Szemészet, 2002 (139. évfolyam, 1-4. szám)
2002-03-01 / 1. szám
70 Szemészet za). A posztoperatív átlagos, legjobban korrigált látásélesség a 12. hónapra 0,93±0,07-re változott (1. táblázat). A posztoperatív legjobban korrigált látásélesség 12 hónap után az I-es csoportnál volt a legjobb (0,99±0,01), ezután a Il-es csoport (0,97±0,08) és harmadikként a III-as csoport (0,82±0,25) következik (3. ábra). Az eredmények szerint a 3. hónap után minimális visusváltozás volt észlelhető, amely a visus stabilizálódását jelzi. Az adatokból látható, hogy a közvetlen posztoperatív korrekció nélküli visus értéke (0,96±0,03) jobb, mint a preoperatív legjobb korrigált visus (0,89±0,09) és hasonló, mint a posztoperatív legjobb korrigált látásélesség értéke (0,93±0,07) a 12. hónap után (4. ábra). Megbeszélés A szemészetben a huszadik század második felében talán a legdinamikusabban fejlődő terület a refraktív sebészet, amelynek célja az ammetropiák kiküszöbölése. Folyamatosan jelennek meg újabb és újabb technikák, eljárások a fénytörési hibák megszüntetésére, csökkentésére. A PRK-kezelések jó eredményei ismertek az irodalmi adatok és saját tapasztalataink alapján is az alacsony és középfokú myopiásoknál.11,14,20 Manapság azonban köztudott, hogy -6,00 D felett már nem olyan biztonságos az eljárás. A nagy beteglétszámú tanulmányok ilyenkor a LASIK- eljárást ajánlják a nagyfokú myopiák kezelésére,18 mert a PRK-nál a posztoperatív regresszió és a subepithelialis homály kialakulásának valószínűsége nagyobb. A LASIK esetében 1-2 éve még a nagyfokú rövidlátás volt a fő műtéti indikációs terület, ahol a PRK esetén excimer lézerkezelés során már kifejezett hegesedésre lehetett számítani. Manapság pedig már mind többen ajánlják a LASIK-et kis és közepes fokú myopia és hypermetropia kezelésére is.20'27 Tanulmányunkban 300 myopiás szem LASIK-kezelésről számolunk be. A betegek kiválasztásánál ügyeltünk arra, hogy kis-, közepes- és nagyfokú rövidlátó egyén egyaránt szerepeljen a kezeltek között. A műtétek során intraoperatív komplikáció nem fordult elő, posztoperatív szövődmény a konzervatív terápiára jól reagáló superficialis keratitis kapcsán fordult elő, összesen két alkalommal. A LASIK főbb komplikációi - más műtétekhez hasonlóan - intra- és posztoperatív csoportba sorolhatók. Az első csoportba tartoznak a lézerhez társuló komplikációk (hasonlóak, mint a PRK-nál, pl. nem megfelelő fixálás). Lasik esetén jelentősebbek a keratom használatához társuló szövődmények, mint például az elégtelen szívás (vákuum), inkomplett, irreguláris vagy totálisan levágott lamella és fémdepozitum a lamella alatt stb.1,5,9,17 A posztoperatív komplikációk közül kiemelendő: epitheliuminvázió, infekció, steril keratitis, a lamella diszlokációja vagy elvesztése, cornea-oedema, keratoconus kifejlődése.4,15'20,27 Ugyancsak ide sorolható a posztoperatív regresszió (alul- és túlkorrekció) kialakulása is.4 A kezelt pácienseinknél komoly, komplikációt nem tapasztaltunk. A jól kivitelezett LASIK-műtéthez elengedhetetlenül szükséges, hogy a reziduális stromaágy vastagsága legalább 250 mikron maradjon és az ablatiós zóna 6,0 mm vagy e felett legyen.25 A kezelés -15,00 D-ig teljes biztonsággal