Szemészet, 1999 (136. évfolyam, 1-4. szám)

1999-03-01 / 1. szám

136. évfolyam (1999) 15 előállított képek segítségével azt is könnyen észlelhetjük, hogy az eltérés progresszió vagy regresszió eredményeként alakult-e ki (4/d. ábra). Az egyes színcsatornákra sztereó fotópárt másolva a há­romdimenziós képet mind a monitoron, mind nyomtatásban megjeleníthetjük. A sztereó hatás érzékeléséhez megfelelő színezésű szemüveget kell viselnünk.12 Kiterjedt szemfenéki eltérésekkel járó betegségek - reti­naleválás, retinopathia diabetica, szemfenéki vénás elzáró­dás - fotódokumentációja nehéz a konvencionális fun­­duskamerákkal készített képekkel. A kivágott képek me­chanikus összeillesztésénél kényelmesebb, gyorsabb és pontosabb eljárás a digitális montírozás. Az így megszer­kesztett fotómontázs sem mentes azonban az összeilleszté­si vonalak zavaró hatásától (5/a. ábra). Az illesztési vonalak számítógépes elkenésével, a „lágy peremmel” végzett kiválasztással a montírozás eredménye többé-kevésbé egységes kép lesz.8 Az így létrejövő panorá­maképek elkészítéséhez nagy memóriájú, gyors számítógép szükséges, mivel a sok kép összeolvasztásához rendkívül nagy mennyiségű adatot kell egyidejűleg kezelni (5/b. áb­ra). Előfordul, hogy a szemfenéki vizsgálattal jól látható el­változást a fotódokumentáción nem, vagy alig észleljük. A fényerő, a kontraszt változtatásán túl számos lehetőség áll rendelkezésre, hogy a számítógép segítségével az eltérése­ket a környezetből kiemeljük, demonstrálhatóvá tegyük. A retusálás során műtermékek képződhetnek, amelyek interp­retációja nagy óvatosságot kíván (6/a., b. ábra). A képek stilizálása további lehetőség arra, hogy monda­nivalónkat szemléletes képi anyaggal illusztráljuk. A stili­zálás lényege, hogy az elváltozásokat szembeötlő formában mutassuk be. A képek számítógépes átalakításának számos lehetősége van (7/a., b.; 8/a.} c. ábra). Megbeszélés A digitális technika napjainkban robbanásszerűen terjed, várható, hogy a XXI. században a szemfenéki elváltozások fotódokumentációjánál is egyeduralkodóvá válik.4,9 A digitális tárolás előnyének tartják, hogy 1. olcsó, 2. alkalmazásával a beteg fotódokumentációja összekap­csolható a beteg egyéb, számítógépes adatbázisban tárolt adataival, 3. a képminőség elektronikus úton javítható, 4. a fotó szükség szerint képanalizáló szoftverrel feldol­gozható,1114 5. a felvételek telefonvonalon vagy egyéb számítógépes hálózaton történő továbbításával nemcsak szöveges lelet, de a képi információ cseréje is megvalósulhat mind a speci­alista és a szakorvos, mind az szakorvos és az általános or­vos között.5 Problematikus esetekben a specialista a számí­tógépes világháló szolgáltatásainak igénybevételével kül­földi szaktekintélyek véleményét is kikérheti.7 Az alaptudományokban a nemzetközi számítógépes kommunikáció nemcsak kialakult, hanem a kutatók a kép­­feldolgozás egységes módszereinek, illetve az adatcsere jo­gi és etikai standardjainak kialakításán is dolgoznak.13 Már egy évtizeddel ezelőtt is a digitális és a hagyomá­nyos fotóra alapozott diagnosztikát azonos értékűnek ítélték.6 Finom elváltozások értékeléséhez azonban a cellu­loidképet jelenleg is alkalmasabbnak találják,17 bár a digitá­lis technika ma már sok területen felülmúlja a hagyomá­nyos fotó által elérhető minőséget.16 Digitális képalkotást alkalmazva pl. csökkenthető a radiológia során a beteget ért sugárdózis, a szemészetben pedig az erős fényhatás.2 A számítógépes képfeldolgozást széles körben alkalmaz­zák a szemészetben. A diabeteses retinopathia monitorozá­sában a diagnosztikus munkát, az időskori maculadegene­­ratio lézerkezelésében a terápiás eredményeket javíthatja a komputertechnika használata.16 Rapkin és munkatársa a subretinalis fibrovascularis membrán lérercoagulatio előtti digitális angiográfiáját, és a lézercoagulatiót követő poszt­operatív fotót közvetlenül a kezelés után digitális módszer­rel egymásra másolták. A membrán lokalizációjának a ke­zelt területtel való azonnali, pontos összehasonlítása lénye­gesen, 33%-ra csökkentette a recidívák számát.15 Saját tapasztalataink alapján megállapíthatjuk, hogy a hagyományos fényképek digitalizálásával nyert fotók hasz­nálata megkönnyíti a nagy mennyiségű fotó olcsó tárolását, katalogizálását. A scannelt fényképek minőségét konvenci­onális fotófeldolgozó programmal a digitális kamerák kép­­feldolgozó szoftveréhez hasonló módon javíthatjuk.110 A fényképek megjelenésének számítógépes alakítása nagy élmény. Sokszor csak számos próbálkozást követően találjuk meg a legmegfelelőbb ábrázolásformát. Előfordul az is, hogy éppen valamelyik stilizált kép segítségével ért­jük meg az elváltozás lényegét. A részletek elnyomása azonban meghamisíthatja a kép eredeti tartalmát. A képek komputeres átalakítása sokszor arra csábít, hogy általunk kigondolt, de a valóságban nem szereplő részleteket is igyekezzünk „kihozni” a képből. Éppen ezért képzeletünk szárnyalásának határt kell szabni, határ a valóság iránti alá­zat és a tudományos pontosság. Kis felbontása ellenére a számítógép monitorán a képek apróbb részletei is látszanak, a jó megvilágítás, a zoomolás, a gyors keresés lehetősége kényelmessé teszi a digitális fo­tókkal történő munkát. A digitális kép nyomtatásban való megjelenítése - különösen színes fényképek esetén - meg­lehetősen nehéz feladat. A számítógépes retusálás lehetővé teszi az elváltozások szemléletes megjelenítését, elősegíti a kórfolyamat jobb megértését. Mindez kitűnően hasznosít­ható mind a klinikai munkában, mind pedig az oktatásban. Irodalom 1. 4,h Internet World Congress on Biomedical Sciences ‘97, CD-ROM, Fujitsu Co. Ltd. Japan 2. Bazopoulos E.V., Prassopoulos P.K., Damilakis J.E., Raissaki M.T., Megremis S.D., Gourtsoyiannis N.C.: A comparison between digital fluoroscopic hard copies and 105-mm spot films in evaluating vesi­­coureteric reflux in children. Pediatr Radiol 28(3), 162-166 (1998). 3„ Bíró A.. Békési L, Berta A.: Fluorescein angiográfia és indocyanin­­zöld angiográfia AngioVision 1000 angiográffal. Újabb eredmények a szemészetben. Szerk: Brooser G. 1998/1; 7-17. 4. Charman W.N.: Imaging in the 21s' century. Ophthalmic Physiol Opt 18(2), 210-223 (1998). Digitális képfeldolgozás a szemfenéki eltérések fotódokumentációjában

Next

/
Oldalképek
Tartalom