Szemészet, 2002 (139. évfolyam, 1-4. szám)

2002-12-01 / 4. szám

139. évfolyam (2002)

ш

233

Eredmények

A fenti időszakban 5 beteg 5 aphakiás szemén végeztünk másodlagosan összehajtható hátsó csarnoki műlencse beültetést a fenti módszerrel. A betegek és a szemek adatait az 1. táblázat tartalmazza, ezért az alábbiakban csak a legfontosabbakat emeljük ki.

A műtétek összes mozzanatát el lehetett végezni a két segédnyíláson, illetve az egyik segédnyílás meghosszabbítása által nyert cornealis alagútseben keresztül. Intraoperativ szövődmény nem jelentkezett. Egy esetben (I. táblázat, 5. eset) finoman excentrikus lett a műlencse elhelyezkedése, a többi esetben centrális, és síkban minden esetben hibátlan állású.

A követési időszakban a műlencsék helyzete nem változott, szövődményt nem tapasztaltunk. A szemüveggel korrigált látásélesség a legutolsó ellenőrzéskor minden szemen elérte a műtét előtti, aphakiás korrekcióval nyert értéket. A cornea postoperativ astigmiájának abszolút értéke a praeoperativ értékhez képest 1 D-nál kisebb változást mutatott minden esetben.

Megbeszélés

A keskeny behatolási kapun végzett lencseműtétek ismert előnyeit használtuk ki fenti eseteinkben: összehajtható hátsó csarnoki műlencsét ültettünk be másodlagosan olyan aphakiás szemekbe, amelyekben nem állt rendelkezésre támasztékként felhasználható hátsó tok.

Felvetődik a kérdés, hogy támasztékként használható lencsetok hiányában transscleralis varratokkal a sulcus ciliarisban rögzített összehajtható hátsó csarnoki műlencse megfelelően stabil és biztonságos-e. Ezzel kapcsolatban a következő két tényezőt tartjuk a legfontosabbnak. Az egyik az, hogy az összehajtható hátsó csarnoki műlencse beültetése esetén is pontosan tegyünk eleget azoknak a követelményeknek, amiknek a rigid lencse beültetésekor eleget kell tenni. A műlencse beültetését és elhelyezkedését zavaró összes akadályt alaposan távolítsuk el, a vitrectomia a pupilla területén kívül az iris síkja mögötti területekre is terjedjen ki.18 A transscleralis varratok behelyezésénél a normotoniás, zárt bulbus melletti, megfelelő síkban vezetett, ab externo behatolást tartják célravezetőnek.1,17,21 A varratok behatolási helyének megválasztásánál vegyük figyelembe, hogy a sulcus ciliaris a vertikális meridiánban 0,8-0,9 mm-rel, a horizontális meridiánban 0,4-0,5 mm-rel van a limbus mögött.3,4 Gondoskodjunk a polypropylen rögzítő varratok csomójának elrejtéséről.11,16,19 A másik szempont, amit fontosnak tartunk az összehajtható hátsó csarnoki műlencse transscleralis fixációjával kapcsolatban, hogy milyen műlencsét válasszunk. Mivel speciálisan ilyen célra gyártott, a haptikán a varrat rögzítésére szolgáló fokkal bíró összehajtható műlencséről nincs tudomásunk, az irodalmi adatokon13,14,15 túl a saját meggondolásainkat vettünk figyelembe. Saját szempontjaink azok voltak a műlencse megválasztásánál, hogy az összehajtható műlencse „viszonylag rigid” legyen, optikai részének átmérője ne legyen „túl kicsi”,6 teljes átmérője alapján alkalmas legyen arra, hogy megtámaszkodjék a sulcus ciliarisban,3,17 és lehetőleg ne szilikonból legyen. Ezen szempontok figyelembevételével olyan 3 darabból álló, hydrophil, ill. hydrophob acrylát optikájú, PMMA haptikájú, 12,5, ill. 13 mm-es teljes átmérőjű összehajtható hátsó csarnoki műlencséket választottunk, amelyek optikájának 6 mm-es az átmérője, és az optika/haptika dőlésszöge 10°.

