Szemészet, 1999 (136. évfolyam, 1-4. szám)
1999-06-01 / 2. szám
Szemészet 136. évfolyam (1999) 139 Szakmapolitikai rovat A szakmapolitikai rovatban két égetően aktuális kérdéssel foglalkozunk. Az egyik témának épp csak a kezdeteinél tartunk, a másik “határideje” pontosan ismert. Az egyik téma a minőségügy, a másik a napfogyatkozás. Mindkét kérdés érinti a szemészeket és számos feladatot jelent. A minőségügybe való bevezetésképpen két cikkel szolgálunk, amelyek a tájékozódást segítik. Kérjük azokat a kollégákat, akiknek már saját tapasztalatuk van minőségügyi rendszer bevezetéséről és működtetéséről, hogy következő számainkban mutassák be a náluk működő rendszert és ismertessék eredményeiket. A napfogyatkozással kapcsolatban jó, ha minden szemész pontosan ismeri az alapvető tényeket (dátum, időpont, a teljes és részleges fogyatkozás zónái), a várható hatásokat, mellékhatásokat és a védekezés megfelelő módját. Szükséges ez azért, hogy a hozzájuk forduló érdeklődőknek megfelelő információt tudjanak nyújtani, valamint azért is, hogy szűkebb környezetükben aktívan kivegyék részüket a prevencióban. Dr. Németh János rovatvezető Minőségbiztosítás az egészségügyben és a szemészetben Az 1997. évi egészségügyi törvény az egészségügyi szolgáltatók (rendelők, kórházak, klinikák) számára előírja minőségügyi rendszer kialakítását és működtetését (Népjóléti Közlöny XLVIII. évf., 1. szám, 40-41. oldal). A törvénnyel összhangban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az intézményekkel kötendő szerződéseiben a finanszírozás feltételei között szerepelteti a minőségbiztosítási rendszer működtetését a szolgáltatónál. A minőségbiztosítás fogalmával olyan régi fogalom került új szóhasználatba, melynek bizonyos elemeit az orvosi szakma régóta alkalmazza (pl.: vizit, betegbemutatás, szakmai továbbképzés stb.), de szisztematikus rendszere hazánkban jelenleg csak néhány egészségügyi intézményben működik. A legfrissebb adatok szerint hivatalosan tanúsított teljes körű vagy részleges minőségbiztosítási és fejlesztési rendszer csak 13 állami egészségügyi szolgáltatónál működik. Ezenkívül 4-5 magánszolgáltató rendelkezik még ilyen jellegű tanúsítvánnyal. Hazánkban a minőségbiztosítás új korszaka elsőként a nagyobb ipari és szolgáltató vállalatokat érintette meg, és ma már egyre több reklámban látjuk, hogy a cégek jó imázsába a minőségbiztosítási rendszer sikeres működtetését elismerő ISO 9000, 9001 vagy 9002 jelzések és emblémák is beletartoznak. (ISO: International Organisation for Standardisation.) Az orvosoknak, legfőképpen a felső és középszintű vezetőknek, új fogalmakat kell megtanulniuk és hamarosan a gyakorlatban is alkalmazniuk. Erre kötelez minket az egészségügyi törvény, a finanszírozó, de legfőképpen a gazdaságos vagy a még gazdaságosabb működés kényszere. A törvény szavai szerint „a minőségi rendszer célja az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása”. Ez a rendszer magában foglalja „a minőségi követelmények meghatározását, ezek teljesítésének ellenőrzését, értékelését, szükség szerint tanúsítását és a folyamatos minőségfejlesztést”. A minőségbiztosítás kiépülése az egészségügyben hoszszú és lassú folyamat lesz, amelynek csak a kezdeténél tartunk. Felvetődik a kérdés, hogy melyek ennek a folyamatnak az eddig megtett és a további lépései? Hol tartunk mi, szemészek? A Népjóléti majd Egészségügyi Minisztérium felkérésére minden szakma összeállította a szakmai minimum követelményeket és elkezdte a szakmai protokollok kidolgozását. Ebben a munkában a Szemészeti Szakmai Kollégium évek óta mint az egészségügyi miniszter tanácsadó testületé vesz részt. Hamarosan a kollégák elé kerül az a 30 újonnan kidolgozott protokoll, amelyek a módszertani levelek új folyamát megnyitják. Ezeket a Szemészeti Szakmai Kol-A Szemészeti Szakmai Kollégium közeljövőben megjelenő módszertani levelei 1. A szem maródásos sérüléseinek ellátása 2. Az intraocularis idegentestek ellátása 3. Bakteriális keratitisek és cornealis fekélyek terápiája 4. Retinopathia prematurorum (ROP) 5. A congenitalis cataracta ellátása 6. A primer nyílt zugú glaucoma kezelése 7. Primer acut zárt zugú glaucoma 8. Teendők papilla oedema esetén 9. Neuritis nervi optici 10. Ischaemiás opticus neuropathia 11. Toxikus-nutritiv-metabolikus, herediter, compressiós és intracranialis nyomásfokozódással kapcsolatos opticus neuropathia 12. A maculalyuk 13. Az iritis és iridocyclitis diagnosztikája és kezelése 14. A retinopathia diabetica ellátása 15. Szürkehályog-műtét és műlencse-beültetés 16. Cornealis idegentest/rozsdagyűrű 17. Contusio bulbi 18. A szemüreg csontos falának „blow out” törése 19. Pterygium 20. Conjunctivitis acuta 21. Conjunctivitis chronica 22. Ectropium 23. Entropium 24. Blepharospasmus 25. Endokrin orbitopathia (EOP/Basedow-Graves-kór)) 26. Pseudoexfoliativ szindróma 27. Comeahámhiány 28. Chorioretinitisek 29. Buphthalmus 30. Hordeolum, chalaseon Szakmapolitikai rovat
