott refrakcióváltozást. Ennek ellenére fontos minden egyes stromalis dystrophiás betegnél a PTK-kezelés egy ülésben, de több lépésben történő elvégzése, hiszen csak a részkezelések között elvégzett réslámpás ellenőrzés segítségével dönthetünk a szükséges ablatiós mélységről. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a PTK-kezelés biztonságos és hatásos beavatkozás a recidiváló eróziós panaszok megszüntetésére, valamint a látásélesség javítására Haab-Dimmer-dystrophiában. Szentmáry Nóra
