Szemészet, 2001 (138. évfolyam, 1-4. szám)
2001-06-01 / 2. szám
90 Szemészet Megbeszélés A gyermekkori szemsérülések epidemiológiáját vizsgálva a betegek kor és nem szerinti megoszlását, a sérülést okozó tárgyat, a sérülés helyszínét, valamint a sérülés típusát kell figyelembe vennünk.3,7-9 A Wills Szemészeti Kórház7 fekvőbetegek adatait bemutató közleményében a 6-14 év között lévő gyerekek számát találták legnagyobbnak. Koval és mtsaf a 6-10 év közöttieket tartják a leginkább veszélyeztetett csoportnak. Saját anyagunkban az esetgyakoriság 3 és 12 éves kor között a legnagyobb. A nemek szerinti megoszlás a fiúk fokozott prevalenciáját mutatja, ez megegyezik Szalay és Korchmáros adataival.12 A szocializációnak ebben meghatározó szerepe van. A Cascairo és mtsai3 által vizsgált 504 páciens közül 72,4% fiú, 27,6% pedig leány. Alfaro és mtsai1 30 perforáló szemsérülést szenvedett gyermek adatait összegezve 73% fiút és 27% lányt regisztráltak. A fiú-lány arány a különböző tanulmányok adatait összegezve 1,9:1 és 3,5:1 között mozog.1,3,7-9 Az általunk kezelt 72 gyermek közül 47 (65 %) volt fiú és 25 (35 %) leány, ami 1,9:1 aránynak felel meg. A gyerekek legtöbbször otthon szenvednek balesetet. Különösen veszélyeztetettek ebből a szempontból a csecsemők és a 6 éven aluliak. Koval és mtsai8 szerint ez a korosztály 73%-ban sérül meg otthon, míg az iskoláskorúnkat 31%-ban éri otthon baleset. A mi betegeink 73%-a szenvedett otthon balesetet, felvetődik tehát a szülői felelősség kérdése. A gyerekek játék közben sérülnek leggyakrabban.8,12 Betegeink közül csak 8 gyermek sérülése keletkezett bizonyíthatóan nem játéktevékenység kapcsán. A 8 esetből 1 közlekedési baleset, 1 bűncselekmény, 1 utcai baleset (kutyaharapás), 5 pedig háztartási munka közben történt. Anyagunkban az éles tárgy, szilánk által okozott sérülések vezetnek, harmadik helyen a játéktárgyak állnak, habár a felosztás nemegyszer mesterkélt. Elgondolkodtató, hogy 6 (8,5%) esetben fegyverlövedék volt a sérülés okozója. A magyar viszonyokhoz mérten ez aggasztó. Cascairo és mtsi,3 valamint Nelson és mtsf’9 vezető sérüléstípusként említik a sportsérüléseket.3,7,8'9 Az általunk feldolgozott 72 kortörténet között egyetlen sportsérülés sem volt. Utóbbi megfigyelés mutatja a legjelentősebb eltérést a nemzetközi adatoktól. Az okokat csak találgatni lehet. A sérüléstípusok között vezetnek a penetráló sérülések. Irodalmi adatok szerint a gyermekek súlyos szemsérülésének 30-40%-át teszik ki.3,7,9 Anyagunkban a penetráló sérülések aránya 77%. A jelentős különbség oka valószínűleg szintén a sportsérülések hiányában keresendő, melyek nagy része contusio típusú trauma.3,7 Azok a betegeink, akiknél a hátsó szegmentum is sérült, rosszabb funkcióval gyógyultak. Vitrectomiára került betegeink — K.H. és S.I. kivételével - kiterjedt, penetráló, hátsó szegmentumot is érintő sérülést szenvedtek, anatómiai rekonstrukcióra sem volt mód. Teljes a szakmai egyetértés abban, hogy a gyermekkori szemsérülések túlnyomó része megelőzhető volna .1,3,5,7,9,10,12,13 д2 anamnézisekből kiderült, a gyerekek többnyire magányosan eltöltött játékóráik alatt szenvedtek balesetet. A szülő felelőssége az, hogy a gyermek környezetéből a veszélyes tárgyakat minél körültekintőbben eltávolítsa. Szemészek, gyermekorvosok fontos feladata információval, tanácsokkal segédkezni egy biztonságosabb környezet kialakításában. Ha játékszer okoz sérülést, és a kortörténetből úgy tűnik, a tárgy formája, anyaga veszélyes, érdemes a gyártónak vagy az Országos Fogyasztóvédelmi Felügyeletnek jelenteni az esetet.7 Irodalom 1. Alfaro D.V., Chaudhry N.A., Walonker A.F., Runyan T, Saito K, Liggett P.E.: Penetrating eye injuries in childhood. Retina 14(3), 201-205 (1994). 2. Alfaro D.V., Roth D., Liggett P.E.: Posttraumatic endophtalmitis. Causative organisms, treatment, and prevention. Retina; 14(3), 206- 211 (1994). 3. Cascairo M.A., Mazow M.L., Prager T.C.: Pediatric ocular trauma: a retrospectiv survey. J-Pediatr-Ophtalmol-Strabismus Seo-Oct 31(5), 312-317 (1994). 4. Crawford J.S., Morin J.D.: The eye in childhood, Trauma, Grune & Stratton, 1983; pp. 349-359. 5. Crawford J.S., Morin J.D.: The eye in childhood, Preventive Ophtalmology, Grune & Stratton, 1983; pp. 581-588. 6. Dana M.R., Schaumberg D.A., Moyes A.L., Laibson P.R., Holland E.J., Sugar A, Sugar J.: Outcome of penetrating keratoplasty after ocular trauma in children. Arch-Ophtalmol 113(12), 1503-1507 (1995). 7. Grin T.R., Nelson L.B., Jeffers J.B.: Eye Injuries in Childhood. Pediatrics 80, 13-17 (1987). 8. Koval R., Teller J., Belkin M., Römern M.. Yanko L., Savir H.: The Israeli Ocular Injuries Study - a nationwide collaborative study. Arch Ophtalmol 106, 776-780 (1988). 9. Nelson L.B., Thomas W.W., Jeffers J.B.: Eye injuries in childhood: demography, etiology, and prevention. Ophtalmology 91, 1269-1277 (1984). 10. Shingleton B.J., Hersh P.S., Kenyon K.R.: Eye trauma, Mosby-Year Book, 1991; pp. 55-59. 11. Strendberg P, de Juan E., Michals R.G., Auer C.: Multivariate analysis of prognostic factors in penetrating eye injuries. Am J Ophtalmol 98. 467-472 (1984). 12. Szalay E., Korchmáros I.: Gyermekkori áthatoló szemsérülések hét évi beteganyagunkban. Szemészet 113, 81-96 (1976). 13. Kuhn F, Mester V, Berta A., Morris R.: Epidemiology of serious ocular trauma: The United States Eye injury Registry (USEIR) and the Hungarian Eye Injury Registry (HEIR). Der Ophtalmologe 95, 332-343 (1998). 14. Kuhn F, Morris R., Witherspoon C.D., Kovács В.: Súlyos szemsérülések epidemiológiája: United States Eye Injury Registry. Szemészet 128, 115-119 (1992). 15. Kuhn F., Mester V, Kovács В.: A szemészeti traumatológia nemzetközileg standardizált terminológiája: BETT. Szemészet 135, 223-227 (1998). A szerző levelezési címe: Domsa Patrícia Semmelweis Egyetem, I. Szemészeti Klinika 1083 Budapest, Tömő u. 25-29. e-mail: patriciadomsa@hotmail.com Domsa Patrícia
