Szemészet, 2000 (137. évfolyam, 1-4. szám)
2000-03-01 / 1. szám
20 Szemészet nők és pigmentepithel-leválások indocyaninzöld-angiographia alapján történt lézerkezelése miatt (az egyik válaszoló intézet számos ilyen kezelést végzett). Egyébként a „sáncszerű” kezelés hatásosságát semmilyen irodalmi adat nem támasztja alá, a „grid pattern” kezelést occult membránok esetében pedig kifejezetten károsnak találták.2 A kapott kedvező lézerkezelési arány ellenére valószínűsíthető, hogy számos, az MPS-kritériumoknak megfelelő, beteg esetében nem kerül sor a lézeres kezelés elvégzésére. Kényes kérdés exsudativ maculadegenerációs esetekben a vitaminkészítmények és főleg a keringésjavító szerek alkalmazása, melyek felmérésünk alapján hazánkban csaknem egyeduralkodó terápiák. A betegség kórélettani szubsztrátuma feltehetőleg a pigmentepithel anyagcseréjében van,6 a subretinalis érújdonképződés voltaképpen egy súlyos, a látásromlást okozó kései szövődmény. Már kialakult érújdonképződések esetén, még ha van is a vitaminkészítményeknek, nyomelemeknek hatása a pigmentepithel anyagcseréjére, a látásromlásért felelős subretinalis érújdonképződés visszafejlődésére nem számíthatunk. Ezeknek a nutricionális kezeléseknek inkább az érújdonképződéses szövődmények kialakulásának megelőzésében remélhető szerep. A keringésjavító kezelések exsudativ formákban való előnyös hatásával kapcsolatban a mérvadó, korszerű irodalomban még anekdotikus közlések, utalások sem találhatóak,6 hatásosságuk több mint kétséges.4 A keringést egyértelműen befolyásoló kezelések közül az antikoagulánsok előnytelen hatását írták le.10 Miután ismeretes a subretinalis érújdonképződések mintegy 10 mikronos napi növekedése,9 semmiképpen nem engedhető meg, hogy a kétséges indikációval adott értágító-keringésjavító vagy nutricionális terápiák adása miatt a lézerkezelés vagy az annak indikálásához szükséges angiographia késlekedjen. Az ilyen késlekedés a lézerkezelés elvégezhetőségének esélyét jelentősen rontja.15 Vitreoretinalis beavatkozást a kórkép miatt kevés helyen végeztek, a műtétek főként a betegség nyomán kialakult üvegtesti vérzés eltávolítását célozták. Sugárkezelést a válaszoló intézetek nem végeztek, egy helyről betegük ilyen kezelést végző intézetbe való utalásáról számoltak be. A maculadegeneráció vaksági statisztikákban elfoglalt helyét tekintve a felmérés a korábban közölt adatokkal egybevágó eredményt hozott: Gottlieb 4 budapesti kerület 10 év alatt kiadott vaksági segélyeit feldolgozva 17,8%-ban találta ezt a kórképet a vakság okának;7 Vastagh egy vidéki megye 5 éves anyagában ezt az arányt 22,7%-nak találta.17 Felmérésünkben ez utóbbival gyakorlatilag megegyező arányt találtunk. Az időskori maculadegeneráció minden válaszoló szemészeti osztályon nagyszámú beteget érint. Konszenzus van a betegség száraz formáiban a konzervatív terápiák alkalmazását illetően. Az invazív beavatkozásokkal (lézer, vitreoretinalis) kapcsolatban jelentősen eltérnek a lehetőségek. Elgondolkodtató az exsudativ formákban a nem bizonyított hatású keringésjavító szerek alkalmazásának meglepően magas aránya. Tekintettel a kórkép vaksági statisztikában elfoglalt igen előkelő helyére, a betegek gondozása, kezelése tárgyi feltételeinek jelentős javítása kívánatos. Ezt megfelelő eszközös és szakmai felkészültségű, a látóhártya betegségeire szakosodott szakambulanciák felállításával lehetne elérni. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnénk megköszönni minden résztvevőnek, hogy a kérdőív kitöltéséhez szükséges fáradtságos adatgyűjtést elvégezték és adataikat rendelkezésünkre bocsátották. A felméréshez az alábbi osztályok szolgáltattak adatokat: Borsod-A.-Z. Megyei Kórház, Miskolc (dr. Korompai Károly) Bugát Pál Kórház, Gyöngyös (dr. Elek Ilona) Fővárosi Önk. Péterfy S. u-i Kórház (dr. Papp László Tivadar) Hajdú-Bihar Megyei Kenézy Gyula Kórház, Debrecen (dr. Török Magdolna) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház, Szolnok (dr. Nagy Zoltán) HIETE Szemészeti Klinika, Budapest (dr. Hatvani István) Kaposi Mór Megyei Kórház, Kaposvár (dr. Horváth Miklós) MÁV Kórház Szemészet, Budapest (dr. Láng Zsuzsanna) Petz Aladár Kórház, Győr (dr. Jobbágyi Péter) Semmelweis Kórház, Miskolc (dr. Tornai Ildikó) SOTE I. Szemklinika macula ambulancia (dr. Süveges Ildikó) Zalaegerszegi Kórház (dr. Salczer Lajos) Irodalom 1. Age-related Macular Degeneration Study Group: Multicenter ophthalmic and nutritional age-related macular degeneration study - part II: Antioxidant intervention and conclusions. J Am Optom Assoc 67, 30-49 (1996). 2. Bressler N.M., Maguire M.G., Murphy P.L., Alexander J., Margherio R., Schachat A.P., Fine S.L., Stevens T.S., Bressler S.B.: Macular scatter (“grid”) laser treatment of poorly demarcated subfoveal choroidal neovascularization in age-related macular degeneration. Results of a randomized pilot trial. Arch Ophthalmol 114, 1456-1464 (1996). 3. Czeglédi M.: Első tapasztalataink a soft drusenek Argon laser kezelésével az életkorhoz kötött maculadegeneráció eseteiben. Magyar Szemorvostársaság Retina Szekciójának Ülése, 1998. november 27., Szekszárd. 4. Coscas G.: Dégénérescences maculaires acquises liées á Page. Masson, Paris, 432-434, (1991). 5. Freund K B., Yanuzzi L.A., Soreson J.A.: Age related macular degeneration and choroidal neovascularisation. Amer J Ophthalmol 115, 786 (1993). 6. Gass J.D.: Stereoscopic atlas of macular diseases. Fourth Edition. Mosby, St. Louis, 70-80, 104-105 (1997). 7. Gottlieb E., Medgyaszai A.: Vakok és csökkentlátók vizsgálatának 10 éves tapasztalatai. Szemészet 119, 71-79 (1982). 8. The Internationa! ARM Epidemiological Study Group: An international classification and grading system for age related maculopathy and age-related macular degeneration. Survey of Ophthalmology 39, 367-374 (1995). 9. Klein M.L., Jorizzo P.A., Watzke R.C.: Growth features of choroidal neovascular membranes in age-related macular degeneration. Ophthalmology 96, 1416-1421 (1989). 10. Lewis H., Sloan S.H., Foos R.Y.: Massive intraocular hemorrhage associated with anticoagulation and agerelated macular degeneration. Graefe’s Arch Clin Exp Ophthalmol 226, 59-64 (1988). Seres András
