Szemészet, 2002 (139. évfolyam, 1-4. szám)

2002-03-01 / 1. szám

68 Szemészet gesek a stabilitás, hatékonyság és biztonságosság megítélé­se céljából.5 A világon széles körben végzett műtéti eljárások közül a legjobb eredmények két eljárás, az excimer lézeres fotore­­fraktív keratectomia (PRK) és a lézer-asszisztált in situ ker­atomileusis (LASIK) során születnek." 14 A PRK előtt a corneaepithelium abrasiója szükséges, amely a beavatkozás után csak 2-4 nappal regenerálódik. A műtét után elpusztu­ló subepithelialis idegek regenerációjához 3-4 hónapra van szükség, sőt -8,0 D refrakciós hiba felett a plexusok irre­verzibilisen károsodhatnak és ez a maradandó cornealis he­gek (haze) kialakulásával is összefügghet.7,5 Az eljárás má­sodik, leggyakoribb szövődménye a refrakciós regresszió megjelenése, mely a posztoperatív sebgyógyulás folyama­tával kapcsolatos két tényezővel magyarázható. Az egyik tényező a homályok (haze-k) okozta hegesedés, a másik, a hyperplasiássá váló epithelium, ami a regressziót beindít­ja.6,9,16 Az irodalmi adatok szerint a PRK-kezelést több ülésben végezve a fent részletezett komplikációk csökkent­hetőek és az eredmények -9,0 D feletti csoportnál is kielégítőek lehetnek.2,14,22,2 A széles körben ismert PRK-komplikációk elkerülésére fejlesztették ki az elmúlt tíz évben a LASIK-műtétet. Egy speciális mikrokeratommal cornealis lebenyt (lamella) ké­szítve (megkímélve, „megmentve” a cornea epitheliumát és a Bowman-membránt) közvetlenül a stroma felszínén vé­gezhető a fotoablatio, így minimálisra csökkenthető a cornealis hegesedés.11,18,24 A kilencvenes évek elején első­ként Pallikaris nyúl,16 majd Buratto humán szemeken vég­zett LASIK-kezelésekről számolt be.3 A jelenlegi tanulmány célja az volt, hogy beszámoljunk a Magyarországon elsőként végzett 300 LASIK-kezeléssel szerzett tapasztalatainkról és eredményeinkről. Beteg és módszer Összesen 151 beteg (55 férfi és 96 nő) 300 szemén vé­geztünk LASIK-kezelést a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Szemklinikáján működő Vitai-Lézer Refraktív Sebészeti Központban és Budapesten a Focus Medical-ban. A betegek átlagéletkora 29,88±9,51 év (minimum 18 év, maximum 75 év) volt. Tíz szemen ko­rábban scleramegtámasztást végeztek, 9 betegnek strabis­­musa volt, 22 beteg anisometropiás, 33 beteg pedig ambly­­opiás volt. A preoperatív refrakció átlagosan -7,14±3,63 D (mini­mum -1,0 D, maximum -18,5 D), az astigmatismus átlaga 1,53±0,83 D (minimum -1,0 D és maximum -4,5 D) volt. A követési idő 13 hónap és 25 hónap között változott, átlago­san 18,83±4,84 hónap volt. A betegeket három csoportba soroltuk. Ez első csoport­ba a -1,0 D és -3,0 D (48 szem), a második csoportba a -3,25 D és -6,00 D közötti (81 szem), a harmadik csoport­ba pedig a -6,00 D feletti fénytörésű eseteket osztottuk (171 szem). Az első öt kezelést amblyopiás szemen végeztük. A la­mella vastagsága a dioptriától és a szaruhártya vastagságá­tól függően 160 vagy 180 mikrométer volt. Az optikai zóna mérete a dioptriától és az astigmia nagyságától függően 6 mm és 8 mm között változott. A ke-1. ábra. A Hansatom mikrokeratom (Chiron, Franciaország) készülék teljes tartozékaival látható zeléseket Hansatom mikrokeratommal (Chiron, Franciaor­szág) végeztük (/. ábra). A műtét előtti vizsgálat az alábbiakat foglalta magában: nyers és korrigált visus meghatározása, réslámpás és fun­­dusvizsgálat, szemnyomásmérés, Schirmer-teszt, cornea-to­­pographia, ultrahangos pachymetria. A LASlK-mütét menete Kezelés előtt minden beteg antibiotikumtartalmú szem­­cseppet, (Brulamycin - Biogal, Magyarország vagy Cilo­xan - Alcon, Forth Worth, USA) és érzéstelenítő szemcsep­­pet (Humacain - Human, Magyarország) kapott 3 alkalom­mal ötpercenként. A szemhéjat és a szemkörüli területet de­­zinficiáltuk és a műtéti területet steril öntapadó műanyag lappal izoláltuk úgy, hogy a szempillák is visszahajoljanak a szemhéjakra (a szempillák akadályozhatják a cornea­­lamella készítést, beszorulhatnak a motor és a szívógyűrű közé). A szemrésbe terpesztőt helyeztünk, temporalisan 2-3 helyen sugárirányban a corneát markerral bejelöltük, majd a limbus széléhez körkörösen úgynevezett szívógyű­rűt illesztettünk és nyomógombbal vagy lábpedállal bekap­csoltuk a vákuumot. Egy speciális műszerrel (a Hansatome tartozéka) ellenőriztük a szemnyomást. Ezután illesztettük a mikrokeratomot a szívógyűrűbe és lábpedállal működés­be hoztuk. Elkészítettük a lamellát, majd a vákuumot meg­szüntettük és óvatosan a mikrokeratomot a szívógyűrűvel együtt eltávolítottuk. A lamellát spatulával felhajtottuk, a stromát szárazra töröltük. Az excimer lézert a pupillára centráltuk és a beteg a villogó fényre fixált. Ezután hajtot­tuk végre Keratom II ArF (Schwind, Németország) vagy VISX 20/20 (Visx, USA) excimer lézer segítségével a kí­vánt stromalis fotoablatiót. Lézeres ablatio után a lamellát spatula segítségével, egy mozdulattal visszahajtottuk és a korábbi jelöléshez pozícionáltuk. A corneafelszínt és a la­mella alatti stromát BSS-oldattal (Alcon) öblítettük, hogy eltávolítsuk a maradék epithelsejteket és szövettörmeléke­ket. Nedves lamelláris tamponnal lesimítottuk a szaruhártya felszínét, hogy a lamella pontosan illeszkedjen. Enyhe nyo­mást is gyakoroltunk, ezzel ellenőrizve a lamella tapadását Hassan Ziad

Next

/
Oldalképek
Tartalom