Szemészet, 1999 (136. évfolyam, 1-4. szám)

1999-06-01 / 2. szám

136. évfolyam (1999)

cse-viselők esetében is. Ez utóbbinak elhagyása javasolt a műtét előtt 1 héttel, de legalább néhány nappal.

Összefoglalás

A posztoperatív endophthalmitis kialakulásában számos tényező játszhat szerepet. Diabetesben, immunszupprimált állapotban a veszély nagyobb. Hasonlóképpen nagyobb figyelmet igényel a blepharitises, siccás, könnyelfolyási zavarban szenvedő, valamint a kontaktlencsét és protézist viselő beteg. Minden óvintézkedés ellenére juthat kórokozó a szemgolyó belsejébe, ennek mennyisége és virulenciája szintén nem elhanyagolható.

Az endophthalmitis kialakulása esetén a gyors és korrekt diagnózis a sikeres gyógyítás egyik előfeltétele, melynek igen fontos láncszeme a kórokozó identifikálása. Ez jelen körülmények között minimum 72, de nem ritkán 110 órát igényel. A molekuláris biológia fejlődése új, gyors módszert kínál a kórokozó meghatározására, ez a polimeráz láncreakció (PCR),10 mely sokkal érzékenyebb és lényegesen gyorsabb módszer. Akár 4-6 órán belül megismerhetjük a kórokozót, ha a mintavétel korrekt volt és gyakorlatilag fél napon belül adekvát kezelést alkalmazhatunk. Ez a módszer nem olcsó, de az azonnal elvégzett vitrectomia és a megfelelő intravitrealis antibiotikumos kezelés olyan korai időpontban, amikor a retina és chorioidea toxikus károsodása még nem történt meg, lényegesen jobb eredményt biztosíthat.

A vizsgálatok a 464/1996-os ETT kutatási szerződés keretében készültek

Irodalom

1. Apt L., Sherwin J., Isenberg R. Y, Chang A., Lam. G. C., Wachler B., Neumann D.: The effect of Povidone-Iodine Solution Applied at the Conclusion of Ophthalmic Surgery. Am J Ophthalmol 119, 701-705 (1995).

2. Bársony V: Endophthalmitis-panophthalmitis. Orvosképzés 66, 312-320(1991).

3. Boes D. A., Lindquist T. D., Fritsche T. R., Kalina R. E.: Effect of Povidone-iodine chemical preparation and saline irrigation on the perilimbal flora. Ophthalmology 99, 1569-1574 (1992).

87

4. Burns R. P: Normal Bacterial Flora. Duane’s Biomedical Foundation of Ophthalmology, New York Lippincott. Vol 2, Chapter 41.

5. Busin M.: Antibiotic irrigation of the capsular bag to resolve low-grade endophthalmitis. J Cat Refract Surg 22, 385-89 (1996).

6. Davis J. L.: Intravenous Antibiotics for Endophthalmitis. Editorial. Am J Ophthalmol 122, 724-726 (1996).

7. Egger S. F, Spitzy H., Scholda C. et all.: Bacterial contamination during extracapsular cataract extraction. Prospective study on 200 consecutive patients. Ophthalmologica 208, 77-81 (1994).

8. Endophthalmitis Vitrectomy Study Group. Results of (he Endophthalmitis Vitrectomy Study; a randomised trial of immediate vitrectomy and intravenous antibiotics for the treatment of postoperative bacterial endophthalmitis. Arch Ophthalmol 113, 1479-1496 (1995).

9. Han D. P, Wisniewski S. R„ Wilson L. A., Barza M., Vine A. K., Doff B.H., Kelsey S. E, and The Endophthalmitis Vitrectomy Study Group: Spectrum and Susceptibilities of Microbiologic Isolates in the Endophthalmitis Vitrectomy Study. Am J Ophthalmol 122, 1—17 (1996).

10. Lohmann C. P, Heeb M., Linde H. J., Gabel V. P, Reischl U.: Diagnosis of infectious endophthalmitis after cataract surgery by polymerase chain reaction. J Cat Refract Surg 24, 821-826 (1998).

11. Montan P; Heparinised IOL-s Intracameral Cefuroxime Reduce Endophthalmitis Rise. Cat Refract Surg Euro Times nov-dec 21 (1998).

12. Németh J.: Szemészeti Ultrahangdiagnosztika és biometria. Nyctalus Orvosi Kiadó. Budapest 102-105 (1996).

13. Nichamin L. D., 0 Brien T.P.: Another Endophthalmitis Treatment. J Cat Refrect Surg 24, 1421-22 Letters (1998).

14. Ormerod L. D., Puklin J.E., Me Henry J.G., Me Dermott M.L.: Scleral flap necrosis and infectious endophthalmiitis after cataract surgery with a scleral tunnel incision. Opthalmology 100, 159-163 (1993).

15. Scott 1. U., Flynn H. W. Jr., Feuer W.: Endophthalmitis after secundary intraocular lens implantation. A case-controll study. Ophthalmology 102, 1925-31 (1995).

16. Speaker M.: What are the latest concepts on the diagnosis management and prevention of endophthalmitis following intraocular surgery and penetrating trauma? Highlights of Ophthalmology 22, 31-37 (1994).

17. Speaker M. G., Menikoff J. A.: Profilaxis of Endophthalmitis with Topical Povidone-Iodine Ophthalmology 12, 1769-1772 (1991)

18. Süveges I.: Szerkesztőségi közlemény a posztoperatív endophthalmitis terápiájáról. Szemészet 133, 2 (1996).

19. Vogt G., Czvikovszky Gy., Hatvani 1., Berta I., Mislóczky M.: A műlencsék elektrosztatikai töltésének szerepe az intraoperativ bakteriális infekciókban. Szemészet 131, 91-93 (1994).

20. Zajácz M., Boros A.: A pars plana vitrectomia szerepe az endophthalmitisek gyógyításában. Szemészet 126, 129—133 (1989).

A szerző levelezési címe: Dr. Bausz Mária Semmelweis OTE I. Szemészeti Klinika 1083 Budapest, Tömő utca 25-29.

A POSZTOPERATÍV ENDOPHTHALMITISEKRŐL