Szemészet, 2004 (141. évfolyam, 1-4. szám)

2004-06-01 / 2. szám

286 Szemészet Főtitkári beszámoló elhangzott a Magyar Szemorvostársaság közgyűlésén, Budapest, 1997. november 21. Tisztelt Közgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A most leköszönő Vezetőség mandátumát az 1994. augusztus 25-én Pécsett megtartott közgyűlésen kapta. Az azóta eltelt 3 év eseményeit szeretném röviden összefoglalni. A társaság tudományos élete az évközi szokásos tudományos ülésekből és az általában nyárvégi kongresszusokból tevő­dött össze. 1994-ben Pécsett az SHIOL társasággal közös szervezésű és a hályogsebészetnek szentelt kongresszus zajlott. 1995-ben Szolnokon gyűltünk össze, s glaucoma főtéma mellett az SHIOL és a Magyar Szemorvosok és Optometristák Társasága képezte a szatellita kongresszust. 1996-ban az államiság 1100 éves fennállásának tiszteletére Budapest adott ott­hont a kongresszusnak, amely az alkalomnak megfelelően a tudományos jelző mellett az ünnepélyes jelzőt is megkapván csak egynapos volt (a második napon közös kirándulást tettünk Ópusztaszerre). A külföldi meghívott vendégek előadásain kívül egy szekció erejéig ekkor zajlottá a Magyar Szemorvostársaság Retinológiai Szekciójának első ülése is. 1997-ben a SOE 97 miatt nem tartottunk éves kongresszust, ez az esemény, az Európai Szemorvostársaságok Kongresz­­szusa, több mint 90 magyar előadóval és poszterrel méltón bizonyította a magyar szemorvosok tudományos aktivitását. Az évközi ülések több-kevesebb rendszerességgel zajlottak, bár úgy tűnik, hogy a kollégák tudományos eredményeikről szívesebben számolnak be az évi nagygyűléseken. Az 1996-97-es utolsó évadban tulajdonképpen csak három ún. szokásos pénteki ülés volt. Ezek közül kiemelném a Magyar Gyermekszemészek és Strabológusok Társaságával közösen rendezett ülést, valamint az áprilisi ülésünket, amelyen Roska Tamás, a budapesti MTA SZTAKI, ill. a kaliforniai Berkley Egyetem professzora tartott igen érdekes előadást a bionikus szemről, a látás matematikai modellezéséről és a látó mikro-chipek­­ről. Ez az előadás jó példája volt annak, hogy manapság az orvostudomány előrehaladásában milyen szerepe lehet más, nem orvos szakembereknek. Volt az elmúlt 3 évben néhány rendkívüli, nevezetesnek mondható ülésünk. A teljesség igénye nélkül szeretnék néhányra emlékeztetni: 1996-ban Alberth professzor úr 70. születésnapja tiszteletére a debreceni Szemklinikával közösen, Graefe halálának 125. és ifj. Imre József halálának 50. évfordulója alkalmából, továbbá a II. Szemklinikával közösen Molnár Kálmán 70. születésnapja és a klinikán működő Orthoptikai Állomás 45 éves fennállása alkalmából rendezett ülés, és a már említett, 1997-ben Budapesten rendezett SOE 97, amely Európán kívül is a világ számos országának figyelmét Buda­pestre irányította. Ide kívánkozik, de erről majd Kovács professzor úr bővebben is be fog számolni, a Retinológiai Szekció Seregélyesen tartott 2., már kétnapos ülésének említése. Évente szerveztük a 35 éven aluli szemorvosok március 15. tiszteletére kiírt pályázatát. 1995-ben, sajnálatos módon, egyetlen pályázat sem érkezett, talán a nem túl népszerű téma miatt. Annál többen pályáztak 1997-ben, s a Brooser, Zajácz, Pelle, Bausz és Facskó kollégákból álló bírálóbizottság a következő szerzőket tartotta alkalmasnak díjazásra: I. helyezettek: dr. Kiss Krisztina és dr. Boros Ágnes (25-25.000 Ft), 2. helyezettek: dr. Skribek Ákos és dr. Ferenci Mária (20-20.000 Ft), 3. helyezettek: dr. Békési László és dr. Tapasztó Beáta (15-15.000 Ft). Tisztelettel kérem a közgyűlést, a bírálóbizottság döntését elfogadni szíveskedjenek! Némi bűntudattal kell bevallanom, hogy idén a szokásos nyárvégi Vezetőségi ülés elmaradása miatt kiszaladtunk az időből, így a SZEMÉSZET-ben már nem tud a felhívás időben megjelenni, ezért 1998-ban ez a pályázat elmarad, hacsak az új vezetőség új határidő megállapításával másképpen nem dönt. Az elmúlt periódusban társaságunk gyarapodott tiszteletbeli tagokban: R Grewe és H. Busse Münsterből, G. O. H. Nau­mann Erlangen-Nürnbergből, T. J. ffytche Londonból és A. Tarkkanen Helsinkiből. Imre-Blaskovics-érmet kapott: Zajácz Magda, Pintér László, R. Zivojnovic Antwerpenből és J. E. Wright Londonból. A társaság szervezeti életét szabályozó Alapszabályt két részletben sikerült korszerűsíteni. Az 1989 óta érvényben lé­vőt, amely még erősen a MOTESZ vazallusaként kezelte a társaságokat, az 1995. augusztus 24-i közgyűlésen, Szolnokon módosítottuk. A III. fejezet 6. és 7. paragrafusait akkor átdolgozásra a közgyűlés visszautalta az előkészítő bizottságnak. Ez a tagokkal, azok jogaival és kötelességeivel foglalkozó fejezet az 1989-es rendszerváltozás következtében értelmezésé­ben a legtöbbet változott. Jogi szakértő bevonásával e fejezetet a társaság egy rendkívüli közgyűlésen, 1996. április 26-án megtárgyalta és elfogadta. A Fővárosi Bíróság az átdolgozott Alapszabályt 1996. szeptember 27-i határozatával elfogadta. Bár a társaság alapszabálya jelenleg korszerűnek mondható, bárminemű szükségesnek ítélt változtatásra továbbra is mód van. A jelen közgyűlés meghívója mellé valamennyi tagunk az Új Alapszabályt is megkapta. A taglétszám folyamatosan bővül, jelenleg kb. 910 meghívót küldünk szét, ennyien szerepelnek a névsorban. A három évvel ezelőtti állapothoz képest ez 90 fős szaporulatot jelent. Tagjaink között egyre több a határainkon túl élő magyar vagy magyarul beszélő szemorvos is, elsősorban a szomszédos országokból, de Európa más országaiból is. A külföldön élő tagtársainktól eddig tagdíjat nem szedtünk, egyfelől nem akartuk őket anyagi szempontból terhelni, másfelől a Magyar Szemorvostársaságnak külön devizaszámlája nem lehetett, s nem biztos, hogy szerencsés lett volna, ha a MOTESZ közös kasszájába kerül a deviza. Ez a kérdés ma már lehet, hogy másképpen van, a deviza jogszabályok változása talán lehető­Főtitkári beszámoló

Next

/
Oldalképek
Tartalom