Szemészet, 1999 (136. évfolyam, 1-4. szám)

1999-12-01 / 4. szám

Szemészet 136. évfolyam (1999) 289 Dr. Orbán Tibor (1916-1999) 1999. augusztus 5.-én halt meg súlyos és hosszantartó betegség után dr. Or­bán Tibor szemész főorvos, akinek életútja a mai fiatalok, de a középkorúak előtt sem ismeretes. 1916. augusztus 24.-én született Budapesten. A középis­kolát Pápán, az Orvostudományi Egyetemet Budapesten végezte el 1941-ben. Szemészeti pályafutása a szombathe­lyi kórház szemosztályán kezdődött. 1942-1945 között ka­tonai szolgálatot teljesített. 1945. július 1.-én került az Állami Szemkórházba. Szemészeti tevékenységével egyidő­­ben a Kiss Ferenc professzor által vezetett Anatómiai Inté­zetben végzett figyelemreméltó tudományos tevékenységet a szem vérkeringésével kapcsolatban. 1951-ben került az I. sz. Szemklinikára, ahol 1957-ig dolgozott. Ezen idő alatt 40 közleménye (19 német, 3 angol, 1 lengyel nyelven) je­lent meg. Foglalkozott többek között a szem fejlődésével, annak fejlődési rendellenességével, a csarnokviz kortaná­val, a szemnyomás endokrinológiai összefüggésével, a scle­rosis multiplex szemtüneteivel, intraoculáris daganatokkal. Kezdeményezte az Ophthalmoneurológiai Társaság meg­alakítását. Az 1956-os forradalom nehéz napjaiban ő vezette az I. sz. Szemklinikát. 1957. novemberében került a János Kór­házba, ahol 1962-ben nevezték ki főorvossá. Itt az osztály alagsorában klinikai szintű kísérleti laboratóriumot alakított ki tudományos munkájának folytatása érdekében. Kiváló angol, német és francia nyelvtudással rendelkezett, mely­nek köszönhetően az osztályos referálókon rendszeresen is­mertette a külföldi szakirodalmat. 1980. január 1-től kérte nyugdíjazását, de még hosszú éveken át megjelent osztá­lyunkon, hogy tudását és tapasztalatait megossza velünk. Megjelenése zárkózott stílusúnak hatott, vele baráti kap­csolatba jutni kitüntetésnek számított. ízlése és belső maga­tartása egész életében segített karizmatikus egyéniségének megőrzésében. Megismerhettük művészetszeretetét, széles­körű irodalmi és zenei műveltségét. Minden tudását meg­osztotta munkatársaival. Kevés elismerésben részesült, de ha úgy érezte hogy erre nem érdemesült, azt visszautasí­totta. Őrizzük meg emlékét! Dr. Betkó János Nekrológ

Next

/
Oldalképek
Tartalom