Szemészet, 2002 (139. évfolyam, 1-4. szám)
2002-09-01 / 3. szám
139. évfolyam (2002) Betegeinknél előfordult erőteljes szemhéjzárás, apró szem- és fejmozgások a műtét közben, különösen a sclera diatermiája, a sclerotomiás sebek elkészítése, a conjunctivasebek zárása és a nasalis oldalon való sebészi manipuláció közben. A fájdalomérzet csillapításához a szemet beidegző fájdalomérző idegrostokat kell blokkolni. A szemgolyó fájdalom-érzékelését a ciliaris ganglion hosszú, szenzoros ága látja el. Ezek a rostok keresztülfutnak a ganglionon, és biztosítják a cornea, az iris és a sugártest idegellátását. Tapasztalataink azt mutatták, hogy a cseppérzéstelenítés egyáltalán nem volt hatásos azokban az esetekben, amikor az extraocularis izmokat is érintettük a műtét során - óriás retinaszakadás, súlyos gyulladás (endophthalmitis) vagy trauma. Az intraocularis manipulációk általában nem okoztak kényelmetlenséget a cseppérzéstelenítésben operált betegek számára. Mindegyik beteg panaszkodott valamelyes diszkomfortérzésről a műtétek szinte valamennyi fázisában. A legkellemetlenebbnek a sclera diatermiáját, a sclerotomiát, a conjunctiva seb zárását érezték és a nasalis oldalon való sebészi manipulációt. Két beteg kiegészítő sub-Tenon érzéstelenítést igényelt. Ha az egyéb lokális érzéstelenítési módok helyett a cseppérzéstelenítést kívánjuk választani, körültekintő betegválogatásra van szükség, amelyet már a beteggel való első beszélgetésnél el kell kezdenünk. Az aggódó, vagy rosszul kooperáló beteg rossza alany a módszerre. Azok a páciensek, akiknél kiterjedt a műtéti beavatkozás, cerclage szükséges; valamint az idősebb, relatíve rosszul beállított diabeteses betegek nem alkalmasak a cseppérzéstelenítésre, mert nagy mennyiségű szedatívumot és narkotikumot igényelnek, ami emeli a szisztémás szövődmények kockázatát. Az akaratlan szemmozgások problémát jelenthetnek, különösen a maculasebészetben. Önzáró sebek készítése nem kivitelezhető, mivel a vékonyabb eszközök nem alkalmasak a bulbus helyben tartására. A cseppérzéstelenítés kiküszöböli a véletlen bulbusperforáció, a retrobulbaris haematoma, a látóideg-sérülés és a kifejezett conjunctiva-chemosis veszélyét. A cseppérzéstelenítés, úgy tűnik, megfelelő analgéziát biztosít rövid műtéteknél, leginkább akkor, ha nincs operálandó maculaeltérés. Az anesztézia hatása gyorsan lecseng a műtét után, nem gátolja a pislogást, nem blokkolja a látóideg rostjait, és szabadok maradnak a szemmozgások. A betegek képesek eleget tenni a sebész utasításainak és a szemmozgások nem jelentenek minden esetben problémát, mert a sebész a bulbust helyben tudja tartani az intraocularis műszerekkel. A beteggel való műtét közbeni kommunikáció elengedhetetlen a cseppérzéstelenítés sikeréhez. Az olyan intraocularis beavatkozások, mint a retina endolézeres kezelése, a perflorocarbon insufflatio és a folyadék-gáz csere kivitelezhető akinesia nélkül. Ugyanakkor a beteg mélyebb szedálásához a műtőben szükség van altatógépre és speciális személyzetre is. Összefoglalva, előzetes tanulmányunk tapasztalatai azt mutatják, hogy a cseppérzéstelenítéssel elkerülhető a véletlen bulbusperforáció, a retrobulbaris haematoma és a túlságosan elhúzódó akinesia kockázata. Kiterjedt beavatkozás, az extraocularis izmok manipulálása esetén a módszer nem alkalmazandó. Az epiretinalis membrán peeling és a macula sebészeti eljárások elvileg elvégezhetők cseppérzéstelenítésben, hiszen a betegnek a finom intraocularis manőverek alig okoznak diszkómfortérzést. Elsődleges szempont azonban, hogy megakadályozzuk az akaratlan szemmozgások következtében kialakuló retinasérüléseket. Megfelelő betegválogatással a cseppérzéstelenítés alternatívája lehet a retrobulbaris vagy peribulbaris anesztéziának háromkapus pars plana vitrectomia esetén, azonban széleskörű elterjedését nem tartjuk valószínűnek. Irodalom 1. Patel B.K.C., Burns T.A., Crandall A.: A comparison of topical and retrobulbar anaesthesia for cataract surgery. Ophthalmology 103, 1196-1203 (1996). 2. Demediuk O.M., Dhaliwal R.S., Papwoth D.P.: A comparison of peribulbar and retrobulbar anaesthesia for vitreoretinal surgical procedures. Arch Ophthalmol 113, 908-913 (1995). 3. Benedetti S„ Agostini A.: Peribulbar anaesthesia in vitreoretinal surgery. Retina 14, 277-280 (1994). 4. Yepez J-, Yepez J.C., Arevaldo J.F.: Topical anesthesia in posterior vitrectomy. Retina 20, 41-45 (2000). 5. Brücker A.J., Saran B.R., Maguire A.M.: Perilimbal anaesthesia for pars plana vitrectomy. Am J Ophthalmol 117, 599-602 (1994). 6. Sharma T, Gopal J., Parikle S.: Parabulbar anaesthesia for primary vitreoretinal surgery. Ophthalmology 104, 425-428 (1997). 7. Roman S.J., Chong Sit D.A., Boureau C.M.: Sub-Tenon’s anaesthesia: an efficient and safe technique. Br J Ophthalmol 81, 613-616 (1997). 8. Friedberg M.A., Spellman F.A., Pilkerton A.R.: An altemetive technique of local anaesthesia for vitreoretinal surgery. Arch Ophthalmol 109, 1615-1616(1991).. 9. Green S.N., Yarian DL, Masciulli L, LeffS.R.: Office repair of retinal detachment using a Lincoff temporary balloon buckle. Ophthalmology 103, 1804-1810(1996). A szerző levelezési címe: Dr. Bereczki Árpád Semmelweis Egyetem, I. Szemészeti Klinika 1083 Budapest, Tömő u. 25-29. Cseppérzéstelenítésben végzett pars plana vitrectomia
