Szemészet, 1999 (136. évfolyam, 1-4. szám)

1999-09-01 / 3. szám

136. évfolyam (1999) zás után eltávolítjuk a fóliát és a még megmaradt kenőcsöt (2. ábra d.). Ezután dezinficiens oldattal letöröljük az ér­zéstelenített területet. Az ily módon előkezelt bőrfelület a tűszúrás okozta fájdalommal szemben a legtöbb esetben ér­zéketlenné, fájdalommentessé válik. Eredmények Az EMLA hatása eltérően alakul ki a különböző mély­ségű érzéstelenítési módokban. A felszínes tűszúrás a szúrás pillanatában a szemhéjon, az arc bőrén, a véna felett és az intramuscularis injekció során 312 esetben fájdalmatlan, 38 esetben enyhén fájdal­mas volt. A vezetéses érzéstelenítéskor 3 esetben fájdalmat­lan, 4 esetben mérsékelten fájdalmas, 1 esetben fájdalmas volt. A retrobulbaris injekció 11 esetben fájdalmatlan, 31 esetben enyhén fájdalmas, 7 esetben mérsékelten fájdalmas volt. 12 esetben injekció adásakor a beteg kifejezett fájdal­mat jelzett (2. táblázat). A premedikációként adott per os szedatívumok a tűszú­rás okozta fájdalmat lényegesen nem befolyásolták. A tűszúrás okozta fájdalomérzet nem állt összefüggés­ben a betegek életkorával, különbség csak a fájdalomérzet beálltának időpontjában mutatkozott, a gyerekek esetében ez a felnőttek idejéhez képest megnyúlt, mivel a kenőcs lassabban diffundál a bőrükbe. Megbeszélés Az irodalomban számos közlés foglalkozik az EMLA hatásával a különböző műtétes szakágakban.3'4’3,8,11,20 Leg­fontosabb felhasználási területe a gyermekgyógyászatban van.13,16,17,18 Szemészeti beavatkozásokban nyert éred­­ményekről több közlemény számol be.1,9,14,13 Irodalmi adatok szerint az EMLA krém kedvező hatása a bőrfelületen akkor alakul ki, ha a felkenés és a bőrfelüle­ten végzett beavatkozás között legalább 60 perc telik el. 30 perc után már csökken a bőrfelület érzékenysége, a teljes hatás azonban csak 1 óra alatt alakul ki. Ha a fóliatakarást nem távolítjuk el, ez a bőrérzéstelenség 5-6 órára nyúlik meg. A fólia eltávolítása után a bőrfelület még kb. fél órán át sebészi beavatkozásra alkalmas.3 Megfigyeléseink hason­ló eredményeket mutatnak. A bőrben és a bőr alatti kötőszövetben C (velőhüvely nélküli) és delta (velőhüvelyes) idegrostvégződések van­nak, melyek érzékelik és továbbítják a fájdalomingereket. Az érzéstelenítőszer ezen végződésekre hat. Subcutan és az erek falában C típusú rostok találhatók, ez ad magyarázatot a szer hatásmechanizmusára.4 A hatás felnőtteken gyorsab­ban jön létre, mint gyermekeken. A gyermekek bőre több vizet tartalmaz, mint a felnőtteké, ezért az EMLA kenőcs nehezebben diffundál a bőrükbe.3 Az EMLA alkalmazását késői szenzitivitás nem kíséri. A lidocain és prilocain nem jut a keringésbe kimutatható mennyiségben, ezért használata többször ismételhető. Al­lergia, toxicitás, vérnyomásváltozás nem alakul ki.3 Az esetek egyharmadában a kenőccsel kezelt bőrfelület érszűkítő hatás következtében átmenetileg elhalványodik. Ha a kenőcs a szemrésbe jut, comea erosiót okozhat.6 Az irodalmi adatok szerint súlyosabb szövődményről számol be Capron és Jakobson, akik methemoglobin­­képződést és generalizált görcsöket észleltek ekzemás gye­rekeken. Egy alkalommal Sumetrolim együttes adása mel­lett alakult ki a kórkép.2,10 A helyi érzéstelenítőszerek