Szemészet, 2002 (139. évfolyam, 1-4. szám)
2002-12-01 / 4. szám
139. évfolyam (2002) Supplementum Phacoemulsificatio retrobulbaris vagy topikus anesztéziában? Baksa Edit, Horváth J., Őri Zs., Szabados E. 27. Vaszary Kolos Kórház, Esztergom Célkitűzés: Megvizsgáltuk, hogy mi a véleménye az anesztéziáról azon betegeknek, akiknél a phacoemulsificatióra az egyik szemen retrobulbaris, a másikon topikus anesztéziában került sor. Betegek és módszer: 52 beteg (29 nő, 23 férfi) esetében történt a phacoemulsificatio az első szemen retrobulbaris, a második szemen topikus, azaz cseppérzéstelenítésben. A második műtét után részletesen kikérdeztük a betegeket arról, hogy a kétféle érzéstelenítési módszer között milyen különbséget találtak. Eredmények: 38 beteg véleménye szerint a topikus anesztézia volt sokkal kellemesebb, 8 beteg találta hatásosabbnak a retrobulbaris anesztéziát, míg 6 beteg szerint a két módszer között nem volt lényeges különbség. Következtetés: Vizsgálatunk alapján megállapítottuk, hogy általában a topikus anesztézia mind a betegek, mind az operáló orvos számára kedvezőbb eljárás a retrobulbaris érzéstelenítéssel szemben. 28. Subtenon és cseppérzéstelenítés phacoemulsificatio során Gyenizse Zsuzsanna, Balázs K., Rodler A., Takács E., Vogt G., Kocsis É. MÁV Kórház, Budapest Az elmúlt évben a MÁV Kórház Szemészeti Osztályán phacoemulsificatio előtt az érzéstelenítés 3 módját alkalmaztuk: 59%-ban retrobulbaris, 21%-ban subtenon és 20%-ban cseppérzéstelenítést. Prospektiv tanulmányunkban az elmúlt 2 hónap 60 subtenon és 60 cseppérzéstelenítésben operált esetünk adatait hasonlítottuk össze. Vizsgáltuk a pre- és posztoperatív visus- és szemnyomás-értékeket, az intraoperativ nehézségeket és Holter-monitor segítségével elemeztük a betegek szívműködését. A páciensek 1-10-ig terjedő visual analógskálán értékelték az érzéstelenítés és a műtét alatti, ill. a posztoperatív fájdalmat; az operatőrök pedig a műtét kivitelezhetőségéről nyilatkoztak. Nem találtunk eltérést a két csoport között a visus és a tensio, valamint az intraoperativ komplikációk tekintetében. Subconjunctivalis suffusio subtenon érzéstelenítés során 76,6%-ban lépett fel, cseppérzéstelenítés során azonban egyetlen esetben sem fordult elő. A beavatkozás során sem bradycardia, sem más, az érzéstelenítéssel kapcsolatba hozható kardiológiai eltérés nem mutatkozott. Az érzéstelenítés, valamint a műtét közbeni fájdalom szubjektív megítélésében nem találtunk különbséget, de műtét után 1 órával átmeneti enyhe fájdalom a cseppérzéstelenítés után volt gyakoribb. Az operatőrök a műtét kivitelezhetősége vonatkozásában nem jeleztek különbséget a két érzéstelenítési forma között. Mind a subtenon, mind a cseppérzéstelenítés kielégítő anesztéziát biztosít a műtét során, de subtenon érzéstelenítés a műtét utáni fájdalmat hatásosabban csillapítja. Előadás-összefoglalók
