Szemészet, 2004 (141. évfolyam, 1-4. szám)
2004-06-01 / 2. szám
141. évfolyam (2004) í 167 A Szemészet megemlékezett Hirschler Ingáczról, a magyar egészségügy kiemelkedő alakjáról. A cikket Varga Lajos írta. A I. páneurópai kongresszust 1960. április 18. és 22. között tartották Athénban. Beszámolót Weinstein Pál írt róla. A magyar Szemész Szakcsoportból a következők vettek részt: Boros, Lugossy, Pajor, Papolczy, Polányi, Radnót és Weinstein. Az 1960-as nagygyűlés fő referátuma: Kahán Ágost: „A szem biokémiájának gyakorlati vonatkozásai.” Korreferátum: Lugossy Gyula: „A csarnokvíz és szerológiája.” A kongresszus nemzetközi jellegű volt, külföldi előadók is tartottak előadásokat. Csépi Katalin főtitkár beszámolója szerint az 1960-as nagygyűlésen 59 bejelentett előadás volt. Működtek a vidéki szekciók is. Az észak-magyarországi szervezet 1956-ban, 1958-ban és 1959-ben tartott ülést, a tiszántúli szervezet 1956-ban és 1957-ben. A dél-magyarországi szervezet körzeti orvosoknak továbbképzést és trachoma ankétot szervezett. A dél-dunántúli szervezet pedig Boros Béla vezetésével referáló délutánokat tartott. Az 1960. október 6. és 8. között tartott nagygyűlés anyagában jelent meg az IOL először Magyarországon. Vanysek és munkatársai (Brünn) 13 ACL lencséről számoltak be, majd Galli (Szeged) következett 10 akrylát lencsével végzett állatkísérletével, Takáts István pedig ugyancsak hasonló állatkísérleteivel. Nem valószínű, hogy nagy lett volna a lelkesedés. A közhangulat jellemzésére az alábbiakban közöljük Papolczy Ferenc hozzászólásában elmondott véleményét: „Az intraocularis műanyag lencsék alkalmazásával itt-ott elért szép eredmények ellenére sem valószínű, hogy az aphakiás korrekciónak ez a módja véglegesnek lenne tekinthető.” Nem lett igaza. Elsőként Galli Lóránt 1962-ben kezdte el emberben alkalmazni a Dannheim-féle elülsőcsarnok-lencséket, később a hátsócsarnok-lencséket. 1962—1994-ig összesen 2183 lencsét ültetett be. Ha már az IOL-nél tartunk, meg kell az elsők között említenünk Vass Zoltán bajai főorvost. Fia tájékoztatása szerint Vass Zoltán 1970-től 1991-ig Dannheim-lencsét, 1991-2000 között pedig más típusú lencséket ültetett be. Az 1960-as év legszomorúbb híre, hogy a Szakcsoport főtitkára, Csépi Katalin repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett. 1961-1965 Megjelent Weinstein Pál „A perimaer glaucoma” c. könyve. Érdemes még ma is olvasgatni, mert felvet és választ ad olyan problémákra, amelyek már akkor is léteztek (pl. a perfusio jelentősége), tehát nem napjaink találmányai. Kahán Ágost úgyszintén kivette részét a Szakcsoport tagjainak a továbbképzésében. A szemészet lapjain olvasható kétrészes referátumának összesen 34 oldalas a szövege. Több száz fontos irodalmi adatot is mellékelt. 1961- ben jelent meg Vári István és Betkó János „A magyar azemészet bibliográfiája (1945-1960)” c. könyve. Ugyancsak 1961-ben adták kis Alberth Béla „Keratoplastik” c. könyvét német nyelven (Enke, Stuttgart, 1961). Ez a könyv a „Bücherei des Augenarztes” (A szemorvos könyvtára) c. sorozat 37. füzete. Meg kell jegyeznünk, hogy a Büchereiben eddig két kötet foglakozik a keratoplasticával, és mindkettő szerzője magyar. Az első Imre József könyve volt 1942-ben. A fúziós perimetria 1933 óta ismert. Kb. tíz éve megszerkesztették az elektromos rendszerűt is. Hazánkban 1956-ban kezdték el használni (Weinstein és Forgács) 1961-ben Brooser Gábor és Gál Zsuzsa saját tervezésű és készítésű periméterrel nyert tapasztalataikról számoltak be a Szemészet hasábjain. Megjelent a Csapody-féle látáspróbák 6. kiadása is, amit Nónay recenziója szerint már 70 éve használnak. A Szemészet lapjain olvasható a keratoplastica története. Nem hosszú cikk, de fontos orvostörténeti adatokat tartalmaz. Megtudhatjuk, hogy a magyar szemészek ezen a területen időben viszonylag elől jártak. Úttörők voltak ifj. Imre József és Blaskovics László. Debrecenben a keratoplastica 1950-ben kezdődött, majd a klinika gyorsan transzplantációs központtá vált, az akkori anyagi nehézségek ellenére is. 1962- ben nagy veszteség érte a Szakcsoportot. Meghalt Scholtz Kornél. Grósz Emillel 1911-ben indították az „Orvosképzés” c. folyóiratot. Scholtz 1907-ben magántanár, 1911-ben pedig rendkívüli tanár lett. Szemészeti tankönyve 1911 óta több kiadást ért meg. 1961 végén, 1962 elején nagy keratoconjunctivitis-járvány volt Magyarországon a 8-as típusú adenovirus okozta fertőzések következtében. A trachoma még mindig megtalálható volt Magyarországon, de a megbetegedettek száma lényegesen csökkent. Czukrász Ida közölt adatokat Szolnok megyéből. A megye 25 községében 1940-ben 283 friss trachomás eset fordult elő. Nyolc év múlva, 1948-ban kb. ugyanezen a területen már csak 82. Ennek oka részben nyilván az 1951-től bevezetett rendszeres szűrővizsgálatok. 1956-ban pedig Eü. Min.-i rendelet született a kötelező trachomaszűrésről. Lueses eredetű friss szembetegségek is előfordultak. Az I. sz. Szemklinikán 1956-61 között Varga Margit beszámolója szerint 150 szeropozitív esetet találtak. A szembetegség 54 százaléka (82 eset) összefüggésben volt a lueses fertőzöttséggel. Az 1963. évi nagygyűlést október 10-12-én tartották. Kukán elnöki megnyitójában értékelte az elmúlt három év tudományos munkásságát is. Összesen 224 közlemény és 3 könyv jelent meg. A szerzők száma társszerzőkkel együtt 108 (a magyar szemészek akkor kb. negyede). Az 1964-es év megint fontos jubileumi év a magyar szemészek számára. Györffy István Szemészetben megjelent cikkében szinte mindent megtudhatunk a százéves Szemészetről, amely tehát 2004-ben 140 éves. Száz évvel ezelőtt, tehát 1904-ben, a Szemészet külalakjában és szerkesztésében is jelentős változáson ment keresztül. Az addigi „quart” forma helyett „octáv” formában jelent meg, írta Györffy. Ez azt jelentette, hogy az egyes számok terjedelme ezáltal 5-6 ívnyire bővült, ezért külön füzetként adták ki. A Magyar Szemorvostársaság 100 éve
