Szemészet, 2004 (141. évfolyam, 1-4. szám)

2004-09-01 / 3. szám

298 Szemészet az első felszakadásig eltelt idővel. Ritka kivételt jelente­nek azok a dinamikus vizsgálómódszerek, mint a szem­­fenéki angiográfiák, a dinamikus érátmérő-mérés,1,2 a szem elektrofiziológiai vizsgálatai (ERG, PERG, VEP), pulzatilis vérbeáramlás-mérés,6 amelyek nemcsak figyelembe veszik az időbeli változásokat, hanem egyenesen azokat kívánják megragadni; mert éppen a vizsgált folyamatok dinamikus lezajlása során észlelhető változásokból tudnak a kóros vagy normális állapotra következtetni. A statikus vizsgálatok esetében az esetleges időbeli vál­tozásokra csak az egymást követő mérések közötti válto­zékonyságra vonatkozóan szoktak hivatkozni, megadva a mérések reprodukálhatóságát. Az ilyen reprodukálhatósági vizsgálatok esetében is a változékonyság fiziológiás okainak elemzése általában háttérbe szorul és elsősorban a lehetsé­ges mérési hibák elemzésére szokott sor kerülni. A szem fénytörését és a látóélességet is egy adott idő­pillanatra vonatkozó értékkel szoktuk jellemezni, és időbeli fluktuációjára, rövid távú változásaira kevés figyelmet for­dítunk. Pedig a szem fénytörésének, és így a látóélességnek gyors változásai elméletileg feltételezhetőek, hiszen számos olyan törőközeg vesz részt a képalkotásban, amely időben folyamatosan és gyorsan változik. A legerősebb törőerejű felszínt, a corneát a pislogások között igen gyors változáso­kat mutató könnyfilm borítja be, amelynek változásai, mint azt korában munkacsoportunk kimutatta, szignifikánsan befolyásolják a szemfelszín szabályosságát, és a várható lá­tóélességet.12,13,14 A szemlencse törőereje is igen gyors vál­tozásokra képes a különböző akkomodatív helyzetekre való beállással. A szemgolyó méretének, illetve a retinában lévő fotoreceptorok esetében azok helyzetének pulzusszinkron mozgására számíthatunk, ami a bulbushossz és a fókusz­­távolság állandó fluktuációját eredményezi. A fentiek alapján érdemesnek látszott annak a kérdés­nek a vizsgálata, hogy pislogások között változik-e a szem fénytörése, és hogy a nagy sebességű hullámfrontmérések­­kel megállapított fénytöréskomponensek milyen mértékű változékonysága jellemző fiatal, egészséges személyek sze­mében. Módszerek A vizsgálatokat 10 egészséges személy jobb szemében vé­geztük el. A 7 nő és 3 férfi életkora 18 és 36 év között vál­tozott, átlagosan 26,8±6,0 év volt. A vizsgáltak esetében sem az anamnézisben, sem a vizsgálatkor szemészeti panasz vagy kóros eltérés nem volt észlelhető. Hét önkéntes eseté­ben a látóélesség korrekció nélkül 1,0 volt, háromnak pe­dig ismert kisfokú myopiája (-1,0 D), illetve (1 D szférikus ekvivalensnél kisebb fokú) myop astigmiája volt; kontakt­­lencsét egyikük sem hordott. A hullámfront-analízist Asclepion Zeiss WASCA Wa­vefront Analyzer készülékkel végeztük. Vizsgálati célkitű­zésünk alapján készített protokollra a cég által kifejlesztett egyedi szoftver másodpercenként 7 mérést tett lehetővé. A mérési sorozatokat pislogás után közvetlenül a szemhéjak kinyílásakor kezdtük, és 20-21 másodpercig folytattuk. A mérési sorozatokat minden szemben háromszor megismétel­tük, majd ezt követően egy csepp, tartósítószert nem tartal­mazó műkönny (Unilarm) cseppentése után egy negyedik mérési sorozatot is rögzítettünk. A feldolgozás során a Zernicke-féle koefficienseket ne­gyedik szintig számítottuk ki. Részletesen elemeztük a kö­vetkező paraméterek időbeli változását, az egymást követő mérési sorozatok konzisztenciáját: szférikus, cilindrikus érték, szférikus ekvivalens. Az időbeli változásokat trend­analízissel (mozgóátlag, polinomiális függvények) elemez­tük. A különbségek és változások statisztikai kimutatására t-próbát és varianciaanalízist alkalmaztunk. Eredmények A szem kinyitását követően megfigyelt időintervallumban (a pislogást követő első 21 másodpercben), a hullámfront-1. táblázat. A refrakciós értékek átlagos szórása csoportszinten, műkönny cseppentése előtt és után, valamint a cseppentés előtti és utáni értékek statisztikai összefüggése Három alapmérés szórásainak átlaga (csoportátlag) Műkönny után mért érték (csoportátlag) Korreláció (Pearson­­féle r-érték) T-próba (p-érték) Szférikus (dioptria) 0,12 0,13 0,518 0,629 Cilindrikus (dioptria) 0,09 0,08 0,418 0,739 Szférikus ekvivalens (dioptria) 0,12 0,14 0,402 0,620 2. táblázat. A refrakciós értékek mérési varianciája (COV) csoportszinten, műkönny cseppentése előtt és után Három alapmérés Műkönny után mért érték Korreláció (Pearson-féle T-próba varianciájának átlaga (csoportátlag) (csoportátlag) r-érték) (p-érték) Szférikus (%) 68,1 67,5 0,695 0,978 Cilindrikus (%) 15,2 14,1 0,725 0,739 Szférikus ekvivalens (%) 38,6 113,5 0,356 0,247 Németh János

Next

/
Oldalképek
Tartalom