Szemészet, 2003 (140. évfolyam, 1-4. szám)
2003-12-01 / 4. szám
140. évfolyam (2003) 235 ban (72 kezelés) történt. A spot módot perifériás, a scan módot centrális, a kettőt kombináló kezelést perifériás és centrális lokalizáció esetén alkalmaztuk, az elváltozás helyének és kiterjedésének megfelelően megválasztva. Spot módban a lézersugár 1,5 mm átmérőjű, energiadenzitása 800-1200 mJ/cm2, fotoablációs mélysége lövésenként 1-2 pm, ismétlési frekvenciája 3 Hz volt. Ez a fókuszált lézernyaláb így igen alkalmas kis kiterjedésű elváltozások kezelésére. Scan módban a lézernyaláb energiadenzitása 250 mJ/cm2, ismétlési frekvenciája 20 Hz. A lézersugár a szaruhártya felszínére különböző - eleinte myopiás maszkon, majd a hypermetropizáló mellékhatást mérséklő saját készítésű - maszkokon keresztül jutott. A MEL 70-es készülékbe a refrakcióváltozást nem okozó terápiás szoftver-programot gyárilag beépítették, azonban a kezelés paramétereit (fotoablációs mélység, átmérő) az operatőr határozza meg. Kezeléseinknél az ablációs mélység spot módban 3-4 pm, scan módban 10-12 pm volt. Az átlagos követési idő 11,04±3,82 hónap volt, a leghoszszabb 23 hónap, a legrövidebb 5 hónap. Eredmények A kezelés eredményességéről a 3. táblázat ad tájékoztatást. Valamennyi beteg 24-48 óráig tartó idegentest-érzésről, fájdalomról számolt be. A teljes behámosodás átlagosan 5,21 ±2,7 nap alatt következett be. Recidívát 19 esetben (9,34%) észleltünk. Nyolc esetben a konzervatív kezelés panaszmentességet eredményezett. Újrakezdés 11 betegnél vált szükségessé, mellyel teljes gyógyulást értünk el. Négy esetben történt kétoldali kezelés (a betegek 2%ában), ezen betegek mindegyikének alapbetegsége az elülső bazálmembrán disztrófiája volt, közülük 3 beteg anamnesztikus sérülést is említett. Kezelt betegeink átlagos preoperatív legjobb korrigált látásélessége 0,75±0,31, a posztoperatív 0,77±0,28 volt. A refrakcióváltozás az összes beteget tekintve átlagosan 0,03±0,64 dioptria volt. A refrakció változását 38 esetben észleltük (18,72%), ennek mértéke átlagosan 0,17±1,49 (-2,5 - +5,5 D). Ebből myopizálódást 19 esetben (átlagosan -0,86±0,62 D), és hypermetropia irányában való eltolódást szintén 19 esetben (átlagosan +1,20±1,39D) tapasztaltunk (4. táblázat). A betegeink egy részénél pre- és posztoperatíve elvégzett corneatopográfia a szaruhártya irregularitásának csökkenését, a szaruhártyafelszín egyenletesebbé válását mutatta. Subepithelialis homályt 15 esetben észleltünk, melyek mindegyike a Hanna szerinti 1,5-nél kisebb volt.5 Megbeszélés A szaruhártyahám és az alatta lévő bazálmembrán szoros szerkezeti egységet alkot, ennek köszönhetően tapad az epithelium a Bowman-membránhoz és a stromához. RCE esetén ez a hám-bazálmembrán adhézió károsodott. A beteg területen a hám időnként lelökődik, kifejezett panaszokat okozva. A betegség leggyakrabban a szaruhártya mikrotrau-2. táblázat. Excimerlézer-kezelési módok recidiváló corneaeróziónál (az újrakezdések figyelembevételével) Kezelési mód Kezelések száma Arány Scan 89 41,59% Spot 53 24,77% Kombinált 72 33,64% Összesen 214 100% 3. táblázat. Fototerápiás keratectomiás kezelések eredményessége recidiváló corneaerózió esetén Teljes hámosodás Recidiva Újrakezelés Újrakezelés után gyógyult Recidiva után konzervatív kezelés mellett panaszmentes Legjobb korrigált látásélesség kezelés előtt Legjobb korrigált látásélesség kezelés után 4. táblázat. Re frakcióváltozás fototerápiás keratectomia után (az 5,21 ±2,7 nap 19 esetben (9,34%) 11 esetben 11 esetben 8 esetben 0,75±0,31 D 0,77±0,28 D újrakezdések figyelembevételével) Változás Kezelések száma Dioptria Myopizálódás 19-0,86±0,62 Hypermetropizálódás 19 +1,2±1,39 Változatlan 176 0 Összesen 214 0,03±0,64 Fototerápiás keratectomia alkalmazása a recidiváló corneaeróziók kezelésében
