Szemészet, 1999 (136. évfolyam, 1-4. szám)
1999-03-01 / 1. szám
136. évfolyam (1999) 15 előállított képek segítségével azt is könnyen észlelhetjük, hogy az eltérés progresszió vagy regresszió eredményeként alakult-e ki (4/d. ábra). Az egyes színcsatornákra sztereó fotópárt másolva a háromdimenziós képet mind a monitoron, mind nyomtatásban megjeleníthetjük. A sztereó hatás érzékeléséhez megfelelő színezésű szemüveget kell viselnünk.12 Kiterjedt szemfenéki eltérésekkel járó betegségek - retinaleválás, retinopathia diabetica, szemfenéki vénás elzáródás - fotódokumentációja nehéz a konvencionális funduskamerákkal készített képekkel. A kivágott képek mechanikus összeillesztésénél kényelmesebb, gyorsabb és pontosabb eljárás a digitális montírozás. Az így megszerkesztett fotómontázs sem mentes azonban az összeillesztési vonalak zavaró hatásától (5/a. ábra). Az illesztési vonalak számítógépes elkenésével, a „lágy peremmel” végzett kiválasztással a montírozás eredménye többé-kevésbé egységes kép lesz.8 Az így létrejövő panorámaképek elkészítéséhez nagy memóriájú, gyors számítógép szükséges, mivel a sok kép összeolvasztásához rendkívül nagy mennyiségű adatot kell egyidejűleg kezelni (5/b. ábra). Előfordul, hogy a szemfenéki vizsgálattal jól látható elváltozást a fotódokumentáción nem, vagy alig észleljük. A fényerő, a kontraszt változtatásán túl számos lehetőség áll rendelkezésre, hogy a számítógép segítségével az eltéréseket a környezetből kiemeljük, demonstrálhatóvá tegyük. A retusálás során műtermékek képződhetnek, amelyek interpretációja nagy óvatosságot kíván (6/a., b. ábra). A képek stilizálása további lehetőség arra, hogy mondanivalónkat szemléletes képi anyaggal illusztráljuk. A stilizálás lényege, hogy az elváltozásokat szembeötlő formában mutassuk be. A képek számítógépes átalakításának számos lehetősége van (7/a., b.; 8/a.} c. ábra). Megbeszélés A digitális technika napjainkban robbanásszerűen terjed, várható, hogy a XXI. században a szemfenéki elváltozások fotódokumentációjánál is egyeduralkodóvá válik.4,9 A digitális tárolás előnyének tartják, hogy 1. olcsó, 2. alkalmazásával a beteg fotódokumentációja összekapcsolható a beteg egyéb, számítógépes adatbázisban tárolt adataival, 3. a képminőség elektronikus úton javítható, 4. a fotó szükség szerint képanalizáló szoftverrel feldolgozható,1114 5. a felvételek telefonvonalon vagy egyéb számítógépes hálózaton történő továbbításával nemcsak szöveges lelet, de a képi információ cseréje is megvalósulhat mind a specialista és a szakorvos, mind az szakorvos és az általános orvos között.5 Problematikus esetekben a specialista a számítógépes világháló szolgáltatásainak igénybevételével külföldi szaktekintélyek véleményét is kikérheti.7 Az alaptudományokban a nemzetközi számítógépes kommunikáció nemcsak kialakult, hanem a kutatók a képfeldolgozás egységes módszereinek, illetve az adatcsere jogi és etikai standardjainak kialakításán is dolgoznak.13 Már egy évtizeddel ezelőtt is a digitális és a hagyományos fotóra alapozott diagnosztikát azonos értékűnek ítélték.6 Finom elváltozások értékeléséhez azonban a celluloidképet jelenleg is alkalmasabbnak találják,17 bár a digitális technika ma már sok területen felülmúlja a hagyományos fotó által elérhető minőséget.16 Digitális képalkotást alkalmazva pl. csökkenthető a radiológia során a beteget ért sugárdózis, a szemészetben pedig az erős fényhatás.2 A számítógépes képfeldolgozást széles körben alkalmazzák a szemészetben. A diabeteses retinopathia monitorozásában a diagnosztikus munkát, az időskori maculadegeneratio lézerkezelésében a terápiás eredményeket javíthatja a komputertechnika használata.16 Rapkin és munkatársa a subretinalis fibrovascularis membrán lérercoagulatio előtti digitális angiográfiáját, és a lézercoagulatiót követő posztoperatív fotót közvetlenül a kezelés után digitális módszerrel egymásra másolták. A membrán lokalizációjának a kezelt területtel való azonnali, pontos összehasonlítása lényegesen, 33%-ra csökkentette a recidívák számát.15 Saját tapasztalataink alapján megállapíthatjuk, hogy a hagyományos fényképek digitalizálásával nyert fotók használata megkönnyíti a nagy mennyiségű fotó olcsó tárolását, katalogizálását. A scannelt fényképek minőségét konvencionális fotófeldolgozó programmal a digitális kamerák képfeldolgozó szoftveréhez hasonló módon javíthatjuk.110 A fényképek megjelenésének számítógépes alakítása nagy élmény. Sokszor csak számos próbálkozást követően találjuk meg a legmegfelelőbb ábrázolásformát. Előfordul az is, hogy éppen valamelyik stilizált kép segítségével értjük meg az elváltozás lényegét. A részletek elnyomása azonban meghamisíthatja a kép eredeti tartalmát. A képek komputeres átalakítása sokszor arra csábít, hogy általunk kigondolt, de a valóságban nem szereplő részleteket is igyekezzünk „kihozni” a képből. Éppen ezért képzeletünk szárnyalásának határt kell szabni, határ a valóság iránti alázat és a tudományos pontosság. Kis felbontása ellenére a számítógép monitorán a képek apróbb részletei is látszanak, a jó megvilágítás, a zoomolás, a gyors keresés lehetősége kényelmessé teszi a digitális fotókkal történő munkát. A digitális kép nyomtatásban való megjelenítése - különösen színes fényképek esetén - meglehetősen nehéz feladat. A számítógépes retusálás lehetővé teszi az elváltozások szemléletes megjelenítését, elősegíti a kórfolyamat jobb megértését. Mindez kitűnően hasznosítható mind a klinikai munkában, mind pedig az oktatásban. Irodalom 1. 4,h Internet World Congress on Biomedical Sciences ‘97, CD-ROM, Fujitsu Co. Ltd. Japan 2. Bazopoulos E.V., Prassopoulos P.K., Damilakis J.E., Raissaki M.T., Megremis S.D., Gourtsoyiannis N.C.: A comparison between digital fluoroscopic hard copies and 105-mm spot films in evaluating vesicoureteric reflux in children. Pediatr Radiol 28(3), 162-166 (1998). 3„ Bíró A.. Békési L, Berta A.: Fluorescein angiográfia és indocyaninzöld angiográfia AngioVision 1000 angiográffal. Újabb eredmények a szemészetben. Szerk: Brooser G. 1998/1; 7-17. 4. Charman W.N.: Imaging in the 21s' century. Ophthalmic Physiol Opt 18(2), 210-223 (1998). Digitális képfeldolgozás a szemfenéki eltérések fotódokumentációjában