Szemészet, 2002 (139. évfolyam, 1-4. szám)

2002-12-01 / 4. szám

139. évfolyam (2002) maradandó hegeket hoz létre, amelyek mezopikus körülmé­nyek között a pupilla tágulása miatt ténylegesen elérik a pupilla területét. Ezért az RK után fellépett éjszakai veze­téssel kapcsolatos káprázási jelenséget a PRK-kezelés sem tudja megszüntetni, sőt átmenetileg a káprázási panaszok súlyosabbá válhatnak. Szintén ismeretes, hogy az RK megváltoztatja a cornea biomechanikai stabilitását,25,13,30 különösen akkor, ha a met­szések elérik a limbust (átvágják a stabilitást biztosító cir­cularis kollagénlamellákat). Ilyen esetekben a szaruhártya nem tud ellenállni a környezeti bárikus viszonyok változá­sának (a magassággal együtt járó légnyomáscsökkenés, vagy a búvárkodás alatti nyomásemelkedés), ezzel együtt a fénytörés is változhat. Az esetek többségében a hypermet­­ropia irányába eltolódó refrakciós változás következik be, amely általában nagyon zavarja a korábban myopiás fény­törési viszonyokhoz szokott beteget.16 Saját betegcsopor­tunkban egy személy gyakorolt extrém sportokat, kiváltva ezzel a refrakció hypermetropiás irányba történő időnkénti eltolódását. Ebben az esetben a súlyos subepithelialis ho­mályok a legjobb korrigált látóélesség csökkenését is okoz­ták. Ennél a személynél a másik szem PRK-kezelését nem végeztük el, annak ellenére, hogy ott is regresszív myopia alakult ki a korábbi RK-műtét után. Az eltelt 3 éves követé­si idő alatt a haze klinikailag sokat javult, azonban nem tűnt el teljesen. Hangsúlyozzuk, hogy a refrakciós instabili­tás nem a PRK, hanem a korábbi RK következménye volt a corneában bekövetkező biomechanikai változások miatt. Az RK utáni biomechanikai változásokról és a sérülésekkel kapcsolatos ellenállás csökkenésről Campos számolt be korábban.4 A 30 szemből 4 esetben (13,3%) észleltük a szemnyo­más átmeneti megemelkedését, amely a szteroidtartalmú szemcsepp használata miatt következhetett be. Minden esetben timolol maleát cseppentése és a szteroidcsepp fel­függesztése után a szemnyomás kompenzálttá vált. Megje­gyezzük, hogy a 20%-os érték nagyobb, mint primer PRK esetében az tapasztalható (8% körüli érték), azonban 2,4 Hgmm-es korrekciós faktort vezettünk be és a 21 Hgmm feletti IOP-értéket már kórosnak tekintettük.8,20 Az LTK után végzett PRK-műtét szintén képes volt a refrakciót az emmetropia irányába megváltoztatni. Az elért refrakciós változás alacsonyabb mértékű volt és nagyobb regressziós tendenciával párosult, mint az RK-val operált szemek esetében ezt tapasztaltuk. A PRK átlagosan +2,0 D- val volt képes csökkenteni a poszt-LTK regressziót. Három szem esetében a legjobb korrigált látóélesség 1 számmal csökkent; 2 szem kapcsán 2 számmal. Egyik betegnél sem alakult ki a legjobb korrigált látóélességet csökkentő cent­rális kiemelkedő, kerek szaruhártyahomály.24 Két betegnél lépett fel akut glaucomás roham a preoperatív kivizsgálás során rövid hatású cycloplegicum adását követően. Ennek okát úgy magyarázzuk, hogy a korábbi LTK hegei túlságo­san közel voltak a limbushoz és a limbusközeli, circularis lefutású kollagénlamellákban kialakuló hegek megváltoz­tathatták a csarnokzug anatómiáját. A