Szemészet, 2002 (139. évfolyam, 1-4. szám)
2002-12-01 / 4. szám
Experimentális és patológiai vizsgálatok / Experimental and PATHOLOGIC EXAMINATIONS A párhuzamos látópályák élettana és kórélettana Benedek György Szegedi Tudományegyetem, Élettani Intézet A látópálya párhuzamos szerveződése mintegy 70 éve ismeretes. Bishop 1933-ban békák és nyulak látóidegrostjai között külön csoportokat figyelt meg vezetési sebességük alapján. Az azóta eltelt időben ismertté váltak a párhuzamos pályarendszerek élettani és anatómiai jellegzetességei. A macska-retinában három különböző ganglionsejtet találtak: az X-, Y- és W-sejtet. A főemlősök retinájában az úgynevezett parvocelluláris és magnocelluláris ganglionsejtek elkülönülése látszik. A két pályarendszer kéregalatti szinten elkülönül, a parvocelluláris és magnocelluláris neuronok a corpus geniculatum laterale parvo- és magnocelluláris területeihez, majd az elsődleges látómező különböző neuronjaihoz küldenek rostokat. A parvocelluláris rendszer a színlátásban, a magnocelluláris rendszer elsősorban a mozgáslátásban tölt be meghatározó szerepet. Lényegesen kevesebbet tudunk a két pályarendszer emberi magatartásban játszott szerepéről, valamint patofíziológiai folyamatokban történő részvételéről. Az elmúlt húsz évben számos közlemény jelent meg a két pályarendszer szelektív károsodásáról egyes szemészeti, neurológiai vagy pszichiátriai betegségben. Az előadás célja elsősorban az ezekre a betegségekre vonatkozó patofíziológiai hipotézisek elemzése és a legfrissebb kísérletes és irodalmi adatok bemutatása. Parallel visual pathways: Physiology and pathophysiology Benedek, György Dept, of Physiology, University of Szeged The parallel organisation of the visual pathways has been known for some 70 years. Bishop in 1933 made the first observations in frogs and rabbits, describing separate groups of optic nerve fibres according to their conduction velocity. The anatomical and physiological characteristics of the parallel pathways have since then been investigated and described. The feline retina has been found to contain three types of ganglion cells: the X-, Y-, and W-cells. The retina of the primates shows the separation of parvocellular and magnocellular ganglion cells. There is a separation of the two pathways at the subcortical level. Parvocellular and magnocellular neurons send fibres to the parvo- and megnocellular layers of the lateral geniculate body, respectively. The two pathways terminate in separate layers of the visual cortex, too. The parvocellular pathway plays a dominant role in colour vision, while magnocellular neurons dominate motion detection. Our knowledge is much more limited concerning the role of the two pathways in human behaviour or their participation in pathophysiological processes. Only research done in the last 20 years has yielded discoveries concerning the consequences of selective damage in the two visual systems in connection with ophthalmological, neurological or psychiatric diseases. The aim of this presentation is to summarise the pathophysiological hypotheses concerning these diseases, together with the most recent experimental and clinical data. 2002 augusztus 30.
