Szemészet, 1999 (136. évfolyam, 1-4. szám)
1999-03-01 / 1. szám
56 ■ Szemészet lasztmányi bizottság tagjának kezében volt. Mivel Ferenc József császár nem volt hajlandó semmiféle kompromiszszumra, a bizottság nemzeti ellenállást hirdetett meg. Ausztria erre katonai erőkkel feloszlatta a parlamentet, a választmányi bizottságot pedig likvidálta. A Habsburg-dinasztia tehát megint erőszakkal kerekedett felül. Schulek 1905-ben, ebben a krízises időszakban halt meg. Szerencsére azonban a szemészetet nem érintették a politikai események. Schulek tanszékvezetői utóda Grósz Emil lett 1905-ben. A klinika azonban ismét túl kicsinek bizonyult. Grósz elérte, hogy 1908-ra felépüljön egy új klinika, amelyet megfelelő berendezéssel is elláttak. 1936-ig állt a klinika élén és ő lett a magyar szemészet vezető képviselője. Egyik legtehetségesebb tanítványa ifj. Imre József volt, aki később, mint ordinárius Grósz legjobb értelemben vett tradícióit folytatta. Imre egészen kiváló operatőr volt. О ismertette meg Magyarországon a keratoplasztikát és a modern ablatio-sebészetet is. A magyar szemészet számára a 20. század elején kétségtelenül a legfontosabb esemény volt, hogy elkészült a 2. Szemklinika, amelynek 90 éves jubileumát ünnepeljük. Ettől kezdve tehát Budapesten is két szemészeti tanszék működött. És ki lett az új 2. Szemklinika első tanszékvezető professzora? Hoór Károly, akinek személyén keresztül ismét szoros kapcsolat mutatható ki a bécsi szemészettel. Hoór két évig Arit asszisztense volt Bécsben, 1894-ben Kolozsváron lett ordinárius, 1908-ban pedig megbízták a budapesti 2. Szemklinika vezetésével. 1927-ben halt meg. Utóda Blaskovics László lett, aki a Grósz-generációhoz tartozott. Grósz csak 4 évvel volt idősebb Blaskovicsnál. Blaskovics, Grószhoz hasonlóan, Schulek-tanítvány volt. Az az út, amelyet Blaskovicsnak meg kellett tenni a tanszékig, mindenesetre sokkal hosszabb volt, mint Grószé. Csak 1927-ben kapott katedrát a 2. Szemklinikán, amelyet azután 1938-ban bekövetkezett haláláig vezetett. Neve örökre a transconjunctivalis ptosisműtéttel kapcsolódik össze. Blaskovics egyik legjelentősebb tanítványa Kettesy volt. Közösen írtak műtéttan könyvet „Eingriffe am Auge” címmel. Ez a könyv hosszú ideig a szemsebészet alaptankönyvei közé tartozott. És itt végződik utazásunk a múltban, amely a magyar és osztrák szemészet közös forrásaitól, a 18. századtól a 20. század első harmadáig vezet. Ellentétben a múltban a két ország között feszülő politikai zavarokkal és viszályokkal, a szemészet magyar és osztrák képviselői között mindig jó, sőt sokszor kifejezetten barátságos volt a kapcsolat. Ennek megfelelően kívánok a 2. Szemklinikának, vezetőjének, Salacz professzor úrnak és orvosainak a magam és az Osztrák Szemorvostársaság nevében minden jót az elkövetkezendő időre, amely bennünket a következő évszázadba vezet. Fordította dr. Zajácz Magdolna Hans Slezak