alkalmazásuk során bekerül­nek a keringésbe,7 így szisztémás, idegrendszeri,19 cardio­vascularis és hematológiai hatás alakulhat ki,12 melyet min­den esetben figyelembe kell vennünk. Vizsgálatainkban ilyen jellegű és más egyéb szövődményt sem észleltünk. Betegeinken nyert tapasztalataink alapján a megfelelő módon alkalmazott EMLA kenőcs használata értékes ki­egészítője lehet a rendelkezésünkre álló helyi érzéstelenítő­szerek csoportjának. Irodalom 1. Borgo Cornet C., Berrod J.P., Raspiller A.: A propos de l’utilisa­­tion de la créme EMLA en Ophthalmologie. Am Fr Anaesth Réanim 15. 694 (1996). 2. Capron F, Perry D., Capolaghi B.: Crise convulsive et méthémoglo­­binémie apres application de creme anesthétique. Arc Pédiatr 5, 812 (1998). 3. Dohlwitz A., Uppfeldt A.: Schmerzlinderung bei Venenpunktion. Anaesthesist 34, 355-358 (1985). 4. Ehrenström-Reiz G.M.E., Reiz S.L.A.: EMLA-a eutectic mixture of local anaesthetics for tropical anaesthesia. Acta Anaesth Scand 26, 596-598 (1982). 5. Evers H., von Dardel O., Juhiin L., Ohlsen L, Vinnars E.: Dermal effects of compositions based on the eutectic mixture of lignocaine and prilocaine (EMLA). Br J Anaesth 57, 995-998 (1985). 6. EMLA Monograph. Copyright 1997. ASTRA Pain Contrail AB. 7. Frayling I.M., Addison G.M., Chattergee K., Meakin G.: Methemo­globinemia in children treated with prolicaine-lignocaine cream. Br Med J 301, 153-154(1990). 8. Faluhelyi A., Varga £.: Lidocain és prilocain keverék (EMLA) bőrér­zéstelenítő hatásának vizsgálata. Anaesth és Int Ther 17, 133-136 (1987). 9. Gotsis. S.S., Volonaki O.M., Theodossiadis G.P.: Percutaneous anas­­thesia with a lignocaine-prilocaine cream (EMLA) for eyelid skin surgery. Brit J Ophthal. 78, 209-210 (1994). 10. Jakobson В., Nilsson A.: Methemoglobinemia associated with a prilo­­caine-lidocaine cream and trimetoprin-sulphamethoxazole. Acta Anaesth Scand 29, 453-459 (1985). 11. Juhein L„ Kollman O.: Vascular effects of a local anaesthetic mixture in atoptic dermatitis. Acta Derm Venereol 64, 439-441 (1984). 12. Kumar A.R., Dunn N., Naqvi M.: Methemoglobinemia associated with a prilocaine-lidocaine cream. Clin Pediatr 36, 239-240 (1997). 13. Maunuksela E.L., Korpela R.: Double-blind evaluation of a ligno­caine-prilocaine cream in children. Br J Anaesth 58, 1242-1245 (1986). 14. N. Tucker, Degnan N., Codére F, Sloan J.: Effect of a topical anes­thetic cream (EMLA) in reducing pain caused by infiltration of local anesthetic in eyelid surgery. Can J Ophthal 28, 167-170 (1993). 15. Sunderraj P, Kirby J., Joyce P W., Watson A.: A double-masked eval­uation of lignocaine-prilocaine cream (EMLA) used to alleviate the pain of retrobulbar injection. Brit J Ophthal 75, 130-132 (1991). 16. Pappa X., Pouliou К., Nastou H., Dovinou K. and Stamatiou /.: EMLA prevents pain during local anaesthesia for caratact surgery. Acta Anaesth Belg 46, 75-78 (1995). 17. Robieux I., Kumar R., Radhakrishnan S., Koren G.: Assesing pain and analgesia with a lidocaine-prilocaine emulsion in infants and toddlers during venipuncture. J Pediatr 118, 971-973 (1991). 223 A HELYI ÉRZÉSTELENÍTÉS KIEGÉSZÍTÉSE LIDOCAIN-PRILOCAIN KEVERÉKKEL (EMLA) A SZEMÉSZETBEN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom