Szemészet, 2004 (141. évfolyam, 1-4. szám)
2004-03-01 / 1. szám
28 Szemészet 1. ábra. Az artéria-véna párok átmérőjét a papillától egy papillányira mértük meg 2. ábra. Az erek lefutásának vizsgálata, a papillától 3 papillányi területen Módszer Serdülőket vizsgáltunk 2002. január és 2003. december között, 177 leányt és 215 fiút, életkoruk 10-18 év volt. A családorvos utalta őket a II. Gyermekklinikára kivizsgálásra azért, mert a rendelőben a 95 percentilis értéket meghaladó vérnyomást mértek. Mindegyik gyermeknél meghatároztuk a vércukor, a szérum-összkoleszterin, a triglicerid, a karbamid-nitrogén, a nátrium, a kálium és a kreatinin szintjét. Vizeletvizsgálat, hasi-UH, kardiológiai és endokrinológiai vizsgálat tette teljessé a kivizsgálást. A cél az volt, hogy kizárjuk az esetleges vese-, illetve cukorbetegség, lipidanyagcsere-zavar és általában a másodlagos hypertonia lehetőségét. 1. táblázat. Az /. stádiuma hypertensiv retinopathia előfordulása serdülőknél különböző systolés vérnyomás esetén Esetszám Esetszám Csoport retinopathiával retinopathia nélkül % 1 66 98 40 2 5 223 2 A vérnyomást 24 órán keresztül monitoroztuk Meditech 002-s készülékkel (ABPM). A vérnyomásértékek alapján két csoportba osztottuk a pácienseket, az I. csoportot azok alkották, akiknél ABPM-mel is igazolható volt a magas a vérnyomás, a 2. csoportot azok, akiknél a rendelőben mért magas systolés érték ellenére a magas vérnyomás ABPM-mel nem volt igazolható. Ez utóbbi csoportot tekintettük kontrollcsoportnak. Válogatás nélkül mindegyik betegnél fundusfotó készült, Topcon Imagenet PAL for Windows Compact Digital Imaging System-mel. A készülék 45°-os látószögű TRC-NW 5S nonmydriatikus kamerából, egy Sony DXC 950 P 800x600 PÁL digitális kamerából, Windows alapú Pentium PC hardverből és Imagenet Lite szoftverből állt. Mindegyik felvételt ugyanaz a személy készítette. A vérnyomásértékek és a szemfenéken futó erek átmérőjének mérési eredményeit a vizsgálatsorozat végén vetettük össze, a szemfenéki képet elemző orvos az ABPM-eredményeket az elemzéskor nem ismerte. Az artéria-véna párok átmérőjét a papillától egy papillányi távolságban mértük meg, manuálisan kijelölve a mérendő szakaszt (1. ábra). A mm-ben kapott értékekből artéria-véna arányt számítottunk. Ha a kapott arányszám 0,5 vagy ennél kisebb volt, akkor az artériákat szűknek tekintettük. A papillától három papillányi távolságú területen belül néztük meg az erek lefutását, amennyiben három vagy több részen láttunk görbületet, illetve dugóhúzószerű lefutás volt jellemző, kanyargós artériát állapítottunk meg (2. ábra). Statisztikai vizsgálatok Magasnak tekintettük a systolés vérnyomást, ha a mért adatok több mint 20%-a volt nagyobb a 95 percentilis értéknél. A statisztikai értékelés Fisher-féle egzakt teszttel történt (SPSS 11.0 for Windows programmal). Célunk az volt, hogy megvizsgáljuk, van-e statisztikailag kimutatható öszszefüggés az ABPM-mel igazolt magas systolés vérnyomás és a szemfenéken mért érátmérők között. A konfidenciaintervallum 95% volt. Eredmények Magas vérnyomást mértünk 164 serdülőnél (69 lány, 95 fiú), ők alkották az 1. csoportot, míg az a 228 serdülő (108 lány, 120 fiú), akiknél nem mértünk magas systolés vérnyomást (vérnyomás <160/90 Hgmm), a 2. csoportot. Az éjszakai órákban mért systolés vérnyomás alacsonyabb volt, mint a nappali. Nem volt statisztikailag értékelhető különbség a lányok és a fiúk adatai között. A hypertensiv retinopathia jeleit (kanyargós, szűkebb artériák, vagy normális átmérőjű, de kanyargós artériák) az 1. csoportba tartozó serdülőknél 66 esetben, a 2. csoportba tartozó serdülőknél 5 esetben láttunk. Azoknál a serdülőknél tehát, akiknél ABPM-mel igazolhatóan magas systolés vérnyomást mértünk, 40%-ban, azoknál, akiknél a rendelőben mért magas vérnyomásértéket nem tudtuk igazolni ABPM-mel mindössze 2%-ban volt látható a hypertensiv retinopathia I. fokára jellemző eltérés a funduson (1. táblázat). A Fisher-teszt eredménye: p<0,0001, esély-arány: 30,04 (11,73-76,88), relatív kockázat: 18,35 (7,559-44,55, konfidenciaintervallum: 95%). Szamosi Anna
