Szemészet, 2005 (142. évfolyam, 1-4. szám)
2005-06-01 / 2. szám
98 Szemészet 1. táblázat. Ablatiós mélység, kezelési átmérő, pulzusszám a PTK-kezelések alatt. A lézersugár energiadenzitása minden esetben 250 mJ/cm2 volt 20-25 Hz ismétlési frekvencia mellett Szem Lézer Ablatiós mélység (um) Pulzusszám Kezelt átmérő (mm) PTK PKP után #1 MEL 70 30 1548 6 #2 MEL 70 30 1546 6 Primer PTK #3 MEL 60 60 3093 6 #4 MEL 60 60 3094 6 2. táblázat. A legjobb korrigált látásélesség a műtét előtt, utána 12 hónappal és a követési idő végén, valamint a szférikus ekvivalens változása az egyes szemekben Szem BCVA a műtét előtt BCVA a műtét után BCVA a követési SE változása (D) Követési idő 12 hónappal idő végén (hónapok) PTK PKP után #1 0,1 0,6 0,5 +1,0 23 #2 0,15 0,4 0,2 +1,5 20 Primer PTK #3 0,2 0,6 0,6 0 61 #4 0,2 0,6 0,6 0 63 PTK: fototerápiás keratectomia; PKP: perforáló keratoplasztika; BCVA: legjobb korrigált látásélesség; SE: szférikus ekvivalens szemen nem volt korábbi beavatkozás. A korábban mindkét szemén perforáló keratoplasztikán átesett betegben a szaruhártya-átültetéseket követő szövettani vizsgálatok igazolták a dystrophia corneae reticulata diagnózist. A betegek életkora a kezelés időpontjában 47,5; 47,7 (PKP után) és 38,8; 38,9 év (korábbi beavatkozás nélkül) volt. A kezelési paramétereket az 1. táblázatban tüntettük fel. A kezeléseket helyi érzéstelenítésben végeztük. A szaruhártyahám hockey-késsel való mechanikus eltávolítását követően a felszín egyenletessé tételéhez hígított metilcellulózt használtunk. A kezelést követően egy héten át a betegek antibiotikumcseppet (brulamycin, ötször) és szükség szerint műkönny-készítményt (Viscosa, Fono) használtak. A teljes behámosodásig eltelt időt és a Hanna által kialakított skála szerinti13 „haze” műtétet követő megjelenését feljegyeztük. Betegeinken a műtét előtt és után elvégzett vizsgálatok: látásélesség-vizsgálat, réslámpás vizsgálat, a szaruhártya fluoreszceines festése, refraktometria (Canon, autó ref-keratometer RK-3) és korneatopográfia (TMS-2, TOMEY). Kontrollvizsgálatot a teljes behámosodásig naponta, majd három, hat és tizenkét hónap múlva végeztünk. A legutolsó kontrollra 2004 januárjában került sor, ekkor az adatokat retrospektív módon értékeltük. 3. táblázat. Haze 3 hónappal a PTK-kezelés után, valamint az utolsó kontrollvizsgálatkor (a PTK-kezelés után eltelt időt zárójelben tüntettük fel) Szem Haze (Hanna szerint) PTK PKP után #1 0,25 (3 hó) 0,5 (23 hó) #2 1,5 (3 hó) 1,5 (20 hó) Primer PTK #3 0 (3 hó) 1,0 (61 hó) #4 0 (3 hó) 1,5 (63 hó) Eredmények Betegeinkben a teljes behámosodás 6-10 nap alatt következett be. A 20-63 hónapos követési idő alatt nem alakult ki ismételten recidiváló erózió a kezelt szemeken. A preoperatív és posztoperatív legjobb korrigált látásélesség (BCVA) és a szférikus ekvivalens értékek PTK-t követő megváltozását a 2. táblázat tartalmazza. Három hónappal a lézerkezelés után két szemen (50%), a követési idő végén négy szemen (100%) észleltük „haze” kialakulását (]., 2. ábra). A haze-értékeket a Hanna által készített beosztás szerint a 3. táblázatban tüntettük fel. Egy évvel a PTK-kezelést követően egyetlen szemben sem, a követési idő végén (20-63 hónap) mind a négy szemben a stromalis depositumok mennyiségének növekedését észleltük a szaruhártya centrumában. A korneatopográfia a PTK-kezelést követően a szaruhártya irregularitásának csökkenését, a szaruhártyafelszín egyenletesebbé válását mutatta: az SRI- (surface regularity index) és a SAI- (surface assimetry index) értékek csökkentek, a PVA- (potenciál visual acuity) értékek nőttek (3. ábra) a lézerkezelést követően. Megbeszélés A Haab-Dimmer-dystrophia bilateralis, öröklött, lokalizált cornealis amyloidosis. A cornealis depositumok jellegzetes vékony, kettősen törő finom szálakat képeznek a stromában. Emellett, az életkor előrehaladtával, diffúz, centrális, elülső stromalis homály alakulhat ki. A betegséget hordozó családok leírásaiban mind a betegség cornealis képe, mind a klinikai lefolyás és szisztémás érintettség tekintetében alcsoportokat különböztethetünk meg. Szentmáry Nóra
