Szemészet, 1999 (136. évfolyam, 1-4. szám)
1999-06-01 / 2. szám
Szemészet 136. évfolyam (1999) 73 A Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. Szemészeti Klinikájának (igazgató: Süveges Ildikó egyetemi tanár) és az Augenklinik mit Poliklinik Universität Erlangen-Nürnberg (igazgató: G.O.H. Naumann egyetemi tanár) közleménye Fotografikus és konfokális scanning lézer módszerrel mért látóidegfőméretek összehasonlító vizsgálata Németh János, Papp András, Christian Y. Mardin, Anselm E. Gründler, Jost B. Jonas Célkitűzés: a látóidegfő fotografikus és scanning lézer módszerrel mért paramétereinek összehasonlító vizsgálata. Betegek és módszerek: Összesen 84 szemben hasonlították össze a színes diafelvételeken alapuló planimetria során, illetve a Heidelberg Retina Tomograph-al (HRT) mért papillaterületet, excavatioterületet, neuroretinalis peremterületet, C/D területhányadost és perem/papilla területhányadost. Eredmények: A HRT-mérések szerint a látóidegfő peremterülete és a perem/papilla területhányados szignifikánsan nagyobb (p<0,05), a látóidegfő és az excavatio területe, valamint a C/D területhányados pedig szignifikánsan kisebb (p<0,001) mint a planimetriás módon meghatározott érték. A kétféle módszer eredménye közötti eltérés kifejezettebb kis papillák, valamint 4 dB-nél nagyobb átlagos látótérérzékenység-csökkenést mutató szemek esetében (p<0,05). Következtetések: A fotográfián alapuló planimetria és a HRT szignifikánsan eltérő papillaméreteket eredményez. Az eltérés oka a papilla határának bizonytalanabb láthatósága a HRT képernyőjén, valamint az, hogy a HRT-mérés algoritmusa a neuroretinalis perem területébe az értörzs egy részét is beszámítja. Az észlelt eltérések nem csökkentik a HRT követéses vizsgálatokra való jó alkalmazhatóságát glaucomás szemekben. Kulcsszavak: látóidegfő, neuroretinalis peremterület, glaucoma, diagnózis, Heidelberg Retina Tomograph COMPARATIVE ANALYSIS OF OPTIC DISC DIMENSIONS MEASURED BY PHOTOGRAPHIC AND CONFOCAL SCANNING LASER METHODS Purpose: comparative analysis of the variables of the optic disc measured by photographic and scanning laser tomographic methods. Patients and methods: The optic disc area, cup area, neuroretinal rim area, cup/disc ratio and rim/disc ratio measured by planimetry of color slides and measured by Heidelberg Retina Tomograph were compared in 84 eyes. Results: The neuroretinal rim area and the rim/disc area were significantly larger (p<0.05) and the disc area, cup area and cup/disc ratio were significantly smaller (p<0.001) if measured by HRT than by planimetry. The difference between the results of the two methods were larger in case of small optic discs compared to eyes with large optic discs and in eyes with a visual field mean defect higher than 4 dB (p<0.05). Conclusions: Optic disc measurements obtained by confocal scanning laser tomography differ significantly from optic disc determinations performed by planimetry of optic disc photographs. Reasons may be the poor visibility of the optic disc margin on the HRT videoscreen and the fact that, due to the algorithm of the HRT, parts of the central retinal vessel trunk are included into the neuroretinal rim area measurements. These differences between the two methods may not reduce the usefulness of the HRT for follow-up examinations of glaucoma patients. Keywords: optic disc, neuroretinal rim area, glaucoma, diagnosis, Heidelberg Retina Tomograph A glaucoma olyan progresszív opticus neuropathia, amely jellegzetes látóidegfő-eltérésekkel és látótérkiesésekkel jár. A betegség definíciójából következően a betegség diagnosztikájában a látóidegfő megfigyelésének kitüntetett szerepe van a látóideg funkcionális vizsgálata mellett. A látóidegfő a glaucoma kezdetétől a súlyos végállapotig jellemző elváltozásokat mutat. A kvalitatív tünetek (peremelvékonyodás, az excavatio függőleges oválissá válása, csikóit vérzés, idegrostréteg-kiesés) mellett a glaucoma diagnosztikája szempontjából is fontos egyes látóidegfőméretek megfigyelése. Ezek közül elsősorban a látóidegfő mérete, a Süveges Ildikó egyetemi tanár születésnapja tiszteletére neuroretinalis perem területe és a C/D hányados bír klinikai jelentőséggel.1'212,13,15 A papilla méretének ismerete azért fontos, mert megszabja a fiziológiás excavatio mértékét: a kis papilla álnegatív, a nagy papilla pedig álpozitív glaucomadiagnózishoz vezethet. A neuroretinalis perem területe azért jelentős, mert reprezentálja a látóidegrostok számát, és területének csökkenése látóidegrost-pusztulás jele. A klinikai gyakorlatban számos módszert alkalmaznak a papillaméretek meghatározására az egyszerű szemtükri becsléstől a számítógépes képanalizáló rendszerekig!,2,3,4,6,7,10,12,16,17,18,19 jyj-g az g^tij módszer előnye a gyorsaság és olcsóság, az utóbbiak hátránya éppen nehéz elérhetőségük és drága műszerigényük. Követéses és tudományos vizsgálatok céljára az egyszerű, szemi-kvantitatív Németh János: Fotografikus és konfokális scanning lézer módszerrel mért látóidegfőméretek