ajánlható. Nagyobb dioptriaértékeknél egyéni mérlegelést igényel a beavatkozás. Ilyen esetekben a cornea stabilitása kifejezetten csökken és nagy a posztoperatív keratoconus megjelenésének veszélye, ezek ismeretében kell individuálisan dönteni a kezelésről.7,10,11,13 Általánosságban megállapítható, hogy a LASIK-nek számos előnye van a PRK-val szemben: • a beavatkozás kis- és nagyfokú dioptriakorrekcióra is kiválóan alkalmas és megbízható;9,23,26,28 • visusjavulás a kezelés után azonnal észlelhető és hamarabb elérhető a posztoperatív refraktív stabilitás; • szignifikánsan kevesebb a komplikáció.2,7,12,21,28 • az epithelium és a Bowman-membrán intakt marad (ezért a fájdalom csak néhány óráig tart); • gyorsabb a sebgyógyulás, nem pusztulnak el teljesen a subepithelialis idegek, regenerációjuk pedig hamarabb végbe megy, ezért a cornea érzékenysége kevésbé károsodik.8 Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy LASIK-műtét után a hám intaktsága miatt a betegek az első posztoperatív napra már panaszmentesek és a látásélességük is kielégítő. Más refraktív sebészeti eljárásokkal szemben a cornealis hegképződés kialakulása ritkább és a regresszió is kevésbé fordul elő. Jó minőségű műszerek használatával, megfelelő sebészi gyakorlattal és a normogrammok folyamatos pontosításával az eredmények tovább javíthatók. Irodalom 1. Amm M„ Wetzel W.. Winter M., UthoffD., Duncker G.I.: Histopathological comparison of photorefractive keratectomy and laser in situ keratomileusis in rabbits. J Refract Surg 12, 758-766 (1996). 2. Bas A.M., Onnis R.: Excimer laser in situ keratomileusis for myopia. J Refract Surg 11, 229-233 (1995). 3. Buratto L., Ferrari M., Rama P.: Excimer laser intrastromal Keratomileusis. Am J Ophthalmol 113, 291-295 (1992). 4. Chayet A.S., Assil K.K., Espinosa Lagana M., Castellanos A., Tsioulias G.: Regression and its mechanisms after laser in situ keratomileusis in moderate and high myopia. Ophthalmology 105(7), 1194-9 (1998). 5. Edward E., Manche, Robert K. M.: Keratomileusis in situ for high myopia. J Cataract Refract Surg 22, 1443-1450 (1996). 6. Helena M.C., Baerveldt E, Kum W.J., Wilson S.E.: Keratocyte apoptosis after corneal surgery. Invest Ophthalmol Vis Sei 39, 276- 283 (1998). 7. Juan J. Pérez Santonja, Juan B„ Pascual C„ Mohamoud /., Jorge L.A.: Laser in situ keratomileusis to correct high myopia. J Cataract Refract Surg 23, 372-385 (1997). 8. Kanellopoulos A.J., Pallikaris I.G., Donnenfeld E.D., Detorakis S„ Kaufala K„ Perry' H.D.: Comparison of corneal sensation following photorefractive keratectomy and laser in situ keratomileusis. J Cataract Refract Surg 23, 34-38 (1997). 9. Kaufman S.C., Maitchouk D.Y., Chiou A.G., Beuerman R.W.: Interface inflammation after laser in situ keratomileusis. Sands of the Sahara Syndrome. J Cataract Refract Surg 24, 1589-1593 (1998). 10. Knorz M.C., Wiesinger В., Liermann A., Seiberth V, Liesenhoff H.: Laser in situ keratomileusis for moderate and high myopia and myopic astigmatizm. Ophthalmology 105, 932-940 (1998). 11. Knorz M.C., Lierman A., Wiesinger B„ Seiberth V, Liesenhoff H.: Laser in situ keratomileusis (LASIK) for correction of myopia. Ophthalmologe 94, 775-779 (1997). Hassan Ziad
