Szemészet, 2003 (140. évfolyam, 1-4. szám)
2003-09-01 / 3. szám
Szemészet 140. évfolyam (2003) 143 A Semmelweis Egyetem II. Szemészeti Klinikájának (igazgató: Salacz György egyetemi tanár) közleménye A maculalyuk sebészi gyógyítása Ferencz Mária, Bodrogi Petra, Balsay Katalin, Farkas Ágnes, Salacz György Célkitűzés: Membrana limitans interna eltávolítással kombinált vitrectomia hatásosságának vizsgálata az idiopathiás maculalyuk gyógyításában. Betegek és módszer: 1996. november 1. és 2001. december 31. között 101 beteg 108 szemén (75 nő, 26 férfi) végeztünk 11- IV. stádiumú maculalyuk miatt műtétet. A betegek átlagéletkora 72 év (47-84 év). Pars plana vitrectomia során a hátsó üvegtesti határhártya leválasztása után törekedtünk a membrana limitans interna eltávolítására. Betegeinket két csoportra osztottuk: a membrana limitans interna eltávolítása festés nélkül (I. csoport), illetve indocyaninzöld festékkel (ICG) tettük láthatóvá a membránt a műtét során (11. csoport). A bulbust folyadék-levegő cserét követően 12- 14%-os C3Fg-gázzal töltöttük fel, a betegeket 2 hétig pozícionáltuk. Eredmények: 91 esetben (84,25%) az első műtét után a maculalyuk záródott, 17 esetben a lyuk nyitott maradt. Az gyógyulási arány a II. csoportban szignifikánsan magasabb volt, mint az 1. csoportban (p <0,04). Látásjavulás, valamint a torzlátás megszűnése 89 esetben (82%) következett be. Hét betegen reoperációt végeztünk primer sikertelenség miatt, 3 esetben anatómiai gyógyulás és funkcionális javulás következett be. Két esetben a lyuk nyitott maradt, 2 betegen ideghártya-leválás miatt újabb műtétet és szilikonolaj-implantációt végeztünk. Tizenegy betegen hályogműtét történt, átlagosan 1 évvel a vitrectomia után. Következtetés: Az idiopathiás maculalyuk eredményesen gyógyítható sebészi úton. Az anatómiai gyógyulást tapasztalataink szerint a membrana limitans interna eltávolítása elősegíti. Kulcsszavak: maculalyuk, hátsó üvegtesti határhártya, tractio, membrana limitans interna I Surgical treatment of idiopathic macular hole Purpose: To evaluate the effect of vitrectomy with peeling of internal limiting membrane for treatment of macular 1 hole. Patients and methods: Over a period of 5 years (1 Nov. 1996 to 31 Dec. 2001), macular hole was surgically treated in 108 eyes of 101 patients (75 female, 26 male; mean age 72 years). The surgical method consisted of pars plana vitrectomy with special attention to removal of the posterior hyaloid membrane and of the internal limiting membrane, either without indocyanine green (ICG) staining (Group I), or with ICG staining (Group II). After fluid-gas exchange using 14-16% C3F8 gas, patients were kept in a face-down position for 12-14 days. Results: The overall anatomic success rate was 84.3% after the first operation. The success rate was significantly better in Group II than in Group I (p<0.04). Visual acuity improved in 89 cases (82%). In 7 eyes reoperation was necessary. Three of these improved anatomically and functionally; in 2 eyes the hole remained open, while 2 eyes were reoperated for retinal detachment. In 11 eyes secondary cataract extraction was performed, on average one year after macular hole surgery. Conclusion: Idiopathic macular hole can be successfully treated by surgery. In our experience, peeling of the internal limiting membane promotes the hole closure. Key words: idiopathic macular hole, posterior hyaloid membrane, traction, membrana limitans interna Az idiopathiás maculalyuk az 55 év körüli populációban 10000 emberből 33 beteget érint,15 és a centrális látást károsítja. A betegséget 1871-ben írta le először Noyes.'6 A macula centrumában a teljes neuroretinalis réteget érintő anyaghiány lép fel, kevés subretinalis folyadék felhalmozódásával. A submacularis pigmentepithel nem érintett. A lyuk szélénél a neuroepithel eltávolodik a pigmentepitheliumtól, így a sejtek károsodnak.2 A maculalyuk kialakulásának pontos patomechanizmusa nem teljesen tisztázott. Gass hipotézise szerint az üvegtestretina határfelületen kialakuló tangenciális tractiós erő hozza létre a lyukképződést,6 amiben a Müller-sejtek proliferációja és membrana limitans internán (ILM) keresztül történő migrációja következtében fellépő praefoveolaris üvegtesti határhártya tangenciális kontrakciója játszik szerepet. A feltételezett patomechanizmus alapján Gass négy stádiumot különített el (1. táblázat).1 A retina síkjában létrejövő tangenciális tractio önmagában nem elegendő a foveolaris dehiscentia, majd a teljes vastagságú maculalyuk létrejöttében. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a kizárólag tangenciális tractiót okozó epiretinalis membránok nem hoznak létre maculalyukat.7 Az optikai koherens tomográf (OCT) vizsgálati eredményeinek ismerete óta pontosabb adataink vannak a maculalyuk patomechanizmusát illetően. Gaudric és munkatársai9 OCT segítségével követték a hátsó üvegtesti határhártya leválásának folyamatát, amely a macula szélénél kezdődik, majd fokozatosan halad a foveola felé, és az esetek többsé-Ferencz Mária: A maculalyuk sebészi gyógyítása
