Szemészet, 2000 (137. évfolyam, 1-4. szám)

2000-03-01 / 1. szám

137. évfolyam (2000)

27

tőrök megfigyelése szerint szükségessége nem egyértelmű, így alkalmazása nem vált rutinszerűvé.

Terápiás lencsék alkalmazása esetén a lencse megfelelő illeszkedése, jó centráltsága, elegendő, de nem túl szoros tapadása, a beteg kielégítő komfortérzése igen fontos.7 A sicca szindróma a terápiás kontaktlencse-illesztés egyik klasszikus és máig legsikeresebb területe.6'9,13

Ezekben az esetekben általában egy véglegesen kialakult állapoton kívánunk javítani, így a lencseviselés hosszú távúnak ígérkezik. A confocalis corneamikroszkópia segítségével jól ábrázolható és követhető a cornea mélyebb részeinek állapota. A nagyszámú pontszerű reflektív depozitum gyakran észlelhető tartós kontaktlencse-viselés esetén.3 A nagyszámban észlelt vonal, illetve tűszerű képződmények a cornea hegesedésének részjelenségeként értékelhetők. A cornea ereződése jól kimutatható és jellegzetes képet ad a vizsgálat során.16 Erosio corneae recidivans miatt illesztett lencsék terápiás hatása más szerzőkkel egybehangzóan5 jó. Az ocularis pemphigus kezelésében a terápiás kontaktlencse használata mindinkább háttérbe szorult. így alakult ez negatív tapasztalatunk alapján intézetünkben is. Égési sérülés következtében kialakult száraz szem és a szemhéj-, kötőhártya-, szaruhártyahegek miatt szükség lehet terápiás kontaktlencse viselésére. Esetünk érdekességét a piggy back úszó kontaktlencse jelenti. Kémiai sérülések következtében elhúzódó gyógyulás miatt alkalmaztunk kontaktlencsét. Amennyiben a későbbiekben a keratoplastica szükségessége valószínű, fokozottan figyelnünk kell a szaruhártya ereződésére. Bullosus keratopathia esetén a terápiás kontaktlencsétől csak átmeneti állapotjavulást várhatunk, mivel a lencse az endothel állapotát nem befolyásolja,12 érdemi hatása a kontaktlencsének a látásélességre nincs. Végleges megoldást a keratoplastica jelenthet. Keratoplastica után mindössze két esetben került sor lencseillesztésre. Az átmeneti hámosodási zavar rövid időn belül megszűnt (nem feltétlenül a terápiás kontaktlencse hatására). A másik eset igen összetett (bizonytalan anamnesztikus adatok az alapbetegséget illetően, többszörös keratoplastica, többszörös rejectióval az egyik szemen, mindkét szemen gyenge látásélesség). Itt célunk csak a tüneti kezelés lehetett. Descemetocele miatt egyetlen esetben illesztettünk lencsét. Célunk a mechanikus védelem volt a súlyos PCP miatt mozgásképtelen, szívpanaszai miatt csak néhány napos késéssel operálható beteg átmeneti ellátására. Egyszerű erosio miatt hazánkban ritkán kerül sor terápiás kontaktlencse illesztésére. Az irodalomban nagyobb beteganyagon végzett egyes megfigyelések szerint a szövődmények számát (pl. erosio corneae recidivans) az eljárás fokozhatja. Terápiás kontaktlencse hosszú távú viseltetése különösen idős, lencséjét

ápolni nem tudó betegen veszélyes lehet. Recidiváló szemhéjtumoros betegünk esete is ezt igazolja, ugyanakkor az eltelt 5 - fájdalom nélkül töltött - évet a beteg pozitívan értékeli. Az endocrin ophthalmopathia ritkán képezi lencseviselés javallatát. Ha a lencse a beteg korrekcióját is megoldja, az eredmény különösen pozitív.

A kontaktológia többi területén is nagy szerepe van a beteggel való jó együttműködésnek, itt ez különösen fontos. Nem könnyű a Társadalombiztosítás megnyerése sem; jelenleg a lencséket csak egyedi engedély alapján finanszírozza. A jól viselt terápiás lencse munkaképességet adhat vissza, javíthatja a beteg életvitelét.

Irodalom

1. Bandeen-Roche K„ Munoz В., Tielsch J.M.: Self-reported assessment of dry eye in a population-based setting. Invest Opht Vis Sei 38, 2469-2475 (1997).

2. Berta A.: A száraz szem szindróma terápiája. ŐSZI. Budapest, 38-79 (1991/1).

3. Böhnke M„ Masters B.R.: Long-term contact lens wear induces a corneal degeneration with microdot deposits in the cornea stroma. Ophthalmology 104, 1887-1896 (1997).

4. Duke-Elder St.: Disease of the outer eye. Mosby, London, Band VIII., 496-561 (1965).

5. Gupta S., Arora R.: An alternative approach to bandage contact lenses. CLAO J 24, 118-121 (1998).

6. Lemp A.M.: Bandage lenses and the use of topical solutions containing preservatives. Ann Ophthalmol 10, 1319-1321 (1978).

7. Ravazzoni L„ Ghini C., Macri A.: Forecasting of hydrophilic contact lens tolerance by means of tear feming test. Graefe’s Arch Ophthalmol 256, 354-358 (1998).

8. Rolando M., Refojo M.F., Kenyon R.: Increased tear evaporation in eyes with keratoconjunctivitis sicca. Arch Ophthalmol 101, 557-558 (1983).

9. Ruben M., Guillon M.: Contact Lens Practice. Chapman & Hall Medical, London, 889-912 (1994).

10. Tasman W., Jaeger E.A.: Duanes Foundations of Clinical Ophtahlmology, Band 2. Lippincott, N.Y. 1-19 (1995).

11. Tóth M„ Nádrai A.: A hazánkban jelenleg elkészíthető és kapható kontaktlencsékről és az egyes fajták indikációs területeiről. ŐSZI, Budapest, 104-125 (1983).

12. Tseng C.G., Tsubota K.: Important concepts for treating ocular surface and tear disorders. Am J Ophthalmol 124, 825-835 (1997).

13. Vámosi R, Berta A.: Terápiás kontaktlencsével szerzett tapasztalatok. Szemészet 132, 101-106 (1995).

14. Végh M.: Terápiás kontaktlencse alkalmazásával szerzett tapasztalataink. Szemészet 125, 76-81 (1988).

15. YanoffM., Duker J.S.: Ophthalmology. Mosby. London, 5. 14.1-14.6 (1998).

16. Yaylali V, Ohta T,Kaufmann S.C.: In vivo confocal imaging of corneal neovascularization. Cornea 17, 646-653 (1998).

A szerző levelezési címe: Dr. Görög Katalin Semmelweis Egyetem, I. Szemészeti Klinika 1083 Budapest, Tömő u. 25-29.

Terápiás kontaktlencse alkalmazásával nyert tapasztalataink