Szemészet, 2001 (138. évfolyam, 1-4. szám)
2001-09-01 / 3. szám
138. évfolyam (2001) 125 2. táblázat. Intraoperativ komplikációk megoszlása a két műtéti csoportban Intraoperativ ECCE csoport PHACO csoport Összes komplikációk (No = 43) (No = 41) (No = 84) Sikertelen continuous curvilinear capsulorhexis — 5 (12%) 5 (6%) Hátsótok-szakadás 5 (12%) 3 (7%) 8 (10%) Zonulolysis 3 (7%) 3 (7%) 6 (7%) „Dropped nucleus”-3 (7%) 3 (4%) Primer hátsótok-meg vastagodás 9 (21%) 11 (27%) 20 (24%) 3. táblázat. Posztoperatív komplikációk megoszlása a két műtéti csoportban Posztoperatív ECCE csoport PHACO csoport Összesen komplikációk (No = 43) (No = 41) (No = 84) Nd-YAG capsulotomia 5 (12%) 3 (7%) 8 (10%) Tensio-emelkedés 3 (7%) 4 (10%) 7 (8%) Ablatio 2 (5%) 5 (12%) 7 (8%) Fibrines iritis 2 (5%) 4 (10%) 6 (7%) Hyphaema 2 (5%) 2 (5%) 4 (5%) Keratopathia bullosa 1 (2%)-1 (1%) Cystoid macula-oedemaEndophthalmitis— követő üvegtesti vérzés (7%) és uveitis (5%). A két csoport közti különbségeket az 1. táblázatban foglaltuk össze. Negyvenöt szemen (54%) a szürkehályog-műtétet megelőzően több mint egy (2 vagy 3) üvegtesti műtét (korábbi PPV, SF6-gáz beadása, szilikonolaj beadása vagy eltávolítása stb.) történt. Az intraoperativ komplikációkat a 2. táblázat, míg a posztoperatív komplikációkat a 3. táblázat tartalmazza. Az intraoperativ komplikációk közül leggyakrabban (20 szem=24%) a hátsó tok primer megvastagodásával találkoztunk, hátsótok-sérülés 8 esetben (10%), „dropped nucleus” a phacoemulsificatiós technika tanulási periódusa alatt 3 esetben (4%) fordult elő. Öt sikertelen capsulorhexis közül háromnál manuális technikára tértünk át. Három esetben alakult ki zonulolysis, tokfeszítő gyűrűt ezekben az esetekben nem alkalmaztunk. Betegeink között valamivel gyakrabban fordult elő intraoperativ komplikáció, mint ahogy azt Grusha és munkatársai tapasztalták.7 Sem az intraoperativ, sem a posztoperatív komplikációk gyakoriságában nem volt szignifikáns különbség az ECCE és a PHACO csoportok között. Az ECCE csoportban valamennyi beültetett lencse PMMA lencse, míg a PHACO csoportban 6 esetben (15%) összehajtható (acryl vagy HEMA alapanyagú), 29 esetben (71%) PMMA lencsét (28 PC-IOL, 1 AC-IOL) használtunk. Szilikon alapanyagú lencsét vitrektomizált szemeken 4. táblázat. A beültetett műlencsék fajtái a két műtéti csoportban IOL típusa és helye ECCE csoport (No = 43) PHACO csoport (No = 41) PMMA hátsó csarnok műlencse 27 (63%) 28 (68%) PMMA elülső csarnok műlencse 3 (7%) 1 (2%) HYDROVIEW-1 (2%) ACRYSOF-5 (12%) IOL nem volt 13 (30%) 6(15%) ellenjavallt beültetni, az esetleg előforduló későbbi komplikációk, újabb műtét, szilikonolaj-beültetés miatt. Törekedtünk hátsócsarnoki műlencse beültetésére a lencsetokba, ha erre nem volt lehetőség, akkor a sulcus ciliarisba, de transscleralis fixálást egyetlen esetben sem alkalmaztunk. A műlencsék fajtáit és a beültetés helyét a 4. táblázat mutatja. A betegek műtét előtti látásélességét és a műtét utáni 6. héten a korrigált legjobb látásélességet az 5. táblázat foglalja öszsze. A 6. posztoperatív héten a legjobb korrigált látásélesség ujjolvasás és 1,0 között váltakozott. Az egész beteganyagban a látásélesség javult, illetve változatlan maradt (két Snellen-értéknél kisebb volt a változás) az esetek 95 %ában. A javult esetek száma kismértékben (p=0,05) nagyobb volt a PHACO csoportban. 5. táblázat. A 6. posztoperatív héten a korrigált legjobb látásélesség alapján a látásélesség változása a két műtéti csoportban Korrigált legjobb látásélesség-változás ECCE csoport (No = 43) PHACO csoport (No = 41) Szignifikancia (P) Összesen (No = 84) Javult 26 (60%) 34 (83%) 0,05 60 (71%) Változatlan 14 (33%) 6(15%) 0,05 20 (24%) Romlott 3 (7%) 1 (2%) n.s. 4 (5%) Vitrektomizált szemeken végzett szürkehályog-mütét eredményei
