Szemészet, 2002 (139. évfolyam, 1-4. szám)

2002-12-01 / 4. szám

139. évfolyam (2002) 239 Anyag és módszerek A kísérletek a Semmelweis Egyetem I. sz. Szemészeti Klinikáján történtek. A kísérletek lebonyolítása és az álla­tok tartása megfelelt a nemzetközi szabályoknak (NIH, No. 85-23, 1985), a kísérleti protokollt a Semmelweis Egyetem Etikai Bizottsága jóváhagyta. A kísérleteket kilenc darab, egyéves szürke nyúl mind­két szemén (18 szem) végeztük. A műtétek általános anesz­téziában történtek, melyet intramuszkuláris xylazine (5 mg/kg) és ketamine hydrochlorid (50 mg/kg) alkalmazásá­val értünk el. Az RK-t operációs mikroszkóp alatt, gyé­mántkés segítségével hajtottuk végre. Nyolc szabályosan elrendezett, a legmélyebb stromarétegekig terjedő bemet­szést ejtettünk a szaruhártyán, 3 mm átmérőjű centrális op­tikai zónát szabadon hagyva. Két héttel később a szemeken excimer lézerkezelést végeztünk Aesculap-Meditec MEL60 193-nm ArF excimer lézerkészülékkel (energiasűrűség: 250 mJ/cm2, ismétlési frekvencia: 20 Hz). A központi 6 mm át­mérőjű területről hokikéssel lekapartuk a hámot, majd elvé­geztük a PRK-kezelést 54 pm mélységben (-6,0 D-s kor­rekciónak megfelelően), 6 mm átmérőjű, saját készítésű pa­pírmaszkon keresztül. Három nyúl 1-1 szemén nem történt lézerkezelés, ezek kontrollként szolgáltak. Három-három állatot az RK-t követő 3, 4, illetve 6 hét elteltével (vagyis PRK után 1, 2, illetve 4 héttel) túlaltattunk, mindhárom csoportba 1-1 kontroll szem került. A corneákat eltávolítot­­tuk, a belőlük készített metszeteket hematoxilin-eozinnal festettük és fénymikroszkóp alatt vizsgáltuk. Az egyik corneából, melyen jelentős elváltozásokat találtunk, készí­tett néhány metszetet PAS-sal is megfestettünk. Eredmények PRK után 1 héttel (RK után 3 héttel) (1. ábra) a lézerke­zelés helyén, az RK-bemetszések hegei között egyenetlen, megvastagodott epitheliumot észleltünk. A kezelt területen az epithelium alapja szabálytalan és a bazális hámsejtek magjai kerekebbek, mint a nem kezelt részeken. A subepi­thelialis stroma egyes részeken gazdag fibrocytában, más­hol kifejezetten sejtmentes (1. a-c. ábra). A PRK-kezelés régiójában, a radiális bemetszéseknek a lézerkezelés terüle­tére benyúló része alatt abnormális, többrétegű endotheliu­­mot találtunk. Az egyik corneában. ahol az endothelium különösen vastag, az excimer lézerrel kezelt terület alatt a szomszédos stromalamellák között rések megjelenése és a stroma kiszélesedése, vagyis stroma-oedema észlelhető; a műtéti terület szélein túl viszont a stroma vastagsága nor­mális (1. a., d. ábra). Ebből a szaruhártyából néhány met­szetet PAS-festéssel is megfestettünk, és nem találtunk PAS-pozitív anyagot az endothelsejtek körül. Az egyik corneában levált epitheliumból képződött nyúlvány áll ki a felszínből, amelyet két párhuzamos, többrétegű sejtoszlop alkot, melyek egyesülnek a végüknél néhány metszetben. Ezeknek a nyúlványoknak az alapjánál subepithelialisan szemcsés, sötéten festődő extracelluláris anyag lerakódása észlelhető. Két héttel a PRK után (4 héttel az RK után) a lézer kera­­tectomia területén az enyhén egyenetlen epithelium vastag­sága csaknem normális. A subepithelialis stromát meg­növekedett számú keratocyta népesítette be. Az endotheli­um részben normális a PRK-kezelés területén, de különbö­ző hosszúságú szakaszokon egy vagy több réteg oedemás sejtsorból áll. Ezen területek felett stroma-oedema látható. Az egyik szaruhártyában egy RK-bemetszés mellett levált epitheliumból álló nyúlványt találtunk (hasonlót az előző 2. ábra. Szaruhártyából készült metszet (H-E), 2 héttel a PRK (4 héttel az RK) után. A levált epithelium redőt képez egy radiális bemetszés szomszédságában. A hám alapja és a subepithelialis stroma között a levált epithelium mindkét végénél szemcsés extracelluláris anyag látható (nyíl). A bazális hámsejtekben intracelluláris oedema jelei észlelhetők (nyílhegyek). A jelölés 10 pm-t jelent. Excimer lézeres keratectomia hatása radiális keratotomián átesett nyúlcorneán

Next

/
Oldalképek
Tartalom