Szemészet, 2004 (141. évfolyam, 1-4. szám)
2004-06-01 / 2. szám
Szemészet 141. évfolyam (2004) 211 Réz József (1756-1813?), egy kalandos életű szemészmester Pintér László A magyar szemészeti történetírás Réz Józsefet tartja az első hazai gyakorló szemorvosnak. Regényszerűen kalandos életének felidézése 200 év múltán is érdeklődésre tarthat számot. Réz József 1756. november 2-án született Gyöngyösön, amint a helyi Szent Bertalan Plébánia anyakönyvében olvasható. Apja Réz Ambrus elszegényedet hadirokkant katonasebész volt. Követve apja példáját, előbb Gyöngyösön volt sebésztanuló, majd 1772-ben beiratkozott a Mária Terézia által alapított nagyszombati egyetem orvosi karának sebészeti tanfolyamára. 1775-ben elnyerte a seborvosi és szülészmesteri képesítést. Az akkoriban csupán a sebészet részeként oktatott szemészet iránti érdeklődéséről árulkodik, hogy a képesítő vizsgája témájaként a szembetegségeket és azok műtéti gyógyítását választotta. 1777-ig Nagyszombaton tevékenykedett, majd a Mária Terézia által Budára áthelyezett orvosi karral egy időben ő is Budára költözött. Ezután Pesten és Budán dolgozott gyakorló seborvosként. 1784-től 1787-ig Nagyváradon praktizált, jó híre alapján még Aradra és Szatmár vármegyei településekre is elhívták szembetegekhez. 1787-ben már újra Pesten tevékenykedett. Kapcsolatba került Stáhly Györggyel, az orvosi kar sebész- és szülészprofesszorával, aki a szemészetet is oktatta, és akinek a szemészet kedvenc szakága volt. Stáhly sokat tett a szemészeti műtéttan tökéletesítéséért, a klinikáján két szobát különített el szembetegek számára, ami később (1803) az első magyar szemészeti klinika alapjául szolgált. 1802- ben ő lett az első országos szemorvos. Valószínűleg Stáhly tanácsára és javaslatára került Réz József Bécsbe, a Császári Katonaorvosi Akadémiára, ahol 1790-ben sebészetből doktori fokozatot szerzett. Műtéti fejlődésére nagy hatással volt, hogy a híres szemészprofesszor, Joseph Barth tanítványa lehetett. Bécsi oklevelét Pesten elismerték, amit az egyetemi „Végzettek Könyvéiben megtalálható 1791. augusztusi bejegyzés tanúsít. Bécsi disszertációját 1791-ben Pesten nyomtatták ki, amelynek címe: „Dissertatio anatomica-physiologica-chirurgica de cataracta oculi.” Pesten a szemészmesteri vizsgát is letette. Szemészmester („magister oculisticae”) az lehetett, aki a szemészet tanára előtt két szigorlatot sikeresen letett. Vizsgáznia kellett elméleti és gyakorlati szemészetből, ezenkívül cadaveren kellett szemészeti műtétet végeznie. Az oklevél díja 47 forint és 18 krajcár volt. Bécsből hazatérve Pesten folytatott gyakorló szemorvosi tevékenységet mint sebészdoktor és szemészmester. Réz József Pesten elismert, hírneves orvos volt. Hogy ez így legyen, erről ő maga is gondoskodott, amit az alábbiakban idézett, a Magyar Kurírban 1791. február 8-án megjelent, önmagát ajánló, reklám célú írás is bizonyít: „Réz József r. valóságos Magyar, Heves Vármegyéből, Gyöngyös városában született; a’ki ifjúságától fogva magát az Orvosi tudományokban gyakorlottá, különösen pedig a’ Szemnek mindenféle nyavallyáiban, mellyeket rész-szerint külső és belső szerekkel, rész-szerint gyenge Operációk által gyógyítani szokott; melly Nemes Mesterségeknek már több esztendők előtt nem tsak a’ Pesti Királyi Universitásnál, hanem külsőországi Akadémiákon is számos próbáit mutatta: erre nézve adja tudtára a’ Közönségnek, hogy ha valaki akárminemű Szem-nyavallyában, úgymint külső, vagy belső Hályogba szenvedne, tehát minden bizalommal nálla magát jelentheti. 0’ peniglen, mindeneknek kész szolgálatát ajánlja, sőt a’ szegényeket Istenért orvosolja. Többnyire lehet nálla kapni bizonyos áron Angliai Balzsamot és ogyan ollyan Szem vizet; a’mellyek által őszült öregségig a látások tisztasága minden hiba nélkül megmaradhat. Lakása a’ jövő Pünkösdig lészen Pesten az Hatvani Kapun kívül harmadik házban.” Minden bizonnyal ez az első magyar nyelvű, újságban feladott szemorvosi reklámhirdetés! Szakmai hírnevét azonban nemcsak reklámok útján szerezhette, különben nem kapott volna megbízást az országos főorvostól egy budai kuruzsló, Hencz József kötél verő mester „csodás” gyógyítási eseteinek kivizsgálására. 1794-ben Békésgyulára települt át, ahol szintén hirdette, hogy „mindenféle külső bajokat, különösen szembajokat” gyógyít. Itt nemcsak szemészettel foglakozott, hanem Kazay Mihály megyei írnokkal társulva gabonakereskedéssel is! Mivel egy alkalommal az eladott búza árának egy részével nem számolt el, társa beperelte. Réz, aki időközben, 1795 elején Aradra költözött, felháborodva Gyulára sietett, és becsületsértés miatt feljelentette Kazayt. Azt mondta róla, hogy a megyei vezetőség ellen bujtogat. Erre a megye az üzleti ügyben távollévő írnok lakásán házkutatást tartott, majd Kazayt hivatalából felfüggesztette. Mindezt megtudván Kazay első haragjában kardot rántva Réz keresésére indult, és a református lelkészéknél találta meg őt, éppen vacsora közben. A lelkész és felesége akadályozták meg a vérontást. Kazay hazaérvén még aznap éjjel, 1795. február 23-án feljelentést írt Réz ellen, felségsértőnek és veszedelmes lázadónak nevezve társát: „Előttem a legnagyobb tolvajnak, gazembernek mondotta Ferenc királyt, aki nem méltó, hogy éljen, és ha alkalma volna rá, ő volna az első, aki keresztülszúrná, hogy vesszen el.” Még tanúkat is megnevezett két gyulai sókereskedő személyében, akik később a bíróság előtt Réz ellen vallottak. Réz Józsefet a feljelentés alapján elfogták, ő sokáig tagadott, majd a börtöntől megtörve beismerő vallomást tett. Később visszavonta a vallomását, arra hivatkozva, hogy azt kikényszerítették belőle. A megyei alispán jelentette az ügyet a nádornak, aki azt javasolta az uralkodónak, hogy Rézt felségsértő kijelentéseiért állítsák a Királyi Tábla elé. Pintér László: Réz József (1756-1813?), egy kalandos életű szemészmester
