Szemészet, 2003 (140. évfolyam, 1-4. szám)
2003-06-01 / 2. szám
Szemészet 140. évfolyam (2003) 103 Mafraq Hospital Eye Department, Abu Dhabi, United Arab Emirates,1 РТЕ, ÁOK Szemészeti Klinika,2 Helen Keller Eye Foundation, Birmingham, Alabama, U.S.A.3 közleménye Epiretinalis membránok klinikai megjelenése és sebészi kezelésük I. Elméleti megfontolások* Mester Viktória,1 Kuhn Ferenc2-3 Célkitűzés: A különböző lokalizációja epiretinalis membránok (ERM) patológiájának és klinikumának irodalmi áttekintése; használható gyakorlati útmutatás a betegek felvilágosításában, prognózisuk és a műtéti indikáció felállításában, különböző etiológiák eseteiben. Betegek és módszerek: Irodalmi adatok és saját tapasztok alapján történő elemzés. Eredmények: Az irodalom nem tesz különbséget a különböző etiológiájú ERM-ek centrális és perifériás formái között, holott azonos fogalomkörbe tartoznak. Idiopathiás, szemcontusiót és szürkehályog-mütétet követő, valamint maculalyukakhoz társuló esetekben az ERM-ek kizárólag a centrumot érintik, más etiológiák esetében az ERM a perifériás retinarészeken is előfordulhat. Idiopathiás esetekben lassú progresszió és viszonylag kisfokú látásromlás várható, míg egyéb etiológiájú kórképekben a kórlefolyás változó. A sebészi beavatkozás (pars plana vitrectomia) utáni funkcionális javulás 80% felett várható. A recidiva 5-20%-os előfordulást mutat, de csak azokban az esetekben, mikor a membrana limitans interna (МЫ) nem kerül eltávolításra. Következtetés: A gyakorló szemorvos felelőssége a beteg felvilágosítása, szükség szerinti követése, indokolt esetben vitreoretinalis sebészhez való utalása az etiológia szerint eltérő kórlefolyású és prognózisú ERM-ek esetében. Ehhez kívánunk e közleménnyel segítséget nyújtani. Kulcsszavak: epiretinalis membrán (ERM), epimacularis proliferáció (EMP), pars plana vitrectomia Clinical course and results of surgical treatment of epiretinal membranes: I. Theoretical considerations Aim: To provide an overview on the pathology and clinical course of epiretinal membranes (ERM) occurring in various locations. Also, to provide relevant practical advice regarding prognosis, patient counselling, and indications \ for surgery, in cases with ERMs of different aetiology. U Methods: Evaluation of the relevant literature and the authors’ personal experiences. Results: According to the literature no distinction can be made between central and peripheral forms of ERM; the I forms at the different locations are identical. However, only central forms of proliferation can be observed in cases with the following histories: idiopathic, contusion injury, following cataract surgery, and developing concurrently with macular hole formation. In pathologies with other aetiologies, peripheral forms may also develop. Progression is slow and visual decrease is usually minimal in idiopathic cases; but the clinical course varies with different aetiologies. Functional improvement occurs in over 80% of cases following pars plana vitrectomy. The recurrence rate is between 5% and 20% in those cases in which the internal limiting membrane (ILM) is not removed. Conclusions: Regardless of ERM aetiology, the provision of adequate counselling information to the patient, appropriate patient follow-up, and where necessary referral to a vitreoretinal surgeon are the responsibility of the general ophthalmologist. Key words: epiretinal membrane (ERM), epimacular proliferation (EMP), pars plana vitrectomy Az epiretinalis szövetszaporulat - mely gyűjtőfogalomnak tekinthető - igen változatos megjelenési formákat mutat, az idiopathiás eseteken kívül különböző szembetegségek kísérőjelensége vagy következménye lehet. Az ERM és annak a későbbiekben említett szinonimái alatt az irodalom a centrális retinára lokalizálódó membránképződést érti, bár a gyakorlatban, illetve az irodalomban egyidejűleg megemlített különböző etiológiák esteiben a szövetképződés a centrum mellett a perifériát is érintheti. Ezekről a perifériára is lokalizálódó membránokról az iro* Prof. Kovács Bálint egyetemi tanár 60. születésnapjára dalom nem tesz említést, bár rendszertanilag az ERM-ek fogalomkörébe tartoznak. A szemészeti irodalomban a 30-as évek elejétől olvashatunk a macularis redőképződést okozó epiretinalis membránok klinikai előfordulásáról.1 _Az ERM incidenciája etilógiára való tekintet nélkül 5,3- 6,4%.513 De szürkehályog-műtétet követően az incidenda csaknem ennek kétszerese.7 maculalyuk kísérőjelenségeként pedig 43-73%-ban is előfordulhat.11,14 Bár kizárólagos jellegzetességek nincsenek, de a különböző etiológiájú proliferációk mégis meglehetősen sok közös vonást mutatnak. Mester Viktória: Epiretinalis membránok klinikai megjelenése és sebészi kezelésük I. Elméleti megfontolások
