Szemészet, 2003 (140. évfolyam, 1-4. szám)

2003-12-01 / 4. szám

252 Szemészet 1. táblázat. Diabeteses corneákban észlelhető fontosabb morfológiai és funkcionális eltérések Epithelium Recidiváló erosio (spontán, trauma, műtétek) Nem gyógyuló epitheldefektus (neurotrophicus zavar, limbalis vasculopathia?) Megvastagodott, kóros, törékeny BM Kevesebb rögzítő filamentum a Bowman-membránban Csökkent hemidesmosoma-szám a basalis sejtek között Fokozott fiuoreszcein-permeabilitás Bowman-membrán Csökkent cornealis érzékenység ( subepithelialis plexus neuropathia?) Stroma Diffúz megvastagodás, szubklinikai Descemet-redők Endothel Fokozott pleomorphismus és polimegethismus Fokozott fiuoreszcein-permeabilitás mikroszkópos vizsgálatával kapcsolatban kevés közlemény jelent meg.2,912 Frueh tanulmányában2 diabeteses és ép corneák vizsgálata során lényeges morfológiai különbséget csak az endothelsejtrétegben és a subepithelialis idegplexus lefutásában észlelt. Morishige a corneaepithel basalmemb­­ranjának fokozott reflektivitását találta diabeteses corne­ákban, amely a retinopathia súlyosságával arányos volt.9 Egyéb morfológiai eltéréseket diabeteses corneákban nem észlelt. Rosenberg a subepithelialis idegplexus denzitása, a corneaérzékenység és a polineuropathia kapcsolatát vizs­gálta.12 Azt találta, hogy már enyhe neuropathia esetén is csökkent volt a subepithelialis plexus denzitása, de a cornea érzékenysége csak súlyos neuropathia esetén csökkent. Sú­lyos neuropathiás betegekben a corneaepithelium vastagsága is csökkent, ami recidiváló erosióra hajlamosíthat. Saját vizsgálatainkkal in vivo konfokális korneamikrosz­­kópia segítségével kívántuk az ép és diabeteses corneák kö­zött fennálló morfológiai különbségeket összehasonlítani az eddig ismert eredmények tükrében. Betegek és módszerek Tizenöt diabeteses beteg (9 nő, 6 férfi; 11/15 2-es típusú, 4/15 1-es típusú) 30 szemét vizsgáltuk. Életkoruk (átlag±SD) 67±8 (56-79) év volt. A vizsgálati alkalmasság feltétele lézerkezelést igénylő diabeteses retinopathia jelenléte volt minden beteg esetén. A lézerkezelésekre 6/15 esetben proliferativ, 9/15 esetben súlyos, nem proliferativ retinopathia miatt került sor az Air­­lie-House-klasszifikáció szerint. A diabetes fennállásának átlagos időtartama 14,8±6,3 év volt. A vizsgálatból kizáró ok volt minden korábbi vagy jelenleg is fennálló corneabe­­tegség, kontaktlencse-viselés, a szemhéj és könnyrendszer betegségei, korábbi szemműtét, lézerkezelés, glaucoma, uveitis, minden helyi kezelés és szisztémás betegségek (pl. kollagenosis stb.). A viszonylag kis esetszám és a diabetes két típusában elvileg azonos komplex anyagcserezavar miatt a két diabeteses csoportot egységesnek tekintettük. A kontrollcsoport cataractaműtét céljából klinikánkra kerülő betegekből állt, akik a cataractán kívül szemésze­­tileg egészségesek voltak. Tizenöt személy (7 nő, 8 férfi) 30 szemét vizsgáltuk, átlagéletkoruk 71 ±7 (61-78) év volt. Minden esetben a páciensek felvilágosítása és beleegyezése után történtek a vizsgálatok. Torney ConfoScan (P4 Model) slit-scanning típusú konfokális korneamikroszkópot hasz­náltunk (Torney, Erlangen-Tennenlohe, Germany), minden esetben 40x objektív nagyítással. Az on-line felvételt SVHS videoszalagon rögzítettük, a megfelelő képeket digitalizáltuk és értékeltük. A módszer részletes leírását illetően utalunk előző közleményekre.314 A statisztikai értékelés során a csoportok között összeha­sonlítottuk a basalis epithelsejtek, az elülső és hátsó stroma keratocytáinak számát, valamint az endothel sejtdenzitá­­sát és az endothelsejtek variációs koefficiensét. Sajnálatos módon a készülékünk eredeti szoftvere nem tette lehetővé a hexagonalitási index számítását. A subepithelialis ideg­­plexusnak csak alaki rendellenességeit vizsgáltuk, az ideg­fonat denzitását nem. Akkor tartottuk kórosnak az idegeket, ha subepithelialis szabályos, egyenletes, párhuzamos lefutást nem mutattak és vastagságukban is eltérések mutatkoztak. A statisztikai vizsgálatokat Microsoft Excel 7.0 táblá­zatkezelő program segítségével végeztük el. A vizsgált paraméterek csoportok közötti eltéréseit kétmintás t-próba segítségével számítottuk ki, és p<0,05 esetén tekintettük szignifikánsnak. Eredmények Eredményeinket a 2. táblázatban tüntettük fel. A diabeteses és a kontrollcsoport átlagéletkora között szignifikáns eltérés nem volt. A basalis epithelsejtek vizsgálata során a kontroll­csoportban kissé nagyobb sejtsűrűséget (kontroll 4025±384 2. táblázat. A vizsgált paraméterek a diabeteses és kontrollcsoportban Diabetes (átlag±SD) Kontroll (átlag±SD) p-érték Kor (év) 67±8 71 ±7, n.s. Basalis epithelsejtek (sejt/mm2) 3850±462 4025±384 n.s. Elülső stroma keratocytái (sejt/mm2) 750±74 765±46 n.s. Hátsó stroma keratocytái (sejt/mm2) 580±65 604+52 n.s. Endothelsejt-sűrűség (sejt/mm2) 2615±352 2750+412 n.s. Variációs koefficiens (CV) 0,46±0,09 0,35±0,06 <0,05 Kóros subepithelialis idegek 8/30 0/30-Imre László

Next

/
Oldalképek
Tartalom