glaucomás rohamra amúgy is hajlamos rövidebb bulbushosszúságú szemek zu­gi változása miatt még érzékenyebbé és hajlamosabbá vál­hatnak akut zárt zugú glaucoma kialakulására. Amennyiben a preoperatív kivizsgálás során ezekben a szemekben a szemnyomás emelekedését észleli a vizsgáló orvos, preven­tív YAG-lézeres iridotomiát kell végezni, vagyis az LTK-án átesett hypermetropiás szemek esetében nemcsak a pupilla­tágítás előtt, de a vizsgálat végén is meg kell mérni a szem­nyomás értékét. Korábbi glaucomás roham esetén kerülni kell a cycloplegicumok és a hosszan tartó szteroidtartalmú szemcsepp készítmények alkalmazását. Tudomásunk sze­rint a szemészeti irodalomban ez az első dokumentált glau­comás rohamról szóló beszámoló, amely valószínűleg a ko­rábbi LTK következtében alakult ki. További szemnyomás­­emelkedést a kezelt betegek körében nem észleltünk. A subepithelialis homályjelenség nem különbözött a pri­mer hypermetropiás PRK-esetektől. Mindhárom betegcso­portban a páciensek többsége káprázásról és éjszakai veze­tési problémáról számolt be a PRK-műtétek utáni korai posztoperatív időszakban (1-3 hónap), ezek a panaszok a követési időben jelentős javulást mutattak. Az irodalmi adatok szerint a holmium:YAG lézer csak kis dioptriaértékű hypermetropiás fénytörési hibák kezelé­sére alkalmas, jelentős regresszó, vagy akár teljes regresz­­szió is felléphet, a kollagénlamellák rugalmasságának visz­­szaállása miatt.1 Ezért a szerzők többsége a holmiurmYAG lézert nem primer hypermetropiás kezelések elvégzésére ajánlja, hanem pl. korábbi PRK-kezelések után fellépett enyhe hypermetropiás túlkorrekció (max. +1,5 D-ig) kezelésére,1,11,26 kompenzálására. Tapasztalatainkat összefoglalva: az RK után végzett PRK-műtéteket követően lassabb hámosodási időre, súlyo­sabb mértékű és lassabban felszívódó subepithelialis homá­lyokra, a legjobb korrigált látóélesség primer PRK-nál ta­pasztalthoz képest nagyobb mértékű csökkenésére kell szá­mítani. A szaruhártya megváltozott biomechanikai stabilitá­sa következtében a bárikus viszonyok megváltozása miatt a refrakció ingadozása sem zárható ki az esetek egy részé­ben. Az LTK után végzett hypermetropiás szemekben ügyel­ni kell a megváltozott csarnokzugi anatómia miatt a pupil­latágítás következtében kialakuló akut glaucomás rohamra, ezért a szemnyomást minden esetben ellenőrizni kell a pre­operatív kivizsgálás végén. A posztoperatív káprázási pana­szok, az éjszakai vezetéssel kapcsolatos problémák lehető­ségére fel kell hívni a páciensek figyelmét. Mind az RK utáni, mind a LTK utáni reziduális fénytö­rési hibák excimer lézeres kezelése kapcsán a sebészeti be­avatkozás technikailag nehezebb (hegmegnyílás veszélye, LTK után a nagyobb mértékben tapadó hám miatt hámszi­get maradhat a cornea felszínén, amely egyenetlen fotoablációt eredményez), mint primer excimer lézeres be­avatkozások kapcsán. A preoperatív betegfelvilágosítás döntő jelentőségű a beteg elvárásai és az elérhető eredmé­nyek összehangolása érdekében. Köszönetnyilvánítás A közlemény a T037452 számú OTKA pályázat támogatásával készült. A FOTOREFRAKTÍV KERATECTOMIA SZEREPE A RADIÁLIS KERATOTOMIA UTÁN...

Next

/
Oldalképek
Tartalom