Szemészet, 2001 (138. évfolyam, 1-4. szám)

2001-06-01 / 2. szám

Szemészet 138. évfolyam (2001) 105 A Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Klinikájának (igazgató: Kolozsvári Lajos egyetemi tanár)1 és a Semmelweis Egyetem Központi Könyvtárának (igazgató: Vasas Lívia)2 közleménye Szemészeti elektronikus könyvtár Szabó Enikő,1 Vasas Lívia2 Összefoglalás: Az orvostudományi információk, ezen belül a szemészet Interneten való feltérképezésére vállalkoztunk. Az elektronikus könyvtárak, szemészeti elektronikus források nagymértékben hozzájárulnak a kutatás, gyógyítás sikeréhez. Nagy előnyük, hogy az intézeti gépeken is hozzáférhetőek. Már nemcsak a közlemények kivonata az, amit a használók meg tudnak nézni, hanem a teljes szövegű adatbázisok segítségével a teljes cikket is, kézikönyvek teljes szöveggel hozzáférhetők az Internet közvetítésével. Emellett olyan publikációs segédeszközök vannak, amelyek megkönnyítik, hatékonnyá teszik a tudományos eredmények közötti tallózást, publikálást. Ehhez kíván segítséget nyújtani a külföldi és a hazai szemészeti Internet címek közreadásával cikkünk. Kulcsszavak: Internet, szemészet, ophthalmology, elektronikás források, szakfolyóirat OPHTHALMOLOGIC ELECTRONIC LIBRARY Summary: We undertook the task to map the Internet for medical information, within this for ophthalmologic information. The electronic libraries, the ophthamological electronic sources helped a lot in the research and in the success of the healing. It is a great advantage of theirs that they are accessible on the institute’s computers. With the help of the Internet books, articles, whole data bases are easy to access for the users. Moreover there are publication aids which help to glean amongst the academic results, and to publish. Out present article would like to help in this with issuing the most foreign and inland web sites. Keywords: Internet, ophthalmology, electronic resources, learned journal Az Internet használata az egyetemeken újabb szakaszhoz ért. A gyógyításra, oktatásra, kutatásra való felkészüléshez nagy segítséget nyújt az elektronikus kommunikáció elter­jedése, mivel gyors, korszerű tájékoztatást ad az orvostudo­mány minden területén. Az egyetemi könyvtárak az elektronikus szakinformáció terjesztésében élenjáró szerepet vállaltak. Az Index Medicus számítógépes változata, a Medline volt az első az orvosi egyetemeken, mintegy 10 éve. Azóta folyamatos fej­lődés tapasztalható az elektronikus források tartalmi és for­mai megjelenésében. Időközben a hagyományos könyvtári szolgáltatások megváltoztak, a kölcsönzés és a könyvtári olvasótermek használata helyett az orvosi szobában, saját számítógépen lehet hozzáférni a legkorszerűbb bibliográfiai és teljes szö­vegű adatbázisokhoz. Egyre több és több, pillanatok alatt elérhető orvostudományi információ található a hálózaton. Szinte az összes külföldi folyóiratnak van elektronikus változata, amelyek sokkal hamarabb olvashatók, mint a leggyorsabb Current Contents szolgáltatás adatai. A Szemészet folyóirat 1998/135. számának 142-144. ol­dalán olvashattunk a Szemészet az Interneten címmel összefoglaló tanulmányt.1 A jelen cikkünkkel arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy az eltelt két év alatt mennyi vál­tozás, fejlődés történt a szemészet feltérképezése, szakmai szolgáltatása, az információ szabad áramlása területén, to­vábbá hogy milyen fontos a virtuális kapcsolattartás, az Internet adta állandóan fejlődő lehetőségek kutatása, feltá­rása és közreadása. Ezt a feladatot a ma tudományos könyvtárosainak kell ellátni - sok más teendőjük mellett. Elektronikus könyvtár Olyan intézmény vagy részleg, amely a hagyományos könyvtári tevékenységet (beszerzés, katalogizálás, kölcsön­zés, tájékoztatás stb.) jellemzően számítógépes támogatás­sal, elektronikus dokumentumokat (is) használva végzi.2 Az elektronikus könyvtárat képező adatbázisok beszer­zésének két fő módja van. Az egyik, amikor az egyetem lí­zingszerződést köt, a másik lehetőség, hogy a felsőoktatási intézmények, kutatóközpontok stb. konzorciumot létrehoz­va közös beszerzést és szolgáltatást szerveznek. Az elektronikus könyvtár működésének alapfeltétele, hogy olyan korszerű, nagy teljesítményű számítógépek áll­janak a felhasználók rendelkezésére, amelyeken elérhető és használható az adott szakirodalmi forrás. A megszokott és ismert adatbázisokon kívül folyamatosan kerülhetnek fel újabb adatbázisok, illetve olyan Internetforrások, amelyek publikációs segédeszközökként használhatók, így meg­könnyítik, hatékonnyá teszik a tudományos eredmények közötti tallózást, valamint a publikálást (pl.: impakt faktor kiszámítási mód, hasonló profilú folyóiratok közül melyik­ben jelenjen meg a cikk, nemzetközi és magyar kongresz­­szusi tájékoztatók stb.). Az elektronikus könyvtár jelentőségét mutatja, hogy több egyetemi könyvtárban van „Internet könyvtáros”, aki­nek a feladata a szinte naponta változó Internetforrások szakirányú kutatása, s az így szerzett információk széleskö­rű terjesztése. Szabó Enikő: Szemészeti elektronikus könyvtár

Next

/
Oldalképek
Tartalom