Szemészet, 2004 (141. évfolyam, 1-4. szám)
2004-06-01 / 2. szám
Szemészet 141. évfolyam (2004) 245 A Magyar szemorvoslás története II./ History of Hungarian ophthalmology II. Szemelvények a Magyar Szemorvostársaság történetéből Hatvani István Budapest Amikor először felmerült a jubileumi kongresszus gondolata, még nem voltunk biztosak abban, hogy melyik dátum: 1904, vagy inkább 1905 tekinthető a magyar szemorvosok első társasága megalakulási évének. A felhívás Magyarország szemészeti egyesületének megalakítására 1904-ben a Szemészet folyóiratban jelent meg. Az első összejövetel időpontja éppen pünkösdre esett, amikor a „Magyarország Szemorvosainak Egyesületé”-t azzal a reménnyel alakították meg, hogy a demokratikus szakmai szerveződés majd lehetővé teszi, hogy a szemorvosok tudományos, társadalmi és hazafias cél érdekében valamennyien egyesüljenek. A bizonytalanság a megalakulás dátumát tekintve onnan eredt, hogy az első közgyűlést 47 résztvevővel 1905-ben tartották. Az első elnök Grósz Emil, helyettese Imre József lett. A szakmai szerveződés hiányával ellentétben a hazai szemorvosok tudományos fórumának, a Szemészet folyóiratnak viszont ekkor már a 41. évfolyama jelent meg. Száz év történetét 15-20 percben felidézni teljességgel lehetetlen, de nincs is erre szükség, mert Zajácz Magdolna „A Magyar Szemorvostársaság 100 éve” című nagylélegzetű áttekintésében, amelyet a kongresszus alkalmából jelentetünk meg a Szemészet 2004/2. számában, szinte minden történeti adatot hiánytalanul összegyűjtött. Az orvostörténet iránt érdeklődő résztvevők szíves figyelmébe ajánlom az ebből az alkalomból írott, de egyelőre még anonim orvostörténeti pályamunkákat; Györffy István és Salacz György a „Magyarországi Szemorvosok Életrajzi Adattára”; Németh János, Váry István, Betkó János és Hatvani István „Magyar Szemészeti Bibliográfia” című kiadványokat is, amelyekből hiteles adatokat kaphatunk nem csupán a szakma karizmatikus képviselőinek életútjáról, hanem azokról is, akik nem a tudományos munkára koncentrálták tevékenységüket. Az előadásban a Szemorvostársaság életét meghatározó személyiségek tevékenysége és mérföldkövet jelentő események kerülnek felidézésre. Schulek Vilmos, Blaskovics László, Imre József, Grósz Emil és Kettesy Aladár tevékenységükkel olyan maradandót alkottak, ami megkülönbözteti őket mindenki mástól. Kiemelkedő eseményként tartjuk számon az 1972- ben és 1997-ben Budapesten rendezett Európai Szemorvostársaságok Kongresszusát/Congress of Societas Ophthalmologica Europea (SOE). A személyes emlékek és féltve őrzött század eleji saját relikviák mind arra utalnak, hogy a teljesség igénye nélkül itt felsorolt személyiségekben a magyar szemészet méltó képviseletet kapott. Az ősök eszményeket kínáltak, melyeket követni kihívást jelentett, és amire most 100 év röpke leltárával emlékezünk. Hights from the history of the Hungarian Ophthalmological Society Hatvani I. Budapest When the proposal for a centenary jubilee congress first came up, we were not quite sure whether 1904 or 1905 should more properly be considered as the year of foundation of the Society’s original predecessor. A call for the foundation of an ophthalmological association for Hungary was published in the journal “Szemészet” (“Ophthalmology”) in 1904, and the first meeting of the “Association for the Ophthalmologists of Hungary” was held at Whitsun of the same year. The stated aim in forming an association was that a democratic professional organisation would better enable ophthalmologists to cooperate in achieving their scientific, social and patriotic objectives. The uncertainty about the “true” date of establishment stems from the fact that the first general assembly, with the participation of 47 delegates, was not held until 1905; Emil Grósz was elected as the first president, with József Imre as vice-president. As you can see however, we decided that 1904 was the more appropriate year to commemorate. The professional body was then in its infancy; but it is worth 4 June 2004 - History of Hungarian ophthalmology II.