Fent ismertetett műtéteink során azt tapasztaltuk, hogy a 3,5-4 mm-es behatolási kapun át el lehetett végezni a műtétek összes mozzanatát az alapos elülső vitrectomiától kezdve a lencse beültetésen keresztül a pupilloplasztikáig, irisvarratok behelyezéséig. Mivel a merev hátsó csarnoki műlencse másodlagos beültetéséhez szükséges kb. 7 mm-es sebet rövid alagútsebbel ki lehetett váltani az összehajtható lencse alkalmazása miatt, a műtét biztonságosabbá és rövidebbé vált, a műtét utáni rehabilitáció meggyorsult. Ezzel természetesen nem vagyunk védve minden olyan szövődmény bekövetkeztével szemben, amely a merev hátsó csarnoki műlencsék másodlagos beültetésekor felléphet - pld. intraoperativ vérzés a transscleralis varratok behelyezésénél, a műlencse decentrációja, megbillenése, retinaleválás, a polypropylen varrat okozta erosio, vagy a varrat elégtelensége6,8,11,16 Olyan jelenségeket azonban, amelyek a merevvel szemben az összehajtható műlencsék alkalmazásának hátrányára utaltak volna, nem tapasztaltunk, a megfigyelési idő alatt a műlencsék helyzete stabil maradt. Amennyiben a további tapasztalatok alapján tere marad az összehajtható hátsó csarnoki műlencsék transscleralis varrattal történő beültetésének az aphakiás állapot korrekciójában, akkor az egyidejűleg esetleg fennálló nagy astigmia esetén torikus összehajtható hátsó csarnoki műlencsével az astigmia is korrigálható lehetne.

Eseteink kedvező kimenetele alapján úgy gondoljuk, hogy összehajtható hátsó csarnoki műlencsék transscleralis varrattal történő rögzítésre is alkalmasak.

Irodalom

1. Althaus C., Sundmacher R.: Transscleral suture fixation of posterior chamber inraocular lenses through the ciliary sulcus: endoscopic comparison of different suture techniques. Ger J Ophthalmol 1, 117- 121 (1992).

2. Bíró Zs., Cseke /., Szalczer L: Hátsócsamok műlencse szulkuszvarrattal történő szekunder implantációja. Szemészet 131, 97-100 (1994).

3. Davis R.M., Campbell D.M., Jacoby B.G.: Ciliary sulcus anatomical dimensions. Cornea 10, 244-248 (1991).

4. Duffey R.J., Holland E.J., Agapitos P.J.: Anatomic study of transsclerally sutured intraocular lens implantation. Am J Ophthalmol 108, 300-309 (1989).

5. Hannush S.B.: Sutured posterior chamber intraocular lenses: indication and procedure. Curr Opin Ophthalmol 11, 233-240 (2000).

6. Hayashi K., Hayashi H., Nakao F.: Intra-ocular lens tilt and decentration, anterior chamber depth, and refractive error after transscleral suture fixation surgery. Ophthalmology 106, 878-882 (1999).

7. Helal M„ El Sayad F., ElsherifZ.: Transscleral fixation of posterior chamber intraocular lenses in the absence of capsular support. J Cataract Refract Surg 22, 347-351 (1996).

8. Holland E.J., Daya S.M., Evangelista A.: Penetrating keratoplasty and transscleral fixation of posterior chamber lens. Am J Ophthalmol 114, 182-187 (1992).

9. Herényi A.: Keratoplasztika aphakiás és pseudophakiás bullosus keratopathia eseteiben. Szemészet 131, 129-134 (1994).

Összehajtható hátsó csarnoki műlencse toktámaszték nélküli másodlagos beültetése