Szemészet, 2001 (138. évfolyam, 1-4. szám)

2001-06-01 / 2. szám

138. évfolyam (2001) sok (3. ábra) az iris stromát helyettesítő, az iris architektú­ráját módosító, 1 mm-nél nem előemelkedőbb, 3 mm-nél nem nagyobb átmérőjű pigmentált elváltozások; az iris szeplők (4. ábra) nem elevált, apró festékes struktúrák. Iro­dalmi adatok alapján irisenként 5 vagy több szeplő jelenlé­tét tekintettük pozitív elváltozásnak. A chorioidea naevusok (5. ábra) lapos vagy minimálisan (1 mm-nél nem jobban) előemelkedő palaszürke, éles határú elváltozások. A talált pigmentált laesiók dokumentálására réslámpára (OPTON 86635) szerelt CONTAX RTS Il-Quartz kamerát és fun­­duskamerát (CANON CF-60UV) használtunk. Az adatok statisztikai analíziséhez x2-próbát használ­tunk. Eredmények A dysplasticus naevus szindrómás betegek (n=152; 85 nő; 67 férfi) átlagéletkora 42,5 év, a kontrollcsoporté (n= 142; 77 nő; 65 férfi) 44,2 év volt. Egyénenként 10-100 atípusos anyajegy volt diagnosztizálható a dysplasticus nae­vus szindrómás betegek között. A vizsgált személyek szemszínének megoszlását az 1. táblázatban mutatjuk be. A két csoportban a szemszínek megoszlása szignifikáns el­térést nem mutatott (Pearson-féle %2-érték: 1,834; p=0,608). A dysplasticus naevus szindrómás betegcsoportban a kont­roll önkéntesekhez viszonyítva szignifikánsan nagyobb arányban fordult elő conjunctiva naevus (3,2% vs. 0%; Pearson-féle %2-érték: 4,752; p=0,029), iris szeplő (17,1% vs. 5,6%; Pearson-féle %2-érték: 9,446; p=0,002) és chori­oidea naevus (5,2% vs. 0,7%, Pearson-féle %2-érték: 5,142; p=0,023). Az iris-naevusok megoszlásának mintázata (5,2% V. 1,4%) a jelentős mennyiségi eltérés ellenére a %2-próbát használva nem mutatott szignifikáns eltérést (Pearson-féle %2-érték: 3,320; p=0,068) a két vizsgált csoport között, bár a p-érték az általánosan elfogadott szignifikanciaszinttől (p<0,05) csak kismértékben tért el. A statisztikailag is bizo­nyítható szignifikancia hiányának valószínű oka, hogy a %2 -próba kis számtartományokban viszonylag kevéssé érzé­keny. Az eredményeket részletesen a 2. táblázatban mutat­juk be. Megbeszélés Mind az uveában, mind a bőrben létrejöhetnek benignus és malignus festékes daganatok. Ezen pigmentált elváltozá­sok melanocytákból, illetve precursor sejtjeikből alakulnak ki. A bőr és a conjunctiva, valamint az uvea dendritikus melanocytái egyaránt ectodermalis eredetűek és az embrio­nális fejlődés folyamán migrálnak végleges helyükre.1619 1. táblázat. A dysplasticus naevus szindrómás (DN sy) betegek, illetve a kontrollcsoport tagjai szemszínének megoszlása. A két csoport között a szemszínek megoszlása nem mutat szignifikáns eltérést (p=0,608) Iris színe DN sy betegek (n=152) Kontrollcsoport (n=142) Barna 84 (55%) 71 (50%) Kék 40 (26%) 44 (31%) Zöld 18 (12%) 14 (10%) Szürke 10 (7%) 13 (9%) Az ontogenetikai és a morfológiai hasonlóság mellett a bőr és az uvea melanocytái között immunológiai kapcsolat is feltételezhető. Laboratóriumi módszerekkel kimutathatóak közös bőr- és uvea melanoma-antigének.5 Albert és munka­­csoportja uvea melanomás betegekben multiplex bőr halonaevusok, valamint vitiligo kialakulását írta le.1 Fournier vitiligós betegben létrejött chorioidea halonaevus esetét közölte.6 Ezen tények és a klinikai tapasztalatok alapján a bőrben és a szemben keletkező pigmentált elvál­tozások között bizonyos esetekben összefüggés feltételez­hető, azonban viszonylag kevés adat áll rendelkezésre mindezek megerősítésére. Munkánk során bőr dysplasticus naevus szindrómás betegekben vizsgáltuk az ocularisan előforduló pigmentált eltéréseket. Atípusos anyajegyet hor­dozók között a conjunctiva- és az uvea naevusok valamint az iris szeplők is szignifikánsan gyakrabban fordultak elő a bőrelváltozással nem rendelkező önkéntesekből álló kont­rollcsoporthoz viszonyítva. Kiszámú beteg vizsgálatával hasonló eredményeket közölt Rodriquez-Sains.'3 Nordlund és mtsai, valamint Albert és munkacsoportja arról számol­tak be, hogy bőr melanomás betegek esetében iris naevusok szignifikánsan gyakrabban fordultak elő a kontrollcsoport­hoz viszonyítva.211 Saját eredményeink és irodalmi adatok alapján valószínűsíthető, hogy a dysplasticus naevus szind­rómás betegek esetében a bőr melanocyták feltételezett funkciózavara az ocularis melanocytákban is érvényre jut, benignus melanocyta proliferációt, illetve (korábbi vizsgá­lataink szerint) ritkán malignus transzformációt hozva létre. Mindezek alapján a dysplasticus naevus szindrómás be­tegek szemészeti szűrővizsgálata - bőrgyógyászati moni­­torizálásuk mellett - feltétlenül szükségesnek látszik az ocularis pigmentált (benignus és malignus) elváltozások ki­alakulásának megnövekedett kockázata miatt. 2. táblázat. Szemészeti pigmentált eltérések a dysplasticus naevus szindrómás (DN sy) betegek és a kontroll önkéntesek esetében Conjunctiva naevus Iris szeplő (>5/iris) Iris naevus Chorioidea naevus DN sy betegek 5 beteg 26 beteg 8 beteg 8 beteg (n=152) (5 szem) (46 szem) (8 szem) (8 szem) 3,2% 17,1% 5,2% 5,2% Kontrollcsoport 0 8 személy 2 személy 1 személy (n= 142) (14 szem) (2 szem) (1 szem) 5,6% 1,4% 0,7% Szemészeti pigmentált eltérések dysplasticus naevus szindrómás betegekben

Next

/
Oldalképek
Tartalom