Szemészet, 1999 (136. évfolyam, 1-4. szám)

1999-03-01 / 1. szám

136. évfolyam (1999) 35 intraocularis lencsét (még széles látószögű optika használa­ta esetén is zavaró lehet ugyanis a műlencse testének szé­le). A másodlagosan beültetett műlencsék 70%-a a hátsó csarnokba került, de ép elülső szegmentum esetén az első­­csarnok-lencse is megfelelő alternatíva lehet. (A traumás cataracták megoldásának részleteiről másutt számolunk be: Mester és Kuhn, Journal of Eye Trauma, megjelenés alatt). Rendkívül jelentősek voltak mind az anatómiai, mind a funkcionális különbségek a két betegcsoport között (9. táb­lázat). A látásélesség alakulásának jelentőségét növeli, hogy a felvételi vízusértékek közötti eltérés nem volt szig­nifikáns (>0,5 vízus: 17% az óriásmágnes csoportjában, 32% a vitrectomisaltak között, p<0,254). A vitrectomia és az intraocularis mágnes kínálta előnyök ellenére a hátsó szegmentumba csapódó idegentesttel járó sérülések ma is jelentős kihívást jelentenek a szemorvos számára. Eredményeink alapján azonban megerősíthetjük másfél évtizede vallott álláspontunkat: a hátsó szegmen­tumban található mágnesezhető idegentestek ellátásában az óriásmágnes nem alternatívája a vitreoretinalis sebészetnek. Ahogy korábbi közleményünkben említettük, csupán egyet­len esetben fontolható meg az óriásmágnes használata: ha a kicsi és az üvegtest elülső és perifériás részében szabadon elhelyezkedő IOIT semmilyen károsodást (üvegtesti vérzés, retinalaesio) nem okozott (1. ábra). Mivel azonban ilyen­kor is kevésbé traumatikus és kockázatos lehet az intraocu­laris mágnes vagy csipesz használata (vitrectomia során vagy anélkül), célszerűbbnek tartjuk az ilyen betegeket is vitrectomiás intézetbe utalni, semmint az idegentestet óriásmágnessel eltávolítani. Terápiás megközelítésünk ösz­­szefoglalását a 10. táblázat tartalmazza. Köszönetnyilvánítás A szerzők ezúton is köszönik Richard Maisiak, Ph.D., M.S.P.H. (School of Medicine, University of Alabama at Birmingham) közreműködését a statisztikai számítások elvégzésében. Irodalom 1. Ambler J. S., Meyers S. M.: Management of intraretinal metallic for­eign bodies without retinopexy in the absence of retinal detachment. Ophthalmology 98, 391-394 (1991). 2. Campochiaro P. A., Gaskin H. C., Vinores S. A.: Retinal kryopexy stimulates traction retinal detachment in the presence of an ocular wound. Arch Ophthalmol 1567-1570 (1987). 3. Cleary P. E.. Ryan S. J.: Histology of wound, vitreous, and retina in experimental posterior penetrating eye injury in the rhesus monkey. Am J Ophthalmol 88, 221-231 (1979). 4. Cleary P. E., Ryan S. J.: Method of production and natural history of experimental posterior penetrating eye injury in the rhesus monkey. Am J Ophthalmol 88, 212-220 (1979). 5. Cleary P. E.. Ryan S. J.: Vitrectomy in penetrating eye injury. Arch Ophthalmol 99. 287-292 (1981). 6. Crock G. W., Janakiraman P, Reddy P: Intraocular magnet of Parel. Br J Ophthalmol 70, 879-885 (1986). 7. Duke-Elder S.: System of Ophthalmology, ed. Henry Kimpton, Lon­don: 1972; 451. 8. Hickingbotham D., Parel J.-M.. Machemer R.: Diamond-coated all purpose foreign body forceps. Am J Ophthalmol 91, 267-268 (1981). 9. Kulm F, Halda T., Witherspoon C. D„ Morris R., Mester V: Intraocu­lar foreign bodies: myths and truths. Eur J Ophthalmol 6, 464-471 (1996). 10. Kuhn F, Heimann K.: Ein neuer Dauermagnet zur Entfernung intraokularer ferromagnetischer Fremdkoerper. Klin Mbl Augenheilk 198, 301-303 (1991). 11. Kuhn F, Kovács В.: Management of postequatorial magnetic intrareti­nal foreign bodies. Int Ophthalmol 13, 321-325 (1989). 12. Kuhn Е, Mester V.: Idegentest-eltávolítás a szem hátsó szegmentumá­ból. I. Elméleti és gyakorlati megfontolások. II. Saját eredményeink értékelése. Szemészet 126, 91-106 (1989). 13. Kuhn F, Morris R., Witherspoon C. D.: Intraocular foreign body (Posterior segment). F. H. Roy, ed.: Masters Techniques in Oph­thalmic Surgery, Williams and Wilkins, Baltimore: 1995; 1201. 14. Kuhn F.. Morris R.. Witherspoon C. D.: Magnetische intraokulare Fremdkörper im hinteren Augenaschnitt. Ophthalmologe 90, 539-548 (1993). 15. Kuhn F. Witherspoon C. D., Morris R.: Permanent intraocular mag­nets. Retina 13, 176-177 (1993). 16. Kuhn F: Új, intraoculáris mágnes. Szemészet 127, 123-128 (1990). 17. Machemer R.: A new concept for vitreous surgery. 7. Two instrument techniques in pars plana vitrectomy. Arch Ophthalmol 92, 407-412 (1974). 18. McCuen B. W., Hickingbotham D.: A new retractable micromagnet for intraocular foreign body removal. Arch Ophthalmol 107, 1819-1820 (1989). 19. Nüranen M.: Perforating eye injuries. Acta. Ophthalmol. 135(Suppl), 1-87 (1978). 20. Nishi O.: Magnetic device for removal of intraocular foreigjn bodies. Ophthalmic Surg 18, 232-233 (1987). 21. Parel J. M.: Progress in foreign body extractors. G. W. Blankenship, M. Stirpe, M. Gonvers and S. Binder, ed.: Basic and advanced vitre­ous surgery, Liviana Press, Padova: 1986; 321-328. 22. Percival S. P. B.: A decade of intraocular foreign bodies. Brit J Oph­thalmol 56, 454-461 (1972). 23. Punnonen E., Laatikainen L.: Prognosis of perforating eye injuries with intraocular foreign bodies. Acta Ophthalmol 66, 483-491 (1989). 24. Roper-Hall M. J.: Review of 555 cases of intra-ocular foreign bodies with special reference to prognosis. Brit J Ophthalmol 38, 65-99 (1954). 25. Rosner M., Bartov £., Treister G., Belkin M.: Prophylactic scleral buckling in perforating ocular injuries involving the posterior seg­ment. Ann Ophthalmol 20, 146-149 (1988). 26. Thompson J. T, Parver L. M„ Enger C. L, Mieler W. F, Liggett P. E.: Infectious endophthalmitis after penetrating injuries with retained intraocular foreign bodies. Ophthalmology 100, 1468-1474 (1993). A szerző levelezési címe: Dr. Kuhn Ferenc P.O. Box 55687 Birmingham, Alabama, USA 35255-5687 Telefon: (205) 558-2588, Fax: (205) 933-1341 E-mail: fkuhn@mindspring.com MÁGNESEZHETŐ IDEGENTEST A HÁTSÓ SZEGMENTUMBAN: PARS PLANA VITRECTOMIÁVAL ELÉRT EREDMÉNYEINK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